Címke: új megjelenés

Megjelent! – Gelsei Bernadett: A ​hűtlen, a megcsalt és a szerető

Örömmel tudatjuk, hogy megjelent Gelsei Bernadett: A ​hűtlen, a megcsalt és a szerető című könyve, amiből már részletet is olvashatnak a Könyv Guru hasábjain. 


A könyv azoknak szól, akik szerelmi háromszögben rekedtek (legyen az a megcsalt, hűtlen vagy szerető szerepe) már hosszú ideje – hónapok, de leginkább évek óta – tartó viszony jellemzi őket és tehetetlennek érzik magukat.

Úgy érzik, hogy:

• a helyzet méltatlan önmagukhoz,

• ők soha nem gondolták volna, hogy belekeverednek egy ilyen helyzetbe,

• döntésképtelenné váltak,

• tehetetlennek érzik magukat,

• elveszettnek érzik magukat,

s mindezen érzések mellett mégis folyamatosan jelen van a remény, hogy majd a helyzet változni fog.

A teljes részlet itt olvasható, a szerzővel készített interjú pedig itt.

Borítóleleplezés!

Izgalmas poszttal jelentkezett Krencz Nóra. Írói holnapján közzétette az Ad Librum Kiadó gondozásában hamarosan megjelenő új könyvének borítóját.  A Megszámlálhatatlan sorozat második része,  A hófehér másvilág címmel előreláthatóan október végén érkezik.

Addig még van idő elolvasni az első részt!

Új Ízelítő a Könyv Gurun – Gyuró Monika: Egészség, betegség, diskurzus

A Könyv Guru Ízelítő rovatában egy új részletet tett közzé Gyuró Monika Egészség, betegség, diskurzus. Kvalitatív elemzési módszerek az egészségügyi kutatásban című könyvéből, ami a Storming Brain gondozásában szeptember közepére várható.

 

Bevezetés

(i) Az egészségről

Mit értünk az egészség fogalmán? Mit jelent egészségesnek lenni?

A kérdés meghatározása nehezebb, mint első pillanatra látszik. Amennyire könnyű a betegség megfogalmazása, az egészség meghatározása annál nehezebbnek tűnik. Amíg a betegség az egészség hiányaként jelentkezik a legtöbb ember számára, addig az egészséget nem lehet ilyen egyértelműen megfogalmazni.

Többféle megközelítésből vizsgálhatjuk a kérdést. Kiindulásképpen közelítsük meg az egészség fogalmát a szó etimológiája felől. Az egészség szóban az ’egész’ szótő a teljességet, tökéletességet jelenti. A szervezet szempontjából az egész egyrészt jelentheti a strukturális teljességet, vagyis azt, hogy minden rész a helyén van, – és nem hiányzik. A valamilyen testrészt nélkülöző emberek ezért sajnos nem egészségesek, hiszen hiányosságuk az egészség ellentéteként jelenik meg.

Larson (1991) számos megközelítést említ művében, amelyek átfogó képet adnak a kutatások régebbi és jelenlegi irányzatairól és felfogásairól az egészség meghatározásának területén. A laikus egészség felfogás megegyezik az ún. „wellness modellel”, amely a következőt mondja:

„A laikusok ösztönös egészség fogalma a fizikai jó közérzetet jelenti, vagyis a komfort érzést, s azt az energiát, mellyel tevékenységeiket végre tudják hajtani (ibid:4)

Ebből a laikus megközelítésből következik, hogy a funkcionalitás szempontjából az egészség a tökéletes működést jelenti, ahol minden a szerepének megfelelően dolgozik a szervezet egyensúlya elérésének érdekében. Ha a funkciók egyensúlya megbomlik, a szervezet mint egész működése zavart szenved, mely az adott szerv működési hibájában nyilvánul meg, és így „egészségtelenséget” okoz. E megközelítésből alakult ki az ún. „orvosi modell”, amely az egészséget a betegség hiányaként határozza meg (ibid:2). Az egészséget tehát a maga ellentétében írják le, vagyis olyan mortalitási és morbiditási jellemzők tekintetében, mint a fertőző, a krónikus betegségek és a fogyatékossági állapotok.

