Kiadói hírek kategória bejegyzései

Könyvértékelés: Férfiműszak

Úgy tűnik, Domszky László Férfiműszak című könyve megosztotta a közönséget. Kaptunk pozitív és negatív kritikát egyaránt. A média számos fórumon készített interjút a szerzővel, mutatta be a könyvet. Ezúttal arra is kíváncsiak voltunk, mit szól a meleg közönség. Köszönjük az értékelést Szilviónak, az Egy meleg srác olvas blog szerzőjének.

A teljes értékelés itt olvasható.

Online marketingest keresünk

Az Ad Librum munkatársat keres könyvkiadói marketing feladatok ellátására:

  • részvétel az oldalak, posztok keresőoptimalizálásában;
  • AdWords, Facebook és eTarget hirdetési kampányok létrehozása és kezelése;
  • hírlevelek és más, marketing célú szövegek írása, szerkesztése;
  • részvétel influencer marketingben.

Legszebb álmainkban olyan munkatársat keresünk, aki

  • többféle marketinges megközelítést is tud érvényesíteni (generalista)
  • szükség esetén a külsős marketingspecialistáknak meg tudja fogalmazni az igényeinket;
  • tanulékony fajta, nem ijed meg az új módszerek megismerésétől (akár angolul is);
  • a normális emberek nyelvén is jól fogalmaz (marketinges hájp nélkül);
  • jó a helyesírása;
  • rendszeres olvasóként valamilyen irodalmi vagy ismeretterjesztő műfajban otthonos;
  • tud pátyolgatás nélkül is folyamatosan dolgozni;
  • van produktív munkaideje az általunk kért feladatok ellátására.

Csocsóasztal, babzsák és csapatépítő hétvége nincs. Viszont a javaslataid valódi súlyt kapnak, és lehetőséget kapsz az ötleteid megvalósítására.

Az ismétlődő feladatokhoz szerkesztőségi asszisztencia rendelkezésre áll, hogy a marketinges a feladatára tudjon koncentrálni.

Bár akár a szerkesztőségi irodában is lehet dolgozni, alapvetően távmunkát ajánlunk, saját beosztású munkaidővel, rendszeres személyes vagy telefonos konzultáció mellett. A célunk a kölcsönösen hosszú távú elkötelezettség kialakítása úgy, hogy a munka és magánélet közötti egyensúly megmaradjon.

A fizetést illetően a jelentkezésben kérünk ajánlatot az óradíjadra (akár számlás, akár megbízásos alapon). Vállaljuk, hogy legalább havi 150.000 Ft-nyi munkaórát fizetünk, vagyis minden hónapban számíthatsz legalább ennyi bevételre.

Jelentkezés az alábbi űrlapon. A kiadóvezető, Dr. Soós Gábor minden pályázónak visszaigazolást küld. Ez a pályázati felhívás mindaddig él, amíg nem találjuk meg a megfelelő jelöltet.

A fenti összeg*
számlás (alanyi mentes vagy az áfa nélküli összeg)bruttó megbízási díj (bérjellegű)

2017 legfontosabb sajtómegjelenései

A 2017-es évben sem unatkoztak szerzőink. Számos interjút és recenziót kaptunk az elmúlt év során. A teljesség igénye nélkül szeretnénk bemutatni néhányat:

