Kiadói hírek kategória bejegyzései

Miről szól a sugar viszony?

A Pergamenre hányt szavak videóbejegyzést készített Szeder Réka Puncsapuk című könyvéről, ahol alapvetően a sugar jelenség kérdését járta körül.

A videó itt érhető el.

“Sokan már FIZETNI is hajlandóak a boldogságért”

Szeder Réka a Hír Tv vendége volt, ahol a nemrég megjelent Puncsapuk című riportkönyve kapcsán faggatták.

Első sorban az interjúk közben szerzett tapasztalatokról mesélt, hogyan változott meg a hozzáállása a témához, hogy viszonyultak interjúalanyai a kíváncsiskodásához, és mi viheti rá ezeket a jó egzisztenciával rendelkező férfiakat, hogy fizessenek egy fiatal nő társaságáért.

A teljes interjú itt tekinthető meg.

“Az adventi koszorú fényénél rádöbbenhetünk arra is, hogy mesevilág az életünk.”

De hogyan lettem meseolvasó?

Nem lennék meseterapeuta-mesetréner, ha nem tapasztaltam volna meg a mesék erejét a saját életemben. Mindaddig azonban, amíg távolságtartással olvastam és hallgattam őket, nem tudtak segíteni. Aztán megbetegedett az Édesapám, és néhány hónap múlva már nem mondhattam soha többé: „Papi!”, „Papi, ne már!”. Furcsa kapcsolat volt a miénk. A rajongva szeretésnek egy szemérmes formája. Amikor elment, hirtelen szürke és hideg lett a világ. Nem tudtam örülni a nyári napsütésnek, a Balaton kékeszöld vizének, semminek. Meséket olvastam. Sokat. És elkezdett kirajzolódni az, amit egyébként a hitemből tudtam: az örökkévalóság.

Az elengedés nehéz útja volt az első, amit a népmesékkel jártam végig.

Kis idő múlva várandós lettem a kislányunkkal. A létezés mélységeit és magasságait, szélességeit és tágasságait tapasztaltam meg néhány hónap alatt. Most az életre, az új életre kellett fókuszálnom.

Hogy a lelkem is rátaláljon az anyaságra, ebben is a mesék segítettek.

Emlékszem a fordulat pillanataira is: egy ljubjanai kávéház teraszán ültem. A Hófehérke története zakatolt bennem, és összeállt mindaz, amivel az új életszakaszt el tudtam indítani. A folyóparti kávézó asztalához még csak nőként ültem le, de már – lélekben is – anyaként álltam fel. Ez az út gyönyörű, és minden feltett kérdésével a mesékhez tudok kapcsolódni, és onnan erőt és útmutatást nyerni. Manapság már, persze, a „hogyan neveljek jól”, „hogyan legyek jó és szerető szülő”- ügyekben jönnek a válaszok.

Karácsonyra várva belekezdeni egy lelki edzésbe jó választás.

A vaníliás kiflik és bejglik sütéséhez idő kell, a lakásnak is ünnepi fényben kell pompáznia, mégis hagyjunk az előkészületek között arra is időt, hogy a lelkünk ünnepi fénybe öltözzön. Ezt pedig úgy tudjuk megvalósítani, ha naponta 15–20 percet magunkra fordítunk, befelé figyelünk. Akár a kávé melletti időt is felhasználhatjuk erre, de még a napi utazási időbe is beleférhet.

Mesét olvasni, mesetréningezni bárhol, bármikor lehet. Az eredmény pedig mindig, mindenhol látható lesz. A szenteste nyugalmában, békéjében is.

Végh-Fodor Mónika írása

Forrás: https://kepmas.hu/edzes-felnotteknek-mesetrening

Puncsapuk könyvbemutató

Örömmel tudatjuk, hogy
december 1-jén lesz legújabb riportkönyvünk bemutatója a Jelen Bisztróban, ahol Domszky László kérdezi Szeder Rékát a könyv kulisszatitkairól.

A beszélgetés után lehetőség lesz a könyv kedvezményes megvásárlására.

Mindenkit várunk szeretettel!

Én már választottam hazát… könyvbemutató

Egy ember és egy család sorsa gyakran szorosan összefügg egy egész népcsoport sorsával. A Mayer Antal által megírt, fia által könyvvé szerkesztett élettörténet is egy ilyen tipikus életút a soknemzetiségű Délvidékből, emelte ki Ambach Mónika, a Zentrum igazgatója, miközben köszöntötte a megjelenteket a Zentrum-Programme im HdU keretében szervezett könyvbemutatón október 17-én a Magyarországi Németek Házában.

IMGP8391

Sándor Boglárka, az est moderátora elmondta, hogy igyekeznek minél többféle szempontból bemutatni a kötetet, ezért is hívták meg az Ad Librum Kiadó vezetőjét, Soós Gábort, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársát, Eiler Ferenc történészt is.
Az „Én már választottam hazát…” című könyvből Radics Zsuzsanna által felolvasott részletből kiderült, hogy igen részletesen megírt, fordulatos, nemcsak a szűk családot érintő történetet vetett papírra a szerző.

