Címke: Ad Librum Kiadó

Kívánj valamit, ha mersz…

Mester Györgyi e heti novellája A Békakirály mese mai, modern, szomorkás változata.

 Harminc év nem kevés idő egy házasságban. Ilyen hosszú ideig együtt élni valakivel, akit egykor hőn kívántunk, imádtunk, és mi lett belőle mára? A test taszít, az érzelmek kihűltek, és hol van már az együttérzés, a megértés… Ez már mind a múlté.

Újsággal a kezében, olvasást mímelve, ilyen gondolatok kavarogtak a fejében. A nejére gondolt, aki az évek során jellemében megváltozott, fizikai külsejében megcsúnyult. A valamikor gusztusosan molett nő rémítően elhízott, a haja megritkult, tokáján fekete bibircsók éktelenkedett, szigorúan összezárt vékony ajka fölött sötét pihék, kezdődő bajusz körvonalazódott.

Ez még csak hagyján, hiszen a külsőnk változásáért nem állhatunk jót, na de a természete! Elhízásával egy időben a szokásai is megváltoztak. Lelassult, lusta lett, már nem ügyelt annyira a háztartása tisztaságára. Hová lett a régi, pedáns nő? A szennyestartóból időről időre kibuggyant a sok belégyömöszölt piszkos holmi, és ő csak várt, várt, nem fűlött a foga hozzákezdeni a mosáshoz. Talpuk alatt roszogott a konyhakőre lehullott kenyérmorzsa, zsírtól ragacsos volt a tűzhely, ujjnyomoktól feketéllett a konyhaszekrény. A mosogatóból nem folyt le a víz, na de ki törődött vele? Majd csak veszi valaki a fáradságot, és ha nem tetszik neki, megcsináltatja. A hálóban egy idő után sosem ágyazott be, és még meg is magyarázta: széthányva jobban szellőzik az ágynemű. Az előszobában hetekig nem cserélte ki a kiégett villanyégőt, inkább bebotorkált a konyháig, és ott gyújtott villanyt.”

A novella teljes egészében itt olvasható.

Az első riportkönyvünk: Börtöninterjúk a Feldmár Intézet igazgatójától

A riportkönyvírási pályázatunkra több százan jelentkeztek a legkülönbözőbb, mindannyiszor nagyon érdekes könyvjavaslatokkal. A szándéknyilatkozatok és szerződések alapján a következő egy év folyamán várhatóan hat riportkönyv fog megjelenni.

Ebből az első szerzője Büky Dorottya, a Feldmár Intézet igazgatója. Az Angyalboksz nehézfiúkkal készült, személyes hangvételű interjúi feltárják a múltat, mindazt, ami a bűncselekményekig, a börtönig vitte őket, a börtönbéli élményeiket, illetve a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket.

A kötet kora ősszel jelenik meg az Ad Librum gondozásában.

Egyszer fent, egyszer lent – Barczikay Lilla

Barczikay Lilla nemrég újabb novellával kedveskedett olvasóinak:

A pénztárosról már messziről lerí, hogy rossz napja van. Nem kell hozzá extra érzékenynek lenni a külvilág ingereire, nincs szükség harmadik szemre, amivel az ember mások auráját mustrálhatja, elég ránézni a legörbülő szájra, a bosszús ráncokba gyűrődött bőrre. Vagy a vele szemben álló férfire, aki fennhangon panaszkodik a kiszolgálásra, a hosszú sorban állásra. Szerinte a pénztáros lassan dolgozik. Arról is ő tehet, hogy a gép nem olvassa le elsőre a vonalkódot. És még szatyrot sem ad.

Az ingerült hang felkavar. Ne foglalkozz vele, nem hozzád beszél – ismételgetem. Nem mintha valaha is sikerült volna meggyőznöm magam…

A férfi kiviharzik a boltból. Odakint bizonyára büszkén kihúzza magát, talán még a vállát is megveregeti. Végül is sikeres napja van, alig három perc alatt egy egész üzlet közérzetét vágta gallyra. A kisiskolások az újságoknál legközelebb kétszer is meggondolják, elinduljanak-e szülők nélkül vásárolni, a hentespultnál sorban álló idősek pedig újabb okot kaptak, hogy visszasírják a régi szép időket.

