Ad Librum Kiadó összes bejegyzése

“A mesék útjelzőink lehetnek, segíthetnek a jó irányba navigálni életünk vitorlását” – interjú Végh-Fodor Mónikával

Milyen önismereti utat mutatnak meg a mesék, kiknek jó a mesetréning és mire tanít a Piroska és a farkas története? Egyebek mellett ezekről is beszél Végh-Fodor Mónika, a Mesetréning szerzője.

A teljes interjú itt olvasható.

Mindjárt itt az Ünnepi Könyvhét!

Idén 89. alkalommal rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az Ünnepi Könyvhetet és 17. alkalommal a Gyermekkönyvnapokat a Vörösmarty téren.

Kiadónk ezúttal is részt vesz az eseményen. Szerzőinkkel együtt már nagyon várjuk, hogy mi is ott lehessünk. Már készül a dedikálók listája is, amit hamarosan közzéteszünk az oldalon, illetve a Facebookon is figyelemmel lehet majd kísérni a programokat.

Mindenkit szeretettel várunk június 7 és 11. között.

(A kép tavalyi, a standszámot később tesszük közzé.)

Beleolvasó – Én már választottam hazát…

Egy magántörténelemben mindaz, ami a 20. században egy magyarországi, majd vajdasági német családot sújthatott: két világháború, asszimiláció, disszimiláció, a család kettészakadása ideológiák mentén, kollektív bűnösség elvének alkalmazása, népirtás, elűzés, menekülés, majd a semmiből történő újrakezdés.

Részlet Mayer Antal: “Én már választottam hazát…”című könyvéből, ami nemrég jelent meg a Személyes Történelem Kiadó gondozásában.


Átlépjük a határt

Azon az estén nagyon hamar besötétedett. Indulás előtt ópapa meg ómama gondosan mindent elosztott, kinek mi kerüljön a batyujába. A legnehezebb csomag ópapának jutott. Még ma is csodálkozom, hogy is bírhatta el a hátán a bőrszíjakkal kiegészített vesszőkoffert, tele nélkülözhetetlen holmival. Anyámnak élő csomagja volt: ő a húgomat, Mariskát cipelte, de neki ez is bőségesen elegendő volt. Az én hátamon nem volt túl nagy teher, nem is éreztem később sem nehéznek. Talán még többet is elbírtam volna. Akkor jutott eszembe, hogy el kellett volna hozni az iskolatáskámat, pedig azt még a tanyára sem hoztam magammal. Igaz, akkor nem ez volt a legfontosabb az otthon maradt értékek között. Akkor már igazi, kézben és háton egyaránt hordható aktatáskám volt, benne még két-három teljesen üres füzet is. Milyen jó szolgálatot tett volna ez az „érték” úgy másfél hónap múlva! Ómama csomagjában az élelmiszer kapott helyet, mert nem lehetett tudni, mikor jutunk majd friss élelemhez. A lehetőségekhez és korához képest még a grószmuter is fel volt szerelkezve batyuval.

Úgy tűnt, hogy már késő este van, amikor a megbeszélés szerint elérkezett az indulás ideje. Felcihelődtünk és elhelyezkedtünk a lovasszánkón mindannyian. Ópapa a kocsis mellé ült, mi pedig kétoldalt ültünk a szánkón, mert annak most nem volt oldala, így lelógathattuk róla a lábunkat. Én – szokásomhoz híven – inkább törökülésben foglaltam helyet. Elbúcsúztunk a tanyasiaktól, és elindultunk az ismeretlenbe. Vajon sikerül-e? Nem kapnak-e el éppen most minket közvetlenül a cél előtt? Ha meg is fordult mindannyiunk fejében, senki sem merte kimondani kételyeit. Hittük, hogy sikerülni fog!

(…)

A teljes részlet itt olvasható.

“A tetszés teljesen szubjektív dolog” – interjú a Vastapsfelelősök szerzőjével

Miért nem hagyja ott még a leggyengébb előadást sem, hány interjút kellett készíteni a kötet összeállításához, és mi lepte meg a színházi háttérszakmák közül a legjobban? Ezekről is mesél Könyv Gurunak Lovász-Horváth Nikolett, a Vastapsfelelősök – A kulisszák mesterei a színház titkairól című új könyv szerzője.

A teljes interjú itt olvasható.

Idén nem ítélik oda az irodalmi Nobel-díjat

Az euronews.com pénteken arról számolt be, hogy idén nem adják oda az irodalmi Nobel-díjat senkinek. Hogy miért, az itt olvasható.

Hamarosan!

Örömmel mutatjuk be Riportkönyv sorozatunk legújabb tagját, Kuti Veronika Vágyvirágzás című könyvét!


Ebben a könyvben húsz nő intim történetét olvashatod szexről, szenvedélyről, kíváncsiságról, kapcsolatokról, sebekről és fejlődésről, ahogy elmesélik, kik voltak egykor, hogyan bimbózott ki testükben a szerelem zabolátlan vadrózsája. Szabadon tárják fel titkaikat, akárcsak a mesebeli királylány az elrejtett jegyeket a furfangos legénynek.