Tompa Andrea író, színikritikus a kötettel kapcsolatos reflexióit felvételről ismerhette meg a közönség. Kifejtette, hogy fontos közösségi és személyes feladatunk múltunkkal foglalkozni. Nemcsak állami ünnepségek, szobrok, emlékbeszédek tudnak hozzásegíteni annak dicsőséges vagy akár szégyenletes, traumatikus pillanatainak elfogadásához, hanem a személyes történetek – az akár nemzedékeken áthagyományozódó – családtörténetek is. Ennek kapcsán igen fontos, hogy Mayer Antal meg tudta írni a saját családjának a történetét, mely nemcsak az ő története, hanem a közösségé, a német kisebbségé is.

Soós Gábor ehhez kapcsolódóan ismertette a kiadó szempontjait, mely pont abból az aspektusból igyekszik személyes történeteket megjelentetni, hogy azt a szélesebb közönség is megismerhesse. Mayer Antal könyve esetében különösen könnyű dolguk volt, mert a szerkesztő, Mayer János tudományos igényességgel dolgozta át édesapja írását, így lábjegyzetekkel is ellátta azt, miután csak egy korrektúrára volt szükség a kiadó részéről.

A történész szemszögéből Eiler Ferenc mondta el gondolatait a lejegyzett történettel kapcsolatban, melyet egy nyitott szemmel járó kisfiúból lett felnőtt visszaemlékezéseként ismerhetünk meg, amit már nyugdíjas pedagógusként vetett papírra. A történetben Bezdán-Baja-Bátmonostor-Somberek-Bátmonostor-Dávod-Csátalja, a szerző életének legfontosabb állomásai kronologikus sorrendben követik egymást.

Egy egyedi, egyéni történet bontakozik ki, melyben a szerző az olvasónak több ponton is felkínál azonosulási, csatlakozási lehetőségeket, hogy az olvasó ráismerhessen akár saját vagy szüleinek, illetve nagyszüleinek történeteire, ugyanis akinek szerencséje van, hallhatta még az idősebb generációk elbeszéléseit. A történetekben leírja, hogy hogy néztek ki a többnemzetiségű bácskai falvak, a hétköznapok, a munka világa a felnőttek és a gyerekek mindennapjai, az iskolai élet, a család és a település szűk és tágabb környezete, a családi hierarchia. De kitér a háborúra, a frontokra, a megtorlásra és a bosszúra, a gádori (Gákova) táborra, a menekülésre is, miközben empatikus marad különböző származású szereplőit illetően. Megismerhetjük a kisemmizettséget, a kiszolgáltatottság érzését, a családban történt traumákat, tragédiákat, a fogságba esett apa hiányát is. A gördülékeny, lendületes stílusban írt szöveg kétharmad része önéletrajz, az író gyermekkorát feldolgozó 1938-1948-ig történt eseményeket tartalmazza. A fennmaradó egyharmad rész kis esszékből áll, a Bácska Magyarországon maradt részein élőkről szóló, részben itt levő németekkel is kapcsolatos írások.

A könyv keletkezéstörténetéről Mayer János szerkesztő, a szerző fia mesélt. János édesapja évtizedeken át hordozta a gyermekkori traumákat, melyek mai fejjel is feldolgozhatatlannak tűnnek. Nyugdíjba kerüléséig évekig fontolgatta emlékei lejegyzését, majd a Bajai Honpolgár közölt részleteket az írásból, ezt követően már nem foglalkozott tovább a megjelentetéssel. Végül halála után tíz évvel sikerült a fiának újraszerkeszteni majd kiadni az írásokat könyv formájában, melyből a bemutatót követő fogadás alatt a kiadó egyéb kötetei mellett meg is vásárolhattak a jelen levők.

Frei Nándor
Fotó: Grund Lajos
Forrás: Zentrum.hu

Mikor lesz az udvarlásból sugar viszony?

A pénzért vett szex mindig megosztja az embereket, de ebben az esetben is csak erről van szó? A KaposPont Szeder Rékát kérdezte a sugaring jelenségről, hamarosan megjelenő interjúkötete kapcsán.


– Elítéli-e ezt a jelenséget, megismerve néhányat a szereplők közül? Mekkora kutatómunka előzte meg a kötetet?

– A múlt november elején kezdődött munka során kezdtem megismerni a különböző interjúalanyaim véleményét, történetét, motivációit, ezután kicsit enyhült a nézetem velük kapcsolatosan. De csak mint az emberi jellem, és nem mint a tevékenység felé. Érdekes módon a 22 interjúalanyom közül mindannyian másképp fogalmazták meg, hogy mi is az a sugaring, és ők hogyan csinálnák, csinálják. Illetve felmerült sokszor kérdésnek, hogy egy elhalmozós udvarlás, ami csak egyoldalú, mikor csap át sugar viszonyba. Sokan már az elején kijelentették, hogy nem azért léptek fel az oldalra, hogy szexet vegyenek. Csupán ez a site mentes a tabuktól, így nincsenek felesleges körök.

