Címke: Könyv Guru

A HVG is ír a Te nem lehetsz autista könyvünkről

Idén ősszel jelent meg egy az autizmusról és az autisták belső világáról, az őket ért sztereotípiákról szóló könyv a Könyv Guru kiadónál Te nem lehetsz autista címmel. Ennek kapcsán jelent meg nemrég a Félni és élni hagyni cikk a HVG-n. Ebben az szerző beszél a könyvről, a saját tapasztalatairól, a világlátásáról és hogy miért írta meg a könyvet és kiknek ajánlja.

“Könyvírás közben elsikkadhat egy-két érdekes dolog”

“Összeegyeztethető a család, a hivatás, mindkét fél előrehaladása, a gyermeknevelés és a közösségi munka” – summázza életének tapasztalatait Erdei László, a növénybiológia professzora, akinek a minap jelent meg Kóborlásaim története című, önéletrajzi kötete a Személyes Történelem kiadónál. A szerző az interjúban egyebek mellett beszél arról, milyen forrásokat használt emlékei felidézésére a naplóin és levelein kívül, milyen trükkel kerülte el, hogy annak idején beszervezze a belügy, és hogyan szerkesztette egybe családjának történetét, illetve egyéni és szakmai életútját is bemutató írását. 

 

A teljes interjú itt olvasható.

“A mesék útjelzőink lehetnek, segíthetnek a jó irányba navigálni életünk vitorlását” – interjú Végh-Fodor Mónikával

Milyen önismereti utat mutatnak meg a mesék, kiknek jó a mesetréning és mire tanít a Piroska és a farkas története? Egyebek mellett ezekről is beszél Végh-Fodor Mónika, a Mesetréning szerzője.

A teljes interjú itt olvasható.

“A tetszés teljesen szubjektív dolog” – interjú a Vastapsfelelősök szerzőjével

Miért nem hagyja ott még a leggyengébb előadást sem, hány interjút kellett készíteni a kötet összeállításához, és mi lepte meg a színházi háttérszakmák közül a legjobban? Ezekről is mesél Könyv Gurunak Lovász-Horváth Nikolett, a Vastapsfelelősök – A kulisszák mesterei a színház titkairól című új könyv szerzője.

A teljes interjú itt olvasható.

Könyvfesztivál 2018

Kedves Olvasóink!

Idén is részt veszünk a Könyvfesztiválon április 19. és 22. között a Millenárison.

Újdonságaink és egy kis kedvcsináló prospektusunkban érhető el.

A fesztivál programja itt található.

Programjaink a Könyvfesztiválon

Péntek

04.20. (péntek)- 16h
Marosi Lajos dedikál: Zavarni néha még fogok – Viszockij 80

04.20. (péntek) – 17h
Gelsei Bernadett dedikál: A hűtlen, a megcsalt és a szerető. A szerelmi háromszög pszichológiája

Szombat

04.21. (szombat) – 13h
Krencz Nóra dedikál: Megszámlálhatatlan 1-2.

04.21. (szombat) – 14h
Zia dedikál: Jelek… Életszösszenetek nem csak ötveneseknek

04.21. (szombat) – 15h
George Hannmer dedikál: Őszintén hazudva, Fáj-dalom, Nők és Férfiak

04.21. (szombat) – 16h
Végh-Fodor Mónika dedikál: Mesetréning. 31 napos önismereti program

Vasárnap

04.22. (vasárnap) – 14h
Lovász-Horváth Nikolett dedikál: Vastapsfelelősök. A kulisszák mesterei a színház titkairól

04.22. (vasárnap) – 15h
Nagy Judit dedikál: Üsd ki a pánikod! Gyakorlati tanácsok egy tapasztalt pánikos tollából

04.22. (vasárnap) – 16h
Garay Zsuzsanna dedikál: Esőcsepp utazásai, A kacatkuckó lakója
Mindenkit szeretettel várunk a D24-es standon!

Mindenkit szeretettel várunk a D24-es standon!

A kiadói iroda a Könyvfesztivál miatt csütörtöktől hétfőig zárva lesz, az ügyfélfogadás és a megrendelések kiküldése kedden kezdődik újra.

Kalandozás az esőcseppekkel

Nemcsak esős idő esetére ajánljuk Garay Zsuzsanna: Esőcsepp utazásai című mesekönyvét!  A Könyv Guru Ízelítő rovatában most a felhőpalota csodálatos világába pillanthatunk bele.