Megismerheted a női szexualitás kalandját az első bimbózástól a virágzás szépségén át az érett gyümölcsökig. Tanúja lehetsz, ahogy követik vágyaikat, kockáztatnak, sérülnek, gyógyulnak, növekednek. Akárcsak te vagy én. Mert a merész történetek, még ha ezerarcúak is, a mélyükön ott az autentikus női tapasztalat a szexualitás kibomlásáról, ami teljes virágában az intimitást, a kapcsolatot öltözteti ünneplőbe.

A szerző, Kuti Veronika, teológiát tanul, dúla, egykor mentálhigiénésként is lelkesedéssel gyűjtötte az idősek kalandos élettörténeteit. Asszonyszövet nevű blogján kutatja a női körben felfedezhető erőt, a termékeny hétköznapok és meghitt ünnepek egyensúlyát. Egy férj társa, három kislány édesanyja, 1100 cserkész regionális vezetője.

Várható megjelenés: június 4!

Mesetréning a Kossuth Rádióban

Nemrég jelent meg Végh-Fodor Mónika Mesetréning című könyve, ami egy 31 napos önismereti program a mesék útján. A szerzővel a Könyv Guru készített interjút, amelyben a könyv keletkezéséről, a mesékről, és a mesék hatásairól is beszélgettek. A könyvből elérhető részlet is, illetve a mesék olvashatóak a honlapon. 

A Kossuth Rádió arra is kíváncsi volt,   hogyan kapcsolódnak a mesék a kereszténységhez, milyen a felnőttek viszonya a mesékhez, és a könyvben szereplő gyakorlatokról is szó esett. Az interjú elérhető online.

A gyakorlatokhoz pedig nem árt egy üres befőttesüveg, papírlapok, színes tollak és ceruzák. Jó kikapcsolódást kívánunk!

Megjelent! Vastapsfelelősök

Örömmel mutatjuk be riportkönyv sorozatunk harmadik részét: Lovász- Horváth Nikolett Vastapsfelelősök. A kulisszák mesterei a színház titkairól című könyvét.


Lengyel Tamás is nagyon szereti a kellékeket, és ragaszkodik is hozzájuk, azonban ez a „szeretet” nem mindig kölcsönös… „Nem minden esetben a barátaim, de nagyon szívesen használom, és rendkívül fontosnak tartom a kellékeket. Nagyon része a színészetemnek, hogy legyenek kellékeim. Úgy érzem, azokkal lehet a leginkább a realitást fokozni, ezért minden előadásban van valamilyen kellékem. Nekem elég hosszú idő, amíg megtanulok a kellékkel bánni. Sokszor kell gyakorolnom, hogyan is működik, hogyan lesz kényelmes, életszerű, ahogyan nálam van. Például amikor a Válótársakat forgattuk, és felvettünk egy telefonbeszélgetést a karakterem csajával, mindenki nagyon elégedett volt, jól sikerült a jelenet. Én a beszélgetés közben egy konnektort csavaroztam be, közben a vállammal tartottam a telefont és úgy beszéltem. Amikor közölték, hogy megvették a jelenetet és átállunk egy következő képre, akkor odajött hozzám az, aki a berendezésekért és a kellékekért volt felelős, és azt mondta, hogy minden nagyon jó volt, csak az a helyzet, hogy a csavart nem arra csavarjuk befelé, amerre én csavartam… Így aztán újravettük ezt a jelenetet.”

A teljes részlet itt olvasható.

Az írónő dedikálja a könyvet április 22-én, vasárnap 14 órától a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Millenárison (D24-es stand).

Könyvfesztivál 2018

Kedves Olvasóink!

Idén is részt veszünk a Könyvfesztiválon április 19. és 22. között a Millenárison.

Újdonságaink és egy kis kedvcsináló prospektusunkban érhető el.

A fesztivál programja itt található.

Programjaink a Könyvfesztiválon

Péntek

04.20. (péntek)- 16h
Marosi Lajos dedikál: Zavarni néha még fogok – Viszockij 80

04.20. (péntek) – 17h
Gelsei Bernadett dedikál: A hűtlen, a megcsalt és a szerető. A szerelmi háromszög pszichológiája

Szombat

04.21. (szombat) – 13h
Krencz Nóra dedikál: Megszámlálhatatlan 1-2.

04.21. (szombat) – 14h
Zia dedikál: Jelek… Életszösszenetek nem csak ötveneseknek

04.21. (szombat) – 15h
George Hannmer dedikál: Őszintén hazudva, Fáj-dalom, Nők és Férfiak

04.21. (szombat) – 16h
Végh-Fodor Mónika dedikál: Mesetréning. 31 napos önismereti program

Vasárnap

04.22. (vasárnap) – 14h
Lovász-Horváth Nikolett dedikál: Vastapsfelelősök. A kulisszák mesterei a színház titkairól

04.22. (vasárnap) – 15h
Nagy Judit dedikál: Üsd ki a pánikod! Gyakorlati tanácsok egy tapasztalt pánikos tollából

04.22. (vasárnap) – 16h
Garay Zsuzsanna dedikál: Esőcsepp utazásai, A kacatkuckó lakója
Mindenkit szeretettel várunk a D24-es standon!