E szemléletet egy gép működéséhez lehet hasonlítani, melyben az alkotórészek megfelelő működése olyan optimumot biztosít, melyet egészségnek nevezünk. Ennek alapján az emberi szervezetet olyan rendszernek lehet tekinteni, mely az egészet kitevő alkotórészekből áll, és azok összehangolt működése biztosítja az egész funkcionálását. Így az emberi szervezet működését tudományos szempontból az általános rendszerelmélettel lehet leírni. Az általános rendszerelmélet* Bertalanffy László biológus (1999) közvetítésével került a tudományos érdeklődés előterébe, aki e megközelítést olyan munkahipotézisként jellemezte, mely a jelenségek magyarázatára, előrejelzésére, és ellenőrzésére szolgál mind a természettudományok, mind a társadalomtudományok területén.

Alapfeltevései abban rejlenek, hogy a biológiai, a társadalmi rendszer, vagy interperszonális kapcsolat olyan tagokból áll, melyek integrált egységet alkotnak. Az integrált egység olyan rendszert jelöl, ahol a tagok kapcsolatai meghatározott törvényszerűségeknek felelnek meg.

A rendszer tagjai közötti kapcsolati hálózatot strukturális és kommunikációs minták alkotják. Tagjait a komplementaritás jellemzi, vagyis egymást kiegészítik, de egyúttal egymástól függnek is. E kapcsolatok működésének alapja a visszacsatolás, vagyis az önszabályozás folyamata.

Minden rendszer több alrendszerből áll, azonban a „rendszer” összessége függetlenítheti magát az alacsonyabb hierarchikus szintektől.

További jellemzője a rendszernek, hogy alkalmazkodóképes és célirányultsággal rendelkezik, valamint a tagjaiban beállt változás az egészet érinti. A rendszer a változás keltette egyensúlytalanságot (entrópia) megpróbálja visszaállítani (equilibrium), és az egyensúlyi állapot megteremtésére törekszik (homeosztázis).

A szervezet is e rendszerelmélet alapján működik és egyensúlyi állapota az egészség, mely az optimumot jelenti a rendszer működésében.

A szervezet optimális működésének több területe létezik. Vizsgálhatjuk az élettani funkciókat, mint például a légzés vagy keringés működési jeleit az egészség mérésében. A biomedikális felfogásban az egészség fokmérőjének leginkább az élettani funkciókat tekintik, noha a lelki és a szociális egészség is az optimális létezés fontos tényezőiként jelenik meg az emberek számára.

Az emberi szervezet működésének teljesebb megértése céljából fontos rámutatni, hogy tágabb értelemben az egészség nemcsak a szervezet önfenntartó képességét jelenti, hanem az egyén saját magával, és embertársaival kialakított kapcsolatait és szükségleteit is képezi. A mentális és érzelmi megnyilvánulások fontos szükségleteket elégítenek ki az emberek pszichológiai egészségében. Mindazonáltal az egyéneknek az emberi társadalom szabályrendszeréhez kell igazodniuk, ezért a társadalmi rendszer megismerése, az ahhoz való alkalmazkodás és a személyiség minél teljesebb kibontakozása a szociális egészség fontos tényezőjeként jelenik meg. Ez utóbbi igény Parsons (1951) egészség meghatározásában fogalmazódott meg, amikor a társadalmilag meghatározott egészségként az egyén azon képességét írta le, mely szerint társadalmi szerepeket tud betölteni, és jó közérzete attól függ, mennyire tud ezen elvárásoknak megfelelni. A társadalmi szerepek magukba foglalják az egyének családi, magánéleti, de egyben munkahelyi és egyéb társadalmi színtereken betöltött szerepeit az életkori szakaszoknak megfelelően.

A „holisztikus modell” (Larson, 1991: 4), felhasználva Parsons értelmezését, tovább gazdagítja az egészség fogalmát mentális jellemzőjével kiegészítve. Legtöbbször a WHO (1947) meghatározásaként szokták idézni, amely az egészségi állapot összetettségét a legrövidebben így fogalmazza meg: „ olyan teljes fizikai, mentális és szociális jó közérzet, mely nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát jelenti” (id.: Pitts, 1998).