Biztosan sokszor néztétek már a szoba ablakából, hogyan esik az eső, vagy kapott el benneteket egy nyári zápor a játszótéren. Talán ti is szerettek gumicsizmával belelépni a pocsolyába. De mit tudtok az esőről?

Az esőcseppek fenn születnek az égen, egy hatalmas felhőpalotában. Annak is a belsejében. Puha fehérség veszi őket körbe. A csecsemő esőcseppek azonban gyorsan fejlődnek.

Illusztráció: Német Alina

Már megszületésük után egy-két órával vidáman ugrándoznak, hancúroznak. Ha megszomjaznak, finom páralevet isznak, ha megéheznek, ízletes felhőcipót majszolnak. Gyorsan nőnek. És gondtalan életük tele van mókával, meglepetéssel. Ugyanis a felhőkastély, ami lassan úszik a kék égen, nem olyan, mint az emberek által épített házak, várak, kastélyok  merthogy a szobák nem maradnak ugyanott, hanem folyton vándorolnak, de még a funkciójuk is állandóan változik. Az, ami reggel még a konyha volt, délidőre hálószobává alakul át, estére pedig már fürdőszoba lesz. Ezért az esőcseppgyerekek élete csupa izgalmas kaland. Amikor egyik helyiségből átfutnak a másikba, még nem tudják, mi vár rájuk a következő szobában.

A teljes bejegyzés itt olvasható.

Részlet A mi Múzsánkból

A Könyv Guru Ízelítő rovatában ezúttal Naszvadi Judith A mi Múzsánk című könyvébe olvashatunk bele.


Balogh László/Dr. Lala

„A nevetés a legjobb orvosság.” Számunkra ez csupán egy közhely, de Balogh Lászlónak ez az élete. Mert minden délután piros orrot tesz föl, orvosi köpenybe bújik, és egy csapásra dr. Lala lesz belőle. Útra kel a hosszú kórházi folyosókon azzal a feltett szándékkal, hogy minden beteg gyerek arcára mosolyt varázsoljon…

A teljes cikk itt olvasható.

 

Új Ízelítő a Könyv Gurun – Gyuró Monika: Egészség, betegség, diskurzus

A Könyv Guru Ízelítő rovatában egy új részletet tett közzé Gyuró Monika Egészség, betegség, diskurzus. Kvalitatív elemzési módszerek az egészségügyi kutatásban című könyvéből, ami a Storming Brain gondozásában szeptember közepére várható.

 

Bevezetés

(i) Az egészségről

Mit értünk az egészség fogalmán? Mit jelent egészségesnek lenni?

A kérdés meghatározása nehezebb, mint első pillanatra látszik. Amennyire könnyű a betegség megfogalmazása, az egészség meghatározása annál nehezebbnek tűnik. Amíg a betegség az egészség hiányaként jelentkezik a legtöbb ember számára, addig az egészséget nem lehet ilyen egyértelműen megfogalmazni.

Többféle megközelítésből vizsgálhatjuk a kérdést. Kiindulásképpen közelítsük meg az egészség fogalmát a szó etimológiája felől. Az egészség szóban az ’egész’ szótő a teljességet, tökéletességet jelenti. A szervezet szempontjából az egész egyrészt jelentheti a strukturális teljességet, vagyis azt, hogy minden rész a helyén van, – és nem hiányzik. A valamilyen testrészt nélkülöző emberek ezért sajnos nem egészségesek, hiszen hiányosságuk az egészség ellentéteként jelenik meg.

Larson (1991) számos megközelítést említ művében, amelyek átfogó képet adnak a kutatások régebbi és jelenlegi irányzatairól és felfogásairól az egészség meghatározásának területén. A laikus egészség felfogás megegyezik az ún. „wellness modellel”, amely a következőt mondja:

„A laikusok ösztönös egészség fogalma a fizikai jó közérzetet jelenti, vagyis a komfort érzést, s azt az energiát, mellyel tevékenységeiket végre tudják hajtani (ibid:4)

Ebből a laikus megközelítésből következik, hogy a funkcionalitás szempontjából az egészség a tökéletes működést jelenti, ahol minden a szerepének megfelelően dolgozik a szervezet egyensúlya elérésének érdekében. Ha a funkciók egyensúlya megbomlik, a szervezet mint egész működése zavart szenved, mely az adott szerv működési hibájában nyilvánul meg, és így „egészségtelenséget” okoz. E megközelítésből alakult ki az ún. „orvosi modell”, amely az egészséget a betegség hiányaként határozza meg (ibid:2). Az egészséget tehát a maga ellentétében írják le, vagyis olyan mortalitási és morbiditási jellemzők tekintetében, mint a fertőző, a krónikus betegségek és a fogyatékossági állapotok.