Visszafordulok a konzervekhez, de hiába, képtelen vagyok koncentrálni. Még hallom a férfi ideges hangját a fejemben és csak a pénztárosra tudok gondolni. Pocsékul érezheti magát, kiabáltak vele, megalázták a munkahelyén, a kollégái előtt… Tönkretették, nem csak a napját, de valószínűleg a hetét is. Mi ehhez képest az én dilemmám, hogy milyen tonhalat vegyek? Ugyan…

A pénztárhoz menet igyekszem annyi jókedvet kicsikarni magamból, amennyit csak tudok. Hangosan köszönök. A nő egy pillantást sem pazarol rám. Egyesével lehúzogatja a termékeket. Hipersebességgel pörögnek a gondolataim. Sosem voltam jó a csevegésben, valahányszor megpróbálkoztam vele, hülyének néztek. Most sem tudok semmi jóval előállni. Miről kezdjek beszélni, az időjárásról? Olyan szépen süt kint a nap, nem rossz idebent ülni és elviselni a türelmetlen, bunkó embereket? De igen? Hm, érdekes…

Olyan hangon mondja a végösszeget, hogy még nekem is sírhatnékom támad.

– Kártyám van, húzhatom? – mosolygok rá.

Nem az arcába akarom dörgölni, hanem ráragasztani a jókedvemet. Nem sikerül. Szó nélkül löki elém a kártyaleolvasót.

– Köszönöm, nagyon kedves!

Derűsen bedobálok mindent a táskámba. Lepereg rólam a kedvtelen viszlát, amit felém motyog. Olyan szélesre húzom a szám, hogy még a fogaim is kivillannak. Ilyen érzés lehet légiutas-kísérőnek lenni.

– Viszontlátásra! Legyen szép napja!

Na, ez végre hat. Most először néz úgy rám, hogy lát is. Halványan elmosolyodik.

– Köszönöm, neked is.

Elégedetten távozom. Talán sikerült elérnem, hogy ne teljes kudarcként könyvelje el ezt a napot. Vajon hányan üvölthetnek vele naponta, hányan töltik ki rajta a rosszkedvüket? Tényleg ennyire nehéz belegondolni, milyen hatással vannak a szavaink másokra? Ilyen bonyolult kicsikarni magunkból egy kis megértést? Egyetlen mosolyt?

Pedig mosolyogva meg lehetne váltani a világot. Egy mosolyba kerül, hogy a szembejövő néninek is felragyogjon az arca, hogy a postás derűsebben cipelje tovább hatalmas táskáját. Egyetlen mosollyal szebbé lehet tenni bárkinek a napját. Nem kellenek nagy tervek, nincs szükség beszédekre, világmegváltó üzenetekre. Nem kell semmi, csak egy-egy mosoly mindenkitől, hogy az egész nemzetet, vagy akár az egész világot alapjaiban megváltoztassuk. Egy mosollyal áthidalhatóak az emberek közötti szakadékok.

Ettől a gondolattól vezérelve széles mosollyal mutatom bérletemet a buszsofőrnek. Mogorva megvetéssel néz vissza, majd rám dörren, hogy haladjak.

Bosszús arckifejezése, durva hangja visszaránt a valóságba. Fantáziám fájdalmas nyögéssel terül szét a pesszimizmus tüskés padlóján. Az elmúlt percekben épült álomváron repedések futnak végig. Szinte hallom az éktelen csörömpölést, amivel apró darabokra hullik.

Hátrabotorkálok az ülések között, mosolyomat már az első lépéseknél elhagyom. A sofőr nem várja meg, amíg leülök, a busz egy rándulással elindul, én pedig az ülésre zuhanok. Morgolódva helyezkedek el, majd előbányászom a fülhallgatómat. Összegabalyodott, nagyszerű. Az ablakon kibámulva próbálom kizárni a külvilágot, a hirtelen fékezéseket, az utasok ingerült arckifejezését, a dühös kiabálást, amikor az ajtó nem nyílik ki.