Mindenkit szeretettel várunk a D24-es standon!

A kiadói iroda a Könyvfesztivál miatt csütörtöktől hétfőig zárva lesz, az ügyfélfogadás és a megrendelések kiküldése kedden kezdődik újra.

Recenzió – Ez van

A Nimród vadászújság márciusi számában írt Vida Gusztáv Ez van című könyvéről:


Úgy írta meg második vadászkönyvét, hogy ez az elsőnek a második része. Két éve teljesen új hangot hozott a magyar vadászirodalom rengetegébe Vida Gusztáv (Volt egyszer egy Gencs, 2016, Ad Librum). Melankolikusan, filozofálva mörcögő középkorú bika szólalt meg ebben a nagy, álmos dzsungelben. Rendkívül egyéni és nagyon irodalmi hangon. Túl sok minden nyomta már a szívét, hosszú volt strófa, elsőre csak a felét adták ki, most aztán megjelent a másik fele is. De nem a resztli, hanem amazzal egyenértékű anyag. A két kötet együtt ad kerek képet a szerző vadásszá válásának és kezdeti éveinek titkairól.

Mert Vida mindig úgy ír, mintha titkot mesélne.

„Csatt! – ZZrrp! – sercen a zipzár – Dourr! – máskor meg: Duuhr! – Piiú…piíí…piiií – Rreccs, sssh!” Tele van ez a könyv hangutánzó szavakkal, vagy inkább effektekkel. Még a rövid és a hosszú magánhangzókat is sublerrel méri ki a szerző, annyira erős a benyomása, és olyan pontosan akar bennünket is kézen vezetni. Ki a ködös hajnalba, a frissen behavazott erdőbe, meglőtt disznó után a tüskés sűrűbe. Megvallom, képernyőn olvastam, s bizony gyakran hiányzott a papír sercegése, a nyomdafesték szaga, a képek közvetlensége, kezemben a kötet súlya. Persze, így is súlyos könyv.

A szereplők úgy lépnek a színre, mintha ezer éve jól ismernénk őket, holott most találkozunk velük először. De csak pár mondat, és máris testet-lelket ölt előttünk Tibi, Tomi, Dezső, Radó. Vagy Lajos, akinek „egészen biztosan szólni fog a puskája. Ösztönlény… de jól csinálja. Megérzi a vadat.” Ismét megcsodálhatjuk a szerző nyelvének kivételes atmoszférateremtő erejét. „Bársony az idő…folyik végig bennem.” Vagy „Gencs. Hideg reggel. Bennem várakozás.” Öreg vadászíró barátom, Sz. Nagy László mondása ötlik föl bennem (A Nimród Alapítvány kiadásában 1995-ben jelent meg kötete: Hol a Tisza erdőt nevel.) „úgy vág az a mondat, mint az ostor!”

Vida vadászpályafutásának kezdetében az az érdekes, hogy nem volt egy idősebb, nagy mestere. A gencsi csikócsapat együtt járta a környező erdőket, együtt ismert meg fűt, fát, bogarat, halat, vadat. Minden legelőt. Egyívású barátai hamarabb jutottak fegyverhez és lehetőséghez, de őt sose kezelték kezdőként, vagy alacsonyabb rangúként. Tibi azért mégis pár lépéssel előtte jár, ő irányítja kezdeti vadászlépteit. Guszti meg mindig fél lépéssel a föld fölött. A vadászat neki soha nem mindennapi dolog, hanem mindig a Teremtő ajándéka. Nem csak akkor misztikus ünnepnap, ha végre meglövi régóta áhított kosát, hanem már akkor is, ha csak kilép a kapun.

Megvan benne az a ritka képesség, hogy a vad szemszögéből szemlélje a dolgokat. De korántsem a feketeistvános Vuk módjára gondol a símabőrűre. „S tudja-e a vad? Hogy neki is indulni kell lassan. Hisz találkánk van.”

Vida Gusztáv első vadászkönyvének második része is hol lelket melengető, hol nyugtalanító, hol szívbemarkoló olvasmány. Nem csak magával, olvasójával szemben is határozott elvárásai vannak. A vadászat életének meghatározó alkotóeleme, személyiségének része.

„Jobb, ha csak belül van. Esetleg fotók. Talán jobb, ha csak az emlékezetben rögzül a történés. A képzelet nem hamisít.”

Érdekes könyv. S talán még érdekesebb: mi lesz tovább?

(Vida Gusztáv: Ez van, 2018.)

Márok Tamás (Nimród – vadászújság)