E szemléletet egy gép működéséhez lehet hasonlítani, melyben az alkotórészek megfelelő működése olyan optimumot biztosít, melyet egészségnek nevezünk. Ennek alapján az emberi szervezetet olyan rendszernek lehet tekinteni, mely az egészet kitevő alkotórészekből áll, és azok összehangolt működése biztosítja az egész funkcionálását. Így az emberi szervezet működését tudományos szempontból az általános rendszerelmélettel lehet leírni. Az általános rendszerelmélet* Bertalanffy László biológus (1999) közvetítésével került a tudományos érdeklődés előterébe, aki e megközelítést olyan munkahipotézisként jellemezte, mely a jelenségek magyarázatára, előrejelzésére, és ellenőrzésére szolgál mind a természettudományok, mind a társadalomtudományok területén.

Alapfeltevései abban rejlenek, hogy a biológiai, a társadalmi rendszer, vagy interperszonális kapcsolat olyan tagokból áll, melyek integrált egységet alkotnak. Az integrált egység olyan rendszert jelöl, ahol a tagok kapcsolatai meghatározott törvényszerűségeknek felelnek meg.

A rendszer tagjai közötti kapcsolati hálózatot strukturális és kommunikációs minták alkotják. Tagjait a komplementaritás jellemzi, vagyis egymást kiegészítik, de egyúttal egymástól függnek is. E kapcsolatok működésének alapja a visszacsatolás, vagyis az önszabályozás folyamata.

Minden rendszer több alrendszerből áll, azonban a „rendszer” összessége függetlenítheti magát az alacsonyabb hierarchikus szintektől.

További jellemzője a rendszernek, hogy alkalmazkodóképes és célirányultsággal rendelkezik, valamint a tagjaiban beállt változás az egészet érinti. A rendszer a változás keltette egyensúlytalanságot (entrópia) megpróbálja visszaállítani (equilibrium), és az egyensúlyi állapot megteremtésére törekszik (homeosztázis).

A szervezet is e rendszerelmélet alapján működik és egyensúlyi állapota az egészség, mely az optimumot jelenti a rendszer működésében.

A szervezet optimális működésének több területe létezik. Vizsgálhatjuk az élettani funkciókat, mint például a légzés vagy keringés működési jeleit az egészség mérésében. A biomedikális felfogásban az egészség fokmérőjének leginkább az élettani funkciókat tekintik, noha a lelki és a szociális egészség is az optimális létezés fontos tényezőiként jelenik meg az emberek számára.

Az emberi szervezet működésének teljesebb megértése céljából fontos rámutatni, hogy tágabb értelemben az egészség nemcsak a szervezet önfenntartó képességét jelenti, hanem az egyén saját magával, és embertársaival kialakított kapcsolatait és szükségleteit is képezi. A mentális és érzelmi megnyilvánulások fontos szükségleteket elégítenek ki az emberek pszichológiai egészségében. Mindazonáltal az egyéneknek az emberi társadalom szabályrendszeréhez kell igazodniuk, ezért a társadalmi rendszer megismerése, az ahhoz való alkalmazkodás és a személyiség minél teljesebb kibontakozása a szociális egészség fontos tényezőjeként jelenik meg. Ez utóbbi igény Parsons (1951) egészség meghatározásában fogalmazódott meg, amikor a társadalmilag meghatározott egészségként az egyén azon képességét írta le, mely szerint társadalmi szerepeket tud betölteni, és jó közérzete attól függ, mennyire tud ezen elvárásoknak megfelelni. A társadalmi szerepek magukba foglalják az egyének családi, magánéleti, de egyben munkahelyi és egyéb társadalmi színtereken betöltött szerepeit az életkori szakaszoknak megfelelően.

A „holisztikus modell” (Larson, 1991: 4), felhasználva Parsons értelmezését, tovább gazdagítja az egészség fogalmát mentális jellemzőjével kiegészítve. Legtöbbször a WHO (1947) meghatározásaként szokták idézni, amely az egészségi állapot összetettségét a legrövidebben így fogalmazza meg: „ olyan teljes fizikai, mentális és szociális jó közérzet, mely nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát jelenti” (id.: Pitts, 1998).