Szerző Dátum Hol Mi
V. Kiss Orsolya (A herceg fekete lovon érkezett) 2017-01-11 Three point of view blog recenzió
Barczikay Lilla (Bátyám könnyei) 2017-01-29 Anya olvas blog interjú
Takács Hajnal (Bántalmazottak igazsága) 2017-02-03 Dívány.hu interjú
Takács Hajnal (Bántalmazottak igazsága) 2017-02-20 Életszépítők ajánló
Hölbling Tamás (A honfoglalás forráskritikája) 2017-02-21 Youtube előadás
Villax Rixhárd (Fanyűvők) 2017-03-21 Gabo olvas blog recenzió
Kerekes Anna (Megszépítés nélkül) 2017-05-18 HVG recenzió
Takács Hajnal (Bántalmazottak igazsága) 2017-05-21 Frappa Magazin recenzió
Pauer Emánuel (Magamon kívül) 2017-06-29 Rádió Bézs interjú
Pauer Emánuel (Magamon kívül) 2017-07-12 KULTER.hu interjú
Mikos Ákos (Esküvő Tour) 2017-07-14 Rádió88 interjú
Naszvadi Judith (A mi Múzsánk) 2017-07-27 Könyvutca blog recenzió
Mikos Ákos (Esküvő Tour) 2017-08-22 Sunshine FM interjú
Nagy Judit (Üsd ki a pánikod!) 2017-10-11 Niitaabell világa blog recenzió
Pauer Emánuel (Magamon kívül) 2017-10-14 Kritizátor blog recenzió
Pintér Zoltán (Vetkőző lelkek) 2017-11-01 Pszichoterápia recenzió
Domszky László (Férfiműszak) 2017-11-08 Life.hu
Domszky László (Férfiműszak) 2017-11-08 Borsonline
Nagy Judit (Üsd ki a pánikod!) 2017-11-08 A másik világ blog recenzió
Gelsei Bernadett (A hűtlen, a megcsalt és a szerető) 2017-11-10 M1 interjú
Domszky László (Férfiműszak) 2017-11-14 Life.hu
Ó.G Marianna (Hogyan éljük túl a küzdelmet a terhességért?) 2017-11-20 Érd Most! interjú
Domszky László (Férfiműszak) 2017-11-20 Sorok között blog recenzió
Barczikay Lilla (Szobortánc) 2017-11-25 AH magazin interjú
Ó.G Marianna (Hogyan éljük túl a küzdelmet a terhességért?) 2017-11-29 DUOL interjú
Nagy Judit (Üsd ki a pánikod!) 2017-12-01 Lap lap után recenzió
Barbara Whest (A hallgatás mérge) 2017-12-15 AH magazin interjú
Barbara Whest  (A hallgatás mérge) 2017-12-15 Kidsnews interjú
Kerekes Anna (Megszépítés nélkül) 2017./3. Sonntagsblatt recenzió
Villax Rixhárd (Fanyűvők) 2017./3. Aranykönyv
Villax Rixhárd (Fanyűvők) 2017.01.21. Cinegore a magyar horrorportál recenzió
Mikos Ákos (Esküvő Tour) 2017.11.20. HAON interjú
Molnár Tóni (Tépődések) 2017/2. 20. szám Tarjáni Városlakó Magazin recenzió

Részlet – Férfiműszak

Számos hírt hoztunk már Domszky László Férfiműszak című könyve kapcsán. Most itt a várva várt részlet is.


Bevezető

Ültem a zsúfolt buszon, klíma helyett a menetszél enyhítette napfény égette, fájó bőröm. Nyár eleje volt, csupa hozzám nyomódó, izzadt ember körülöttem. Megszólalt a telefonom. Tétován pillantottam a kijelzőre, felvegyem vagy kinyomjam. Egy barátom volt, Márk, akivel már hónapok óta nem beszéltem. Nem keresett, éppen összejött valakivel. Végül felvettem. – Beszélnünk kell – ennyit mondott. Kérdeztem, hogy beteg-e, esetleg pénz kéne? Azt mondta, ez nem telefontéma.

Napok múlva, amikor visszautaztam a fővárosba, és találkoztunk, elmondta, masszőr lett. Furcsállva néztem, hiszen nem voltak emlékeim arról, hogy bármit is kitanult volna.

– Kiket masszírozol?

Férfiakat – felelte.

Töprengve néztem magam elé. – Férfiakat? – kérdeztem, mintha nem értettem volna jól, amit mondott.

Nem értette, mit nem értek. Elmesélte, hogy idősebb urakhoz jár, megmasszírozza, simogatja őket, de ez nem szexmunka. Néma csönd lett.

– Nem szexmunka? – tettem fel a kérdést.

Hát… – kezdte bizonytalanul –, néha azért történik más is.

Mielőtt erre rákérdeztem volna, kezdett összeállni a fejemben, hogy ő bizony eszkort.


A teljes cikk itt olvasható.

További érdekességek a könyvről itt.

 

Évértékelő

Kedves Olvasóink!

