Címke: kritika

Kritika – Vastapsfelelősök

A Moly.hu-t böngészve @Chris véleményére bukkantunk, ami a Könyyvkritikák blogról származik.  Ezúton is köszönjük. Néhány gondolat a bejegyzésből:


Lovász-Horváth Nikolett könyvébe egészen véletlenül futottam bele, azonban – mint színházrajongó ember – azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Igaz, eleinte kicsit féltem is tőle, hogy mennyire lesz bulvár az egész (erre utalt egy félmondat a kiadói fülszövegben), de szerencsére csalódtam: a Vastapsfelelősök egy olyan kötet, amelynek minden sorát élvezet olvasni.

(…)

Biztosan nem ez az első olyan mű a világtörténelemben, amely a színház kulisszáiról ír, de Magyarországon, a XXI. században mindenképpen hiánypótlónak mondható. Sajnos nem egyszer hallottam olyan kijelentéseket, hogy a színésznek könnyű, csak bemegy a színpadra, elmondja a szöveget, talán egy kicsit játszik is, majd kimegy, és végül learatja a babérokat. Vagy például, hogy a rendező annyit tesz, hogy a próbán elmondja, hogy ki mikor hol jön be, hova áll, majd hol megy ki. Nos, képzelhetjük, ha még ezekről a nyilvánvaló(nak vélt) munkáról így vélekednek páran, mi a helyzet a többiekkel, akik a háttérben munkálkodnak.

(…)

A kötetet ajánlom azoknak, akit kicsit is érdekel a színház világa, de az igazi rajongók vigyázzanak: a szerzőnő olyan átéléssel mutatja be ezeket a munkákat, hogy kedvünk lenne azonnal felmondani a munkahelyünkön, hogy elszegődjünk valamelyik teátrumhoz, mondhatni, bármilyen pozícióra.

Könyvértékelés: Férfiműszak

Úgy tűnik, Domszky László Férfiműszak című könyve megosztotta a közönséget. Kaptunk pozitív és negatív kritikát egyaránt. A média számos fórumon készített interjút a szerzővel, mutatta be a könyvet. Ezúttal arra is kíváncsiak voltunk, mit szól a meleg közönség. Köszönjük az értékelést Szilviónak, az Egy meleg srác olvas blog szerzőjének.

A teljes értékelés itt olvasható.

„Az életeden csakis te, önmagad változtathatsz.”

Újabb recenziót kaptunk Nagy Judit “Üsd ki a pánikod!” című könyvéről. Köszönjük az értékelést a Lap lap után blognak.


„Az életeden csakis te, önmagad változtathatsz.”

Azt hiszem, ez lehetne ennek a vékonyka, ámde annál többet mondó könyvnek a kulcsmondata. Hiszen ez igaz, nemde? Amikor nyolcadikos koromban elgázoltak – tudniillik egy nyugdíjas sofőr kielőzte a zebra előtt megálló kocsit, ami éppen átengedett – és nálam is kialakult egyfajta szokásként a pánikroham, pár hónap után már nem bírtam elviselni azt a halálfélelmet, ami akkor tört rám, ha át kellett mennem egy zebrán, úgyhogy elhatároztam, hogy segítséggel, vagy anélkül, de igenis tenni fogok ez ellen.

„Ne feledd, az életben semmi sem oldódik meg attól, ha csak gondolkoznak rajta.”

Számomra az volt a könyv legnagyobb pozitívuma, hogy az írója is a saját élményein, tapasztalatain keresztül próbál segítő kezet nyújtani a hozzá hasonló személyeknek, és ennek a személyességnek, kinyílásnak köszönhetően egyáltalán nem csap át szakkönyvbe a munkája, amit ebbe az egész regénybe beletett.

A szemléltető ábrák, és a magánéletből vett példák adtak egy afféle nyugodt, mondhatni baráti beszélgetés élményével felérő hangulatot az oldalaknak, s olykor még meg is mosolyogtattak, ami külön öröm volt, a sulis hétköznapok közepette.

Igaz, akadnak benne olyan támpontok, amiket méltán tekinthet közhelynek az ember, de nekem erről az a véleményem, hogy alkalomadtán ezek a tanácsok sokkal többet tudnak segíteni, ha az illető rájön, tényleg mekkora igazság rejlik mögöttük.

„A mindennapok hőse te vagy!”

Összességében azt gondolom, hogy Juditnak sikerült egy olyan könyvet megalkotnia, ami nem csakis szakmai tényekkel segít a pánikbetegséggel együtt élőknek, hanem megmutatja nekik azt, hogy van remény, ahogyan van kiút is – csak tenni kell érte, hogy megtaláld, és ténylegesen kiüthesd a pánikodat, amire a cím – és Judittal együtt én is biztatlak.

Csillagozás: 4,5 / 5

Ajánlom… azoknak a pánikbetegséggel küzdő embereknek, akik még nem tudják, hogy bennük is egy hős lakozik.


A teljes bejegyzés itt olvasható.

Hogy tetszik a borító? Nagyon szexi és kifejező – recenzió a Férfiműszakról

Új recenziót kaptunk Domszky László “Férfiműszak” című könyvéről. Ezúttal a Sorok között könyves blog olvasta a könyvet.


Értékelés: 8/10

Jó volt ez a riportkönyv, nagyon olvastatta magát. Egy nap alatt végeztem vele, igaz, csak 160 oldalas. Informatívnak éreztem, sok mindent átadott, megmutatott egy idegen világot, és olyan emberek érzelmeiről és érzéseiről olvastam, akik amúgy maguktól nem mesélnék el, hogy mi rejlik a szex, a pénz és a drogok mögött.

Hogy tetszik a borító? Nagyon szexi és kifejező.