Következésképp az emberi egészség strukturálisan a teljességet, funkcionálisan az optimális működést jelenti. Szűk, orvosi értelemben az optimális működés élettani szempontokat jelent, míg tág értelemben magába foglalja az emberek lelki és szociális egészségének tényezőit is.

Még tágabb spektrumot felölelve, a humán ökológia holisztikus felfogása szerint, az egészség az emberi és környezeti interakciók terméke. E „környezeti modell” (Larson, 1991: 12) tartalmazza a szociális és természeti feltételeket, melyben az előbbi összetevők kiterjednek a kultúra, a közösség és a család azon tényezőire, melyek az emberek életét befolyásolják.

A kultúrát és közösséget az azonos értékek, normák, tevékenységformák és szokások, míg a családot az iskolázottság, a foglalkozás, a kereset, és az érzelmi meghatározók jellemzik. A természeti tényezőket a termőföld minősége, a levegő tisztasága, az éghajlat, az élőlények fajai és minősége, valamint a környezeti zaj jellemzi, melyek mind hatást gyakorolnak az emberek egészségére.

Az egészség ökológiai felfogása azt a harmóniát jelenti, mely az organizmus és környezete között áll fenn a legtágabb értelemben (ibid:92). E szempontból, Bertalanffy (1999) rendszerelméleti megfogalmazásai az ökológia területén is érvényesek, hiszen optimális működés (egészség) adaptív viselkedéssel tud egyensúlyi állapotot (homeosztázis) kialakítani környezetével szemben.

A teljes bejegyzés itt olvasható.

Szalóczy Pál mesél az Ad Librumnál megjelent krimijéről

A Könyv Guru vendége Szalóczy Pál, egykori rádiós volt, akivel korábbi regénye, a csupán párbeszédekből álló A Vénusz-rejtély kapcsán a krimiírás nehézségeiről beszélgettek. 

Részlet az interjúból:

Honnan jött az ötlet, hogy A Vénusz-rejtély című krimijét végig párbeszédben írja meg? Volt valami (krimi)irodalmi előképe hozzá? Esetleg volt ennek köze ahhoz, hogy egykori rádiósként alapvetően a beszéd a “munkaeszköze”?

A „minta” a Da Vinci-kód című krimi volt, bár abban nem csak párbeszédek voltak, de a cselekmény feszessége, pörgése nagyon megfogott. Arra gondoltam, egy kizárólag dialógusokkal megírt történet hasonló hatású lehet. Meg érdekelt a kihívás is, hogy vajon végig lehet-e vinni egy történetet úgy, hogy csak quasi kihallgatási jegyzőkönyvek sorozatából áll. Persze az is „benne volt”, hogy már korábban rájöttem: én könnyebben írok dramatikus formában.

A teljes interjú a Könyv Guru oldalán olvasható.

Interjú a Storming Brain gyermekkor-kutató szerzőjével

Könyv Guru interjút készített Támba Renátóval, akinek hamarosan megjelenik a Gyermekkor a vásznakon című kötete a Storming Brain Kiadó gondozásában. Az interjúban a szerző beszél arról, milyen feladatot rótt rá a tudományos munka könyvvé alakítása, hogyan viszonyuljunk a modern világunkat elárasztó képek özönéhez, és egy konkrét festmények keresztül ízelítőt ad munkamódszeréből is, vagyis hogyan elemez egy gyermekkor-kutató egy festményt.

Az interjú utolsó kérdése és válasza:

Hogyan keresett kiadót a könyvének, és milyen ez irányú tapasztalatokat tud megosztani a szakmunkákat kiadni vágyó szerzőkkel?

A kiadóválasztás elsődleges szempontjai a tudományosság igénye és a költségvetés voltak. Az Ad Librum Kiadónál már számos elismert kutató tudományos munkája jelent meg, illetve a kifizetendő hozzájárulás is kevés ahhoz képest, amit a legtöbb kiadó kér a kis példányszámú tudományos művek megjelentetéséért.. Ha tudományos művet szeretnénk kiadni, mindenképpen fontos, hogy járjunk utána, hogy az adott kiadónál milyen minősítésű szakemberek publikáltak már korábban, ugyanis a doktorált, habilitált kutatók nagy valószínűséggel nem fogják egy sokadrangú, tudományosan nem elszámoltatható kiadónál megjelentetni sok éves munkájukat. Véleményem szerint igen kevés olyan kiadó létezik Magyarországon, ami a fenti két szempontnak egyszerre megfelel.