Így a 2017-es év végén mi is számot vetettünk magunkkal, és listába szedtük mi minden történt velünk és szerzőinkkel az elmúlt évben. Íme a mi 2017-es eseményeink:

Takács Hajnal 2017-03-14 könyvbemutató Jelen Bisztró
K. Grein és A. Decker 2017-04-04 könyvbemutató Jelen Bisztró
Molnár Tóni 2017-04-21 dedikálás Könyvfesztivál
Mester Györgyi 2017-04-21 dedikálás Könyvfesztivál
Solti Gabriella 2017-04-21 dedikálás Könyvfesztivál
V. Kiss Orsolya 2017-04-21 dedikálás Könyvfesztivál
Böhönyey Márta -Tóth Melinda 2017-04-22 könyvbemutató Könyvfesztivál
Villax Richárd 2017-04-22 dedikálás Könyvfesztivál
K. Grein és A. Decker 2017-04-22 dedikálás Könyvfesztivál
Csüllög Ferenc 2017-04-22 dedikálás Könyvfesztivál
Horváth Márk és Lovász Ádám 2017-04-22 dedikálás Könyvfesztivál
Krencz Nóra 2017-04-22 dedikálás Könyvfesztivál
Pauer Emánuel 2017-04-23 dedikálás Könyvfesztivál
Takács Hajnal 2017-04-23 dedikálás Könyvfesztivál
Robin O Wrightly 2017-06-09 dedikálás Könyvhét
Garay Zsuzsanna 2017-06-09 dedikálás Könyvhét
Friedeczky Katalin 2017-06-09 dedikálás Könyvhét
Naszvadi Judith 2017-06-09 könyvbemutató Szent István Gimnázium díszterme
K. Grein és A. Decker 2017-06-10 dedikálás Könyvhét
Mester Györgyi 2017-06-10 dedikálás Könyvhét
Kathy Schranko 2017-06-10 dedikálás Könyvhét
Böhönyey Márta -Tóth Melinda 2017-06-10 dedikálás Könyvhét
Naszvadi Judith 2017-06-10 dedikálás Könyvhét
Horváth Márk és Lovász Ádám 2017-06-10 dedikálás Könyvhét
Jenes Gyula és Sziklai Károly 2017-06-11 dedikálás Könyvhét
Solti Gabriella 2017-06-11 dedikálás Könyvhét
Mikos Ákos 2017-06-11 dedikálás Könyvhét
Pauer Emánuel 2017-06-11 dedikálás Könyvhét
Molnár Tóni 2017-06-12 könyvbemutató Könyvhét
Villax Richárd 2017-06-12 könyvbemutató Könyvhét
Krencz Nóra 2017-06-27 könyvbemutató Enying
Garay Zsuzsanna 2017-09-22 könyvbemutató Fókusz Könyváruház
Gelsei Bernadett 2017-10-23 könyvbemutató Kőleves
Mikos Ákos 2017-11-10 könyvbemutató Debrecen
George Hannmer 2017-11-18 könyvbemutató Lurdy Ház
Garay Zsuzsanna 2017-12-05 dedikálás Karácsonyi bolt
Ó. G. Marianna 2017-12-05 dedikálás Karácsonyi bolt
Barbara Whest 2017-12-07 dedikálás Karácsonyi bolt
George Hannmer 2017-12-08 dedikálás Karácsonyi bolt
Barczikay Lilla 2017-12-09 könyvbemutató Jelen Bisztró
Naszvadi Judith 2017-12-11 dedikálás Karácsonyi bolt
Robin O Wrightly 2017-12-11 dedikálás Karácsonyi bolt
Krencz Nóra 2017-12-11 dedikálás Karácsonyi bolt
Barczikay Lilla 2017-12-13 dedikálás Karácsonyi bolt
Kathy Schranko 2017-12-16 dedikálás Karácsonyi bolt
Mester Györgyi 2017-12-23 dedikálás Karácsonyi bolt

Olvasnivaló – Angyalboksz

Idén elindítottuk új riportkönyv sorozatunkat, amelynek első darabja Büky Dorottya Angyalboksz című műve, ami hét börtöninterjút tartalmaz. Most ebből hoztunk részletet.


Árpi

(Csendes, szelíd ember, túl a negyvenen. Magas, egyenes tartású,  feltűnően kék a szeme, kedves a mosolya. Veszett jó humora van, mindig a fején találja a szöget, az a fajta humor, ami átkeretezi a valóságot, ironikus, önironikus, intelligens, gyors. Soha nem bántó, kreatív és karizmatikus tehetség. A Mesekörben a kezdetektől részt vett, de eleinte jó darabig meg sem mukkant. A börtön munkatársai figyelmeztettek, hogy rajta van a szuicid listán, aggódnak miatta, nemigen tudnak hozzá férkőzni, de hátha ebben a közegben feloldódik, megnyílik. Az elmúlt években, ha nagy vihar volt és dörgött az ég, vagy ha rettenetes forróság volt, és rágondoltam a börtönre, mindig ő jutott eszembe, vajon, mi lehet vele a zárkában, remélem, nem szenved, nem fél. Nagyon szeretem. Ha kérdezed, hogy miért járok a börtönbe, hát ő volt az egyik ok. Most már szabad ember, együtt él a nővel, aki hősiesen és odaadóan várt rá, akivel a börtön kápolnájában esküdött meg. Ő az utolsó, akit ebben a könyvben megszólaltatok. És szerintem legyen is elég…)

–­Messengeren ­beszélgetünk,­ mind ­a ­ketten ­otthon vagyunk, ­jó messze egymástól.­ Tudod,­ mi van,­ készül ez a­ könyv, mesélj el bármit,­ ami ­számít neked.