Következésképp az emberi egészség strukturálisan a teljességet, funkcionálisan az optimális működést jelenti. Szűk, orvosi értelemben az optimális működés élettani szempontokat jelent, míg tág értelemben magába foglalja az emberek lelki és szociális egészségének tényezőit is.

Még tágabb spektrumot felölelve, a humán ökológia holisztikus felfogása szerint, az egészség az emberi és környezeti interakciók terméke. E „környezeti modell” (Larson, 1991: 12) tartalmazza a szociális és természeti feltételeket, melyben az előbbi összetevők kiterjednek a kultúra, a közösség és a család azon tényezőire, melyek az emberek életét befolyásolják.

A kultúrát és közösséget az azonos értékek, normák, tevékenységformák és szokások, míg a családot az iskolázottság, a foglalkozás, a kereset, és az érzelmi meghatározók jellemzik. A természeti tényezőket a termőföld minősége, a levegő tisztasága, az éghajlat, az élőlények fajai és minősége, valamint a környezeti zaj jellemzi, melyek mind hatást gyakorolnak az emberek egészségére.

Az egészség ökológiai felfogása azt a harmóniát jelenti, mely az organizmus és környezete között áll fenn a legtágabb értelemben (ibid:92). E szempontból, Bertalanffy (1999) rendszerelméleti megfogalmazásai az ökológia területén is érvényesek, hiszen optimális működés (egészség) adaptív viselkedéssel tud egyensúlyi állapotot (homeosztázis) kialakítani környezetével szemben.

A teljes bejegyzés itt olvasható.

Megjelent a Magamon kívül!

Megjelent Pauer Emánuel egy szabadságkereső férfi útját megörökítő kisregénye, a Magamon kívül.

„Mindennapi szorongásainkat add meg nekünk ma… Egy ember a kitörés előtti utolsó pillanatokban, innen indulunk. Magunkon kívülre… Csak ott lehetünk szabadok. Nincs ebben semmi szomorú. Nehéz elmondanom, hogy minek írtam ezt a könyvet. Nem rólam szól, és mégis. Benne vagyok, ahogy te. Ahogy ők. Fullasztó bennrekedtség… Csak az fogja érteni, aki érezte már, másként elolvasni sem érdemes. Egy kétségbeesett, kapkodó, görcsökbe ránduló, esetlen szabadulási kísérlet a teljesség felé. Szét akartam a felszínt szaggatni, a tartalmat darabjaira akartam törni, hogy megtaláljam a lényeg hiányzó, ismeretlen részét. Nem sikerült. A semmit nem lehet megtalálni. De tovább kell keresni. Öngyilkosság a halál nélkül, ez a főhős útja.”

A szerzővel nemrég készült interjúnk itt olvasható.

Április 23-án 15 órától a Millenárison megrendezett 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Pauer Emánuel az Ad Librum Kiadó B60-as standjánál dedikálja könyvét, ahova szeretettel várunk minden érdeklődőt.

A könyv megvásárolható a kiadó webboltjában.

Megjelent a Mira ‒ így váltsd meg a világod!

Megjelent Böhönyey Márta és Tóth Melinda, a Pszichorendelés blog szerzőinek várva várt könyve, a Mira ‒ így váltsd meg a világod az Expert Books Kiadó gondozásában.

„Éld át és értsd meg a terápiát Mira történetén keresztül! ‒ Pszichorendelés könyvben! Mira rejtélyes csomagot kap, ezzel különös egybeesések sora veszi kezdetét… Mi köze a halsütöde logójának a hányattatott szerelmi élethez? És a kis hableánynak a manipulatív főnökhöz? Hogy válhat egy bársonyboleró megsemmisítő fegyverré egy szülő kezében? Hogy vértez fel egy jó barát egy krokodillal, és a még ennél is rettenetesebb üveggolyókkal szemben? A népszerű pszichológusduó első, formabontó könyvében Mira regényes életét nyomon követve bepillantást nyerünk a terápia hagyományosan zárt ajtaja mögé, hogy aztán a regényben olvasottak tudományos hátterére is fény derüljön. A kapott támpontok alapján saját életünkben is beazonosíthatjuk azokat a sokszor észrevétlen önsorsrontó beidegződéseket, amelyek miatt újra meg újra hasonló nehézségekbe ütközünk. A mű nemcsak abban segít, hogy jobban megértsük magunkat, hanem abban is, hogy a gyakorlati útmutatót követve megszakítsuk ördögi köreinket.”