Kár volt reggel elindulnom otthonról. És még szatyrot se kaptam.

Talán majd holnap…

Az írónő holnapját ide kattintva érhetik el. Barczikay Lilla az Ad Librumnál megjelent könyvét itt tekinthetik meg.

Tépődések – könyvbemutató az Ünnepi Könyvhéten

2017. június 12-én délután, a 88. Ünnepi Könyvhét rendezvénysorozat keretein belül került sor a Tépődések (mely idén jelent meg az Ad Librum kiadásában) salgótarjáni könyvbemutatójára. Molnár Tónival Handó Péter író beszélgetett. A könyvből részleteket olvastak fel a SÁIK Petőfi Sándor Tagiskola ötödik osztályos tanulói. Felkészítette őket Bíró Szilvia.

“Nekem mindenképp pozitív csalódás volt ez a könyvbemutató. Nem gondoltam, hogy ennyien eljönnek rá. Ráadásul nem csak engem lepett meg, hogy ennyien voltunk, hanem magukat a szervezőket is. A termet, ahová eredetileg tervezve volt a beszélgetés, a szomszédos teremmel kellett összenyitni, hogy mindenki beférjen, aki akar. A másik, számomra igen kedves meglepetés a kisgyerekek voltak, akik részleteket olvastak fel a könyvemből. Különös volt ténylegesen gyerekhangon hallani a párbeszédeket. Ettől valahogy még inkább hangsúlyossá vált az egyes megszólalásokban egyébként is meglévő gyermeki naivitás, gyermeki ártatlanság, és úgy éreztem, hogy ennél jobb kezekben nem is lehetne a szövegem. Köszönet érte!”

A képeket P. Tóth László készítette.

Újabb könyvbemutató Enyingen – Krencz Nóra: Megszámlálhatatlan

Krencz Nóra bemutatja Megszámlálhatatlan- A hordozó című regényét az enyingi Vas Gereben Könyvtárban.

Időpont: június 27. 16.00

30. dedikálás
Forrás: Pászthy Dávid
Közreműködők:
A szerzővel T.C. Lang írónő beszélget.
Krencz Virág felolvas a könyvből.
Dedikálással egybekötött vásárlási lehetőség a helyszínen.
A kedves résztvevőket az esemény ideje alatt, az írónő saját készítésű süteményével kínáljuk, vagyis a jó hangulat garantált.
Mindenkit szeretettel várunk!
     Krencz Nóra és az Ad Librum Kiadó csapata

   

Villax Richárd könyvbemutatója Szegeden

Villax Richárd három szerzőtársával Szegeden, a Bibliotékában tartott könyvbemutatót a 88. Ünnepi Könyvhét keretében, ahol többek között tavaly, az Ad Librum Kiadónál megjelent Fanyűvők című könyvéről is beszélgettek.

Részlet szerzői blogjáról:

"Szerencsére ezeket is megszínesítette egy kedves vélemény. Vásárlóim egyike még aznap éjjel kiolvasta a Fanyűvőket, és csupán egyetlen szóval jellemezte: letehetetlen!"

Krencz Nóra beszámolója a 88. Ünnepi Könyvhétről

Krencz Nóra, az Ad Librum Kiadónál megjelent Megszámlálhatatlan írónője sajnos csak egy napot tudott kint tölteni a Könyvhéten, mégis vidám és tartalmas blogbejegyzést készített élményeiről.

Kalandos napja során számos pavilonnál járt és sok más szerzővel találkozott, többek között részt vett Naszvadi Judith A mi Múzsánk c. könyvének dedikálásán is, ahol nemcsak az írónővel, hanem Rozbora András paralimpikonnal is beszélgetett.

A napot korán indította, hogy mindenre maradjon ideje és a vonatot is elérje. Metrózás és kis séta után, fél kilenc körül érkezett a Vörösmarty térre, ahol már “ébredeztek” a kiadói standok. Ezután kezdődött csak az igazi felfedezőút a sok ismerős író és könyv között.