– A gyerekkoromról nem szívesen beszélek, azt inkább szeretném elfelejteni. Intézetben nőttem fel, elváltak a szüleim, az apám el is tűnt, édesanyám full alkoholista volt, ő jobbnak látta mindennap megverni bennünket. Talán tízéves lehettem, amikor aztán intézetbe kerültünk.

–­Jobb ­volt ­az­ intézetben,­ vagy­ azért ­jobb­ volt ­otthon?

– Nekem az intézetben sokkal jobb volt. Sokkal jobb. Ott foglalkoztak velem, tanulhattam, együtt voltam a testvéreimmel. Volt rá példa, hogy kijöttem, kivett anyám, azt mondta, hogy már jó útra tért, na, az addig is tartott, és végül én kértem, hogy vigyenek vissza az intézetbe. Mentem haza este, ugye részeg volt, rájött a hoppáré, kizavart a házból, de tél volt ám, s kinn aludtunk az utcán, az öcsémmel együtt. Egy rossz rongyszőnyeget találtam a kamrában, abba feküdtünk, a másik felével meg takaróztunk. Rengeteg mostohaapám volt, lehet mondani, hogy évente kettő-három, azokkal mindig meg kellett küzdeni, mert ők is szerették az italt elég erősen, no meg vertek is. Hát kit bántsanak? Engem meg az öcsémet. A húgom szerencsésebb volt, őt azért békén hagyták. Mondhatom, a családban én kaptam a legtöbbet. (Érdemes lenne egy külön könyvet írni csak azokról a gyerekekről, akiknek jobb az intézetben felnőni, mint odahaza. Akik maguk kérik, hogy vigyék már be őket. De, persze, nem egy könyv lenne itt a legfontosabb feladat.)


 

Büky Dorottya: Angyalboksz (Ad Librum Riportkönyvek, 2017)
Büky Dorottya: Angyalboksz (Ad Librum Riportkönyvek, 2017)

További érdekességek a könyvről itt olvashatók.

A teljes részlet itt olvasható.

We’re closed

Kedves Olvasóink!

Eljött az év vége és az ünnepek ideje, így ideje nekünk is pihenni kicsit.  December 23. és Január 7. között bezárjuk irodánkat.

Január 8-tól újult erővel folytatjuk a munkát, ekkor indítjuk útjukra az év első csomagjait is.

Mindenkinek kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk!

Kis karácsony, nagy karácsony

Ezúttal egy kis karácsonyi hangulattal jelentkezünk. Nemrég jelent meg Mester Györgyi legújabb könyve Kis karácsony, nagy karácsony címmel. Ebből hoztunk most részletet. 


KARÁCSONY AZ ERDŐN

„Elviszem a tejet Juliskának, meg a Bognárékhoz is beugrom vele, azután karácsonyozhatunk” – mondta az apja.

Neki azonnal lelkiismeret-furdalása támadt. Hiszen hogyan is kezdődhetne jól a karácsony, ha a fájós derekú apjának kell kihordania állandó vevőiknek a friss tejet, és még az utolsó pillanatban is dolgozna, amikor már minden családban a szentestére készülődnek. Az ötvenes éveit taposó apja ráadásul egy hete, a tűzifa aprításakor, megrándította a derekát. Örülni kell annak is, hogy nem dőlt ágynak. Még a végén rosszabbul lesz. Odavan az ünnep öröme, ha beteg van a háznál.

Majd ő. Majd elmegy ő a két kannával. Nem olyan nehezek azok, megbirkózik velük. Egy tizenkét éves gyereknek ez meg se kottyan. Jók még a rugók az ő lábában, egy óra alatt megjárja az oda-vissza három kilométernyi utat, ami tanyájukat a falutól elválasztja.