Kinek ajánlom elolvasásra? Kíváncsiaknak. Mert ez egy olyan világ, amit a többség hajlamos elítélni, de úgy hiszem, sosem árt benézni valaminek a kulisszái mögé. Prűdek viszont kerüljék a könyvet, ez most nem nekik szól.

A teljes értékelés itt olvasható.

A Sonntagsblatt recenziója Kerekes Anna visszaemlékezéséről

A magyarországi németek folyóirata Dr. Johann Till tollából kritikai értékelést közölt Kerekes Anna könyvéről. A Megszépítés nélkül. Egy sváb család hányattatásai című kötetet az Ad Librum csoport Személyes Történelem Kiadója publikálta idén tavasszal. A recenzió a folyóirat 2017/3. számában jelent meg (4-5. oldal).

Kritika – Üsd ki a pánikod!

Újabb kritikát kaptunk Nagy Judit Üsd ki a pánikod! című könyvéről. Ezúttal Coffee A másik világ bloggere írt véleményt.


“Komoly a téma, habár sokan a lelki eredetű problémákat nem tekintik valódi betegségnek – sajnos. Jókor talált rám ez a könyv, ugyanis a pánikbetegség mostanában több szinten is előfordul a környezetemben, életemben.
Azt tapasztalom, hogy a pánikbetegeknél nagy vízválasztó, ha hirtelen változás történik az életükben, s legtöbbször úgy látom, hogy ez a változás a gyermek születése és az azzal járó otthon töltött idő – vagy lehet, hogy az élethelyzetemből adódóan csak én mozgok most ezekben a közegekben túl sokszor. Az ember megszokja, hogy egyedül van, nem kell foglalkoznia semmivel, nem kell megfelelni senkinek. Egészen addig, míg nem megy újra közösségbe… Nálam ekkor változott meg valami, görcsben volt a gyomrom, ahányszor elhívtak minket valahová, vagy programunk volt rokonokkal, barátokkal. ”

“Nagy Judit apró részleteire bontja  a pánikbetegséget, s ezen részletekkel külön-külön foglalkozva igyekszik tanácsot adni olvasóinak. Ír a pánik fajtáiról, a kialakulásának lehetséges okairól. Olvashattam arról, hogy egy kezdő pánikos milyen baklövéseket követ el, amint tudatára ébred, hogy bizony ő pánikbeteg. Az írónő külön fejezetet szán a gyógyszeres kezelés elleni küzdelmének, hiszen ő már tapasztalta, hogy a bogyók nem segítenek, inkább ártanak, s helyette feltárja olvasói előtt a lehetséges megoldásokat, a pozitív hozzáállás jótékony hatását, beszél a célok kitűzéséről, s arról, hogy akik úgy érzik, nem rettennek meg a legrosszabbtól sem, milyen módszerrel győzhetnek a leghamarabb ellenségük, a pánikbetegség ellen.”

A teljes bejegyzés itt olvasható.

Magamon kívül – kritika

Új kritika jelent meg Pauer Emánuel Magamon kívül című könyvéről a Kritizátoron.


“Ahogy azt már korábban írtam, a Magamon kívül nem fogja mindenki tetszését elnyerni. A nyomasztó hangulat és a nehéz mondanivaló eltántoríthat egyeseket, de akik kitartanak a névtelen férfi mellett a történet végéig, egy olyan élménnyel lesznek gazdagabbak, amihez hasonlót régen nyújtott már kortárs magyar regény. Kíváncsian várom ezek után, hogy Pauer Emánuel miről fog írni legközelebb.”

A teljes cikk itt olvasható.

Gabó kritikája a Fanyűvőkről

Újabb kritika látott napvilágot Villax Richárd  Fanyűvők című könyvéről, ezúttal a Gabó olvas blogon.

“Humora és hangulata van. Magyaros poénok, helyszínek miatt pedig eredeti. (…) Olvasmányos és nem zavaros, nem túllihegett, nem erőltetett, nincsenek nagy csavarok a történetben, kifejezetten szórakoztató olvasmány a Fanyűvők.”

A teljes kritika itt olvasható.

Újabb kritika V. Kiss Orsolya regényéről

Újabb kritika látott napvilágot V. Kiss Orsolya A herceg fekete lovon érkezett című regényéről.

Kedvenc mondataink belőle:

“Szerettem, hogy ennyire magyar volt, itt játszódott, így minden további nélkül beleélheti magát bárki Janka szerepébe. Tetszett, hogy a mellékszereplőknek is volt történetük, hagyott nekik is az írónő valamennyi teret. És én az elejétől odáig voltam a szakácsért.”

“…ez a könyv nem a mesék birodalmába kalauzol el, ahol a szerelem mindent megold, nem azt mutatja be, hogy a megfelelő nőért a pasi teljesen kifordul a korábbi énjéből.”

“A legvége meg igazán tökéletes volt.”

A teljes kritika itt érhető el.

Köszönjük Vickynek.

Kritika és önkifejezés

Sajter Gizella írói honlapja újabb bejegyzéssel bővült. E heti írása a kritikák közötti különbségekről, azok hatásairól  és hasznosságukról, valamint az önkifejezésről szól.

„Hogy viselem a kritikát? Hát rosszul. Jót és rosszat egyaránt. A jót, mert nem teljesen hiszem el, a rosszat, mert elhiszem. Körülbelül 10-15 percig vagy néhány napig. Általában ennyi idő kell ahhoz, hogy elemezzem, lebontsam és elraktározzam a megfelelő helyekre. Természetesen van némi különbség a pozitív és negatív kritika okozta első reakcióérzések között, de a végső következtetés már általában mindkét, valamint az összes többi köztes esetben is ugyanaz: Háááát, azért biztosan lehetett volna jobb is. Vagy nem?”