Tamás Zoltán: BIOÁRNYÉKkönyvismertetőAz első benyomásra is megállapíthatjuk, hogy Tamás Zoltán BIOÁRNYÉK című új könyve széles célcsoportot ér el, azokat, akiket érdekel a műveltség, a háttértudás, a társadalmi és politikai kérdések. A könyv potenciális olvasóit összeköti a magas igényesség és a humorérzék. Már az első pillanatban, a tartalomjegyzék alapján bízhatunk abban, hogy a könyv olvasása során nem csak a filozófia területére, hanem a humor és a szatirikus látásmód világába is eljutunk. A kötet olvasása közben nem is csalódik a befogadó ezen előzetes várakozásában. Elõfeltevésének megfelelően eredeti, merész hangvételben, határozott hangon, s humorral jócskán nyakon öntve sorjáztatja Tamás Zoltán a legkülönbözőbb témában megfogalmazott mini esszéit, novelláit. Ötletes és kreatív módon közelít az életjelenségekhez, s a világ törvényeire, működésének esetleges torzulásaira is felhívja a figyelmet. Görbe tükröt tart a világnak, a szabályokat alkotó embereknek, felvetéseivel, leleményeivel gondolkodni tanít, kérdéseivel meghökkent, rávilágít a világ fonákságaira, s hol játékra, hol pedig kíméletlen válaszadásra, ítéletalkotásra késztet. Azt vallja, hogy a világ több nézőpontból közelíthető meg hitelesen: a fehér szemében más a fekete, a feketéében a fehér, a szín mögött ott a fonák, az árny mögött a fény: minden kettősségekben létezik, s a végletek összekapcsolásával próbálja a jelenség mögött láttatni a lényeget. Reál és ideál, test és lélek, evilági és túlvilági, időbe zárt és időtlen, természeti és társadalmi, általános és személyes, megalapozott és rögtönző, tudományos és „tudománytalan”, reális és fantasztikus, súlyos és könnyed, spekulatív és praktikus, szakrális és profán váltakozik az oldalakon. Tamás Zoltán fegyelmezett szerkesztésű írásai leginkább az Örkény által megteremtett Egypercesek világával rokoníthatók. Összeköti őket a tömörség poétikája, a szerkezeti és formai fegyelem, a racionalista alapállás, a redukció alapelvének minden narratív tényezőre kiterjesztett érvénye, a parabolisztikusság, a játékos-derűs, néhol szarkasztikus, paradoxális szemlélet. A retorika öniróniájában is találkozik a két szerző, hiszen bizonyos társadalmi és emberi problémák, a megalkuvás, a kapzsiság, az igazságtalanság, a nagyravágyás, a sznobizmus és sorolhatnánk tovább nem veszélytelen, eredendően nem komikus, hanem a tragikum lehetőségét hordozó kérdések. Tamás Zoltán álorcás komolyságot ölt magára, vagy viccre jellemzően csattanóra, túlzásra helyezi a hangsúlyt, humoros deformációval, nevelő iróniával fordít egyet a dolgok állásán. A beállítás, a sarkítás, a túlzás következtében komikussá válnak a komolyabb helyzetek. Eredendően majdnem minden írás erősen társadalomkritikus beállítottságú, megfricskázza bennük a fogyasztói társadalmi szokásokat, megingatja a pénz mindenható voltában hívő embert, kritizálja a szerzésvágyban üdvözülő materialistát, vitriolba mártott tollal ír a giccsről, az álművészetről, az előítéletekről, a tömegtársadalom problémáiról, és hosszan sorolhatnánk még a jelenségek sorát. A BIOÁRNYÉK egy igazán szellemes és eleven humorral átitatott formabontó kötetet, aminek olvasása során, - akár a nyári rekkenő hőségben a kerti diófa árnyékában - önmagunk is felfrissülünk. A gondolati élménykörön túl a könyv műfaja, tagolása is rendhagyó, változatos a témaválasztás, a beszédhelyzet. Tamás Zoltán eredeti, szellemes és fantáziadús prózakötete valódi vidám tudomány. El kell olvasni mindenkinek, aki egy kicsit is el szokott tűnődni az élet rejtelmein. |
Könyveink 
Tamás Zoltán: Bio-árnyék. Ad Librum, Budapest, 2011. 
Tamás Zoltán: Mindenképpen kíméletlen. Ad Librum, Budapest, 2010. 