Apja kicsit ellenkezett, az anyja azonban nem bánta. Csupán a lelkére kötötte, igyekezzen haza, mert nagyon feketedik az ég, lehűlt a levegő is, talán mégiscsak fehér lesz a karácsonyuk.

A kabátját az ajtóban gombolta be, és a csizmában is igazgatni kellett a lábát, annyira sietve indult el otthonról. Jól kilépett, mégis, mire elérte a falu határát, szállingózni kezdett a hó.

A két családhoz beadta a kannákat, a kabátja alá bedugta az ajándékba kapott bejglit, és szaporázni kezdte a lépteit. Félúton járt, amikor kitört a hóvihar. Percek alatt fergeteggé vált, a nem sokkal előtte még csendesen szitáló hó. Süvített a szél, lökdöste, rángatta őt is, és a szakadó hóesésben már látni sem lehetett. Legalábbis, az utat nem, ami a tanyájukhoz vezetett. A kis erdő kezdeténél a jelzőfát sem találta meg, ahol le kellett volna térnie, mivel ott átvágva volt a legrövidebb az út a házuk felé.

Csak belehajolt a szélbe, és próbált előre haladni, de mintha valami folyton visszalökte volna. Egyre hidegebb lett, és már a lába is nagyon fázott a kis csizmában. Pedig az apja kapcáját tekerte rá, mégiscsak decembert írtak, várható volt, hogy bármelyik nap beköszönt az igazi tél.

Hát most itt volt. Váratlanul szakadt le az ég, és olyan intenzitással esett, hogy már lépni is alig tudott, az egyre vastagodó hótakaróban. Megállt, és váratlanul az erdő közepén találta magát. Hogy mikor tért le az útról, észre sem vette. Hogy is vehette volna, hiszen az orráig sem látott.

Kis idő múlva újra elindult, maga sem tudta, merre, csak hagyta, hogy vigye előre a lába. Vastag fatörzseket tapogatott ki maga körül. Az egyikben megkapaszkodva igyekezett kifújni magát. Még az is lehet, a kimerültségtől elbóbiskolt, és amikor újra körülnézett, már jóval sötétebb volt, leszállt a korai este. A tanácstalanságtól és kétségbeeséstől csak most jutott eszébe: otthon bizonyára nagyon aggódnak érte, és vajon milyen lesz nélküle a szentestéjük?!

[…]

Férfiműszak a Life.hu-n – Hogyan lesz egy férfi prosti?

A Life.hu újabb cikket közölt Domszky László Férfiműszak című könyvéről.


Ahogy korábban már beszámoltunk róla, riporterünk, Domszky László egy tényfeltáró riportkönyvet készített Férfiműszak címmel a magyar férfiprostituáltak luxus világáról. De hogy pontosan hogyan, miért lesz egy férfiből prostituált, aki férfiaknak árulja a testét, a könyv szerzője elárulta.

Ha nagyon röviden szeretnék fogalmazni, azt mondanám, hogy természetesen a pénzért. Ha ezt picit bővebben fejteném ki, azt is mondhatnám, nagyon sok pénzért” – kezdte a Férfiműszak szerzője. Mint mondta, a könyvének megírása során számtalan prostituált történetét végighallgatta, hogy ki tudja választani a legérdekesebb eseteket, valamint azt, hogy ne legyen két egyforma sztori a srácok elbeszélésében. Így három meleg és egy heteró srácra esett a választás. Egyöntetűen mindenki a pénzt mint legfontosabb motivációt jelölte meg célnak, ugyanakkor a kezdet is nagyon hasonló volt.

A teljes cikk itt olvasható.

Kép forrása: Shutterstock

Részlet: A hallgatás mérge

Ezúttal Barbara Whest A hallgatás mérge című könyvéből hoztunk részletet.


Sophia még mindig az udvart figyelte az ablakból, kezében az üres bögrével. Alig szólt hozzám mióta mindent elmeséltem. Lehet, hogy haragszik a múltam miatt? Ugye nem?

Kétségbeesetten lépkedtem oda hozzá, hogy hátulról átkaroljam és örömmel érzékeltem, hogy kezét ráteszi az enyémre. Fejemet vállára hajtottam és beszívtam a kedvenc illatom.

– Haragszol?

– Nem. Miért haragudnék? – ráncolta össze a szemöldökét – Nem hibáztatlak azért, amit tettél azok után, amin keresztül mentél. – Sophia hüvelykujjával cirógatta a kézfejemet, ami annyira megnyugtatott, hogy képes lettem volna azonnal elaludni, akár egy zsiráf. Úgyis az Sophia kedvenc állata.