Nóra élménybeszámolóját részletesen olvashatják a szerzői honlapján.

“Sikerült majdnem mindenkit zavarba hozni” – Interjú Naszvadi Judithtal

Miért kérdezte meg mindenkitől, hogy „Ki vagy te?”, hogyan készít kisgyermekes anyaként riportkönyveket? Miként működik önismereti terápiaként az interjúzás? Ezekre a kérdésekre is válaszol  a Könyv Gurunak adott interjúban Naszvadi Judith írónő, aki az Ad Librumnál megjelenő új interjúkötetében 17 nem mindennapi emberrel, sztárral és hétköznapi hősökkel való beszélgetés alapján készített riportkönyvet A mi Múzsánk címmel.

„Az igazán fontos dolgokat szórakoztató formában lehet a leghatékonyabban átadni. Őszintén remélem, hogy A mi Múzsánk lapjain megelevenedő történetek, a mosolygós vagy könnyes pillanatok elkísérik majd az olvasót, és irányt mutatnak vagy támaszként szolgálnak, ha szükséges.”

A teljes interjú itt olvasható.

Amint arról már korábban hírt adtunk, az írónő előző riportkönyve, A mi ’56-unk ismeretterjesztő kategóriában bejutott az Aranykönyv-szavazáson a TOP10-be. Eredményhirdetés cikkünk megjelenése idején várható.

Naszvadi Judith interjúalanyairól, könyvének kulisszatitkairól – és saját magáról is – rendszeresen frissülő blogjában mesél olvasóinak.

Dedikálások az Ünnepi Könyvhéten

A 2017. június 8–12. között megrendezendő 88. Ünnepi Könyvhéten az Ad Librum Kiadó is jelen lesz legfrissebb kiadványaival.

Szerzőink az alábbi időpontokban dedikálják könyveiket a budapesti Vörösmarty téren a kiadó 21-es pavilonjánál.

Garay Zsuzsa június 9. 15 óra Színek. Második, bővített kiadás
Frideczky Katalin június 9. 16 óra Álomszőttes
K. Grein & A. Decker június 10. 11 óra A Szektor krónikái ‒ Felbukkanás
Mester Györgyi június 10. 12 óra a kiadónál eddig megjelent 12 kötete
Kathy Schranko június 10. 14 óra Barbár őseink
Böhönyey Márta ‒ Tóth Melinda június 10. 15 óra Mira. Így váltsd meg a világod!
Naszvadi Judith június 10. 16 óra A mi Múzsánk
Horváth Márk és Lovász Ádám június 10. 17 óra A megsemmisülés
Jenes Gyula, Sziklai Károly június 11. 11 óra A mélyből jött festő. Sziklai Károly életműve
Solti Gabriella június 11. 14 óra Élet-Ének
Mikos Ákos június 11. 15 óra Esküvő Tour ‒ Így éld meg jól az esküvődet!
Pauer Emánuel június 11. 16 óra Magamon kívül

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

“Ha az ifjú pár sem tud figyelni, akkor arra szoktam gondolni, hogy felvételről úgyis újra meghallgatják, amit nekik mondok”

F. Szőllősi Csilla anyakövvezető Házasságkötési köszöntőbeszédek anyakönyvvezetőknek című kötetét hét éve nem vitte könyvesboltba, mégis szépen fogy. Az Ad Librum Kiadónál kiadott könyv szerzője nemrégiben  Könyv Guru portálnak adott interjút,  amelyben többek között beszél arról is, honnan szerez ihletet a beszédeihez, mit gondol a válásról, és hogy melyik a kedvenc idézete esküvőre.

„Az első beszédet egy kéttanús esküvőhöz írtam, 2001-ben. Nem volt könnyű dolgom, mert mindkét fél második házasságkötésére kellett készülnöm. Nagyjából a felét, pontosabban a második felét írtam magamtól (az elsőt átvettem egy másik kiadványból), és, erre tisztán emlékszem, a végét egy idézettel zártam.”

A teljes interjú itt olvasható.