A szerzőpárossal nemrégiben készült interjú itt olvasható, a kíváncsiak pedig egy rövid részlet erejéig beleolvashatnak a könyvbe is.

A Mira Így váltsd meg a világod megvásárolható a kiadó webboltjában.

A szerzőkkel személyesen is találkozhatnak az érdeklődők a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. A dedikálás részleteivel hamarosan jelentkezünk…

“Az időt mindig lopni kell valahonnan” – Interjú a Tépődések szerzőjével

Egy fiú és egy lány beszélget. Erről, arról, az élet dolgairól: szerelemről, barátságról, betegségről, halálról. Miért ezt a formát választotta első kötetéhez, kiknek szánja a szöveget, és miért volt nehéz kiadót találnia? Molnár Tónival új könyvéről Könyv Guru készített interjút.

A könyv megvásárolható a kiadó webboltjában.

Bombera Krisztina: „Takács Hajnal könyve az egyik legfontosabb írás, amit valaha ajánlhattam ”

Takács Hajnal Bántalmazottak igazsága című könyvéről Feldmár András és Demcsák Zsuzsa után most Bombera Krisztina televíziós műsorvezető és újságíró írt elismerő ajánlást:

„Takács Hajnal könyve az egyik legfontosabb írás, amit valaha ajánlhattam. A közöny vagy a tudatlanság vagy a bántalmazók egyik fő fegyvere, a manipuláció miatt a megalázott embereket nemcsak a bántalmazók bántják, hanem a tágabb környezetük is, amely magukra hagyja vagy hibáztatja is őket. Mindenki, bárki segíthet a családon belüli erőszak áldozatainak. Elsőként azzal, hogy megérti, mi, miért és hogyan történik velük.”

A kötet 20% kedvezménnyel megvásárolható a kiadó webboltjában a bantalmazasellen2017 kuponkód beírásával.

Megjelent a Bántalmazottak igazsága!

Megjelent Takács Hajnal Bántalmazottak igazsága című könyve.

A családon belüli erőszak olyan társadalmi probléma, ami közvetve és közvetlenül is kifejti káros hatását. Az erőszak természetének ismerete hozzásegít a probléma felismeréséhez, megelőzéséhez és kezeléséhez. Takács Hajnal könyve ebben kíván segíteni nemcsak az érintetteknek, hanem azoknak is, akik fékeznék az erőszak pusztító hatását.

A kötet 20% kedvezménnyel megvásárolható a kiadó webboltjában a bantalmazasellen2017 kuponkód beírásával.

Bántalmazottak igazsága – Az első cím az Aktív Szerző programban

Megszületett az első könyvszerződés az Ad Librum Aktív Szerző programjában. Takács Hajnal könyve a bántalmazó kapcsolatokkal foglalkozik, azok lélektanán túl bemutatja az abból sarjadó társadalmi problémákat, a hatósági eljárások anomáliáit, és utat mutat a traumából való felépüléshez is. A szerző hasonló témájú első könyve, Az asszony verve nagy figyelmet keltett. A Bántalmazottak igazsága várhatóan februárban jelenik meg.

Diagnózis: Tudatelégtelenség

Megjelent Sajter Gizella verseskötete! A költő ennek margójára írt egy szösszenetet, mely itt érhető el.

“Utaztam előre, visszafelé, ijesztő magasságokba és sötét mélységekbe, gyalog, repülőn, álmok szárnyán, gondolattengereken át. Kerestem a választ arra, amit sosem kérdeztem, reméltem azt, amit elfelejtettem kérni. Kúsztam, lebegtem, botladoztam, rohantam a cél felé… melyet sosem láttam tisztán. Minden bizonytalan léptem egy világot teremtett, mely börtönömmé vált. Minden fel nem tett kérdés sötét árnyat vetett hitemre, mely megcsalva gyökerét a körülmények martalékává vált. Mert nem tudtam, hogy hibáimért nem kell örökké vezekelnem, nem tudtam, hogy bárhol, bármikor otthonra találhatok, nem tudtam, hogy ahol árnyék van, ott fénynek is lennie kell.”