– Az egész életem olyan… elcseszett. – suttogtam neki, és meglepetésemre egy apró mosoly jelent meg az arcán.

– Elcseszett embereknek elcseszett élet jár, elcseszett barátnőkkel. Hogy nézne már ki, ha te lennél Amerika elnöke, oldaladon a First Ladyvel? – én is elkuncogtam magam a gondolattól, elképzelve magam nyakkendővel és öltönnyel, bakancsok és csizmák helyett lakkcipők és semmi káromkodás… Ez inkább Evans szerepe lenne, nem az enyém.

– Én hoznám meg a törvényeket. Betiltathatnám az egész hülyeséget, amiben most élünk, és legálisan tarthatnálak a karjaim között. Nem kéne rettegnem attól, hogy elveszíthetlek bármelyik pillanatban, és olyan életet adhatnék neked, amilyet megérdemelsz. Te lennél az a First Lady, aki mellettem áll.

– Nekem nem olyan élet kell, amit megérdemlek, hanem olyan, amilyet akarok. És jelenleg tökéletesnek érzem az életem úgy, ahogy van. – Leszámítva a szüleink azon felére, akiket letagadunk…

– Na igen… – imádtam Sophia csilingelő nevetését, azonban a mostani inkább erőltetett volt, ami nagyon megrémisztett. – Leszámítva őket. – tette hozzá.

Némán néztük a havas tájat, hihetetlen, hogy nemsokára itt az új év. Ujjaink egybefonódtak, légzésünk összhangban működött, így egyszerre emelkedett és süllyedt a mellkasunk. Annyira összeillettünk, mint a tűz és a víz, kettőnk összerakásával pára alakult ki, szinte égtünk a forróságban…

– Láttam ma őt. Asht. – mondta ki végre igazi baját egy perc némaság után. Az izmaim megfeszültek, elrontva az idilli képet az elmémben. – Az udvaron állt, kezében két képpel, amin csókolózunk. Ha akart volna, már rég beköpött volna minket a világnak. Szerintem Samanthának dolgozik, bosszút esküdött az utcai incidens miatt. – igaza volt. Azt mondta nekem, hogy ezt még megbánom, de ezt a célját már rég elérhette volna máshogy is, hacsak nem Samantha kémjeként tevékenykedik. Mire vár? Arra, hogy még jobban szenvedjek, mikor elveszi tőlem? Hogy még jobban beleszeressek?

– Meg fogjuk oldani – nyugtattam szerelmemet, azonban a mély sóhaja engem nem nyugtatott meg úgy, ahogy azt szerettem volna.

– Erre nincs megoldás.

– Ha te nem bízol abban, hogy ez sikerülhet közöttünk, akkor nem tudom, kicsoda fog. Én már rég elvesztettem a hitemet. Egy dologban viszont biztos vagyok.

– És mi lenne az?

– Még ha nem is hiszek a papnak, aki prédikál, akkor is templomba járok, hogy meggyónjam a bűneimet. Még ha nem is hiszek abban, hogy Adam kibírja négy órán át kaja nélkül, akkor is fogadok rá minden alkalommal. És ha nem is hiszek abban, hogy élve kijutunk ebből, akkor is folytatni fogom ezt az utat. Ebben egészen biztos lehetsz. – éreztem, ahogy Sophia válla megemelkedik, majd egy sóhajjal és mosollyal leereszti azt.

– Őrült vagy.

– Vagy csak szerelmes. És mielőtt beszólsz, nem, Adambe és a papba nem vagyok, de valamiért bízom bennük. Benned is bízom, és tudom, hogy együtt összehozzuk valahogy. Érted képes lennék feláldozni magamat, remélem tudod. – Sophia beszélgetésünk során most először fordult felém, szemei az ajkaimat nézték, amibe önkéntelenül is beleharaptam. Akartam őt, rohadtul kívántam a száját, a testét, a szerelmét. Mindent, amit képes volt nekem adni.

Talán ő is érezte a tesztoszteron-szintem növekedését, mert követve a mozdulatomat az ő ajka is elszenvedte a fogai által kiváltott enyhe bizsergést. Én akartam harapni a szája szélét! Ugh, de még mennyire akartam!

– Sophia…

– Hm?

– Begerjedtem. – nevetésre számítottam, azonban majd szétfeszültem, amikor közelebb hajolt és a számba suttogta a szavait: Én is.