A teljes interjú itt olvasható.

“Ez befektetés a jövőbe”

A soline.hu interjúja Szeder Rékával a Puncsapukról.

Huszonkét férfi egy kötetben. Egy dolog közös bennük mindannyian sugar daddyk, akik egzisztenciával rendelkeznek és ezt megosztják fiatal, csinos lányokkal is. Szeder Réka októberben megjelenő Puncsapuk című könyvében ezekről a különleges kapcsolatokról ír.

– Megtehetik, hogy eltartsanak valakit, de megjegyezték, hogy intelligens nőt keresnek, akinek vannak céljai, nem 40–50 kiló húst vesznek, hanem támogatják egy fiatal, csinos lány elképzeléseit. Befektetésnek tekintik a legtöbben ezt a tevékenységet – mondta el Szeder Réka. Van, aki alkalmi társaságra vágyik, de volt olyan férfi is, akinek két-három évig tartott ez a különleges kapcsolata. Interjúalanyaira egy online oldalon akadt rá Réka, többségük 40 körüli, a lányok viszont 18–25 év közöttiek.

A teljes interjú itt olvasható.

Mesék a hétköznapi gyakorlatban

A Bonum Tv kultúra rovatában Végh-Fodor Mónika újabb kulisszatitkokat árult el Mesetréning című könyvéről.  Szerinte azok a felnőttek sem foglalkoznak a mesékkel, akik a gyerekeiknek gyakran olvasnak. Ilyenkor is úgy vélekednek, hogy az nem nekik szól, tulajdonképpen eltartják maguktól, és pont emiatt nem veszik észre, hogy igazából nekik szól, hiszen a felnőtt élet problémáit dolgozza fel.

A kötetben népmesék és műmesék is helyet kaptak.  Fontos, hogy hagyjuk, hogy érzelmileg hassanak, és ne irodalmi érdeklődéssel forgassuk, így lesz esélyünk, hogy a megfelelő mesével találkozzunk a megfelelő élethelyzetben.

A gyakorlatok pedig rávezetnek, hogy a mesék által megfogalmazott szabályok mentén haladva pozitív irányba fordíthatjuk az életünket.

A teljes interjút itt érhetik el.

Könyvvita Támba Renátó „Gyermekkor a vásznakon” c. kötetéről

2018. október 3-án sor került Támba Renátó „Gyermekkor a vásznakon. A dualizmuskori gyermekszemlélet az alföldi iskola festészetében” c. gyermekkor-történeti ikonográfiai kötetének (Storming Brain, 2017) bemutatására, illetve nyilvános vitájára a MSZT Oktatásszociológiai Szakosztálya tudományos könyvvitanapjának keretein belül, a Wesley János Főiskolán. A rendezvény szervezője, Dr. Nagy Péter Tibor Dr. Géczi János költőt, művelődéstörténészt kérte fel a kötet bírálójának, aki pozitív kritikával illette a kötetet annak komplexitása, precizitása és újszerű szemléletmódja, valamint a könyvben szereplő számos, szisztematikusan elvégzett, részletekbe menő elemzés okán. Azonban megfogalmazásra került néhány kisebb horderejű kutatási probléma, melynek megoldásával még teljesebbé válna a kutatás. Ilyen problémaként merült föl a képek befogadása, illetve fogadtatása a korabeli közönség részéről, valamint igényként merült fel az elméleti alapozás humánetológiai szempontokkal való árnyalása is. A szerző jelenleg újabb alkutatásain dolgozik (a társasági festészet és a Nyolcak gyermekreprezentációja), de miután a későbbiekben már korábbi tervei alapján is vissza kívánt térni az alföldi iskola gyermekreprezentációjának néhány elméleti-történeti problémájának finomításához, szándék szerint a vázolt kérdéskörök is tisztázásra kerülnek a későbbiek során. Mindenesetre a kötet nemcsak az opponens, de a hallgatóság részéről is kedvező fogadtatásra talált, mint jelentős állomás ezen a fiatal tudományterületen.

“itt mindenki tudja, hogy miért regisztrált”

Szeder Rékát, a Puncsapuk szerzőjét a She.hu kérdezte a sugaring jelenségről, ami a hamarosan megjelenő legújabb riportkönyv témája:

“A sugar daddyk és a sugar mommyk sikeres, jó egzisztenciával bíró, korosodó urak és hölgyek. Akik elsősorban a feszes testű, hamvas egyetemistákra hajtanak. És legfőbb vágyuk, hogy előre lefektetett, bonyodalmaktól mentes, harmonikus kapcsolatban élhessenek. A nemes cél érdekében pedig nem riadnak vissza attól sem, hogy már a kapcsolat elején megegyezzenek a viszony anyagi vonzatáról.”

Réka szavaival élve: “Ez egyfajta támogatás. Minden megegyezés kérdése, és szó sincs arról, hogy csak szex kapcsolatot keresnének a férfiak. Az interjúalanyaim közül többen is úgy fogalmaztak, hogy valódi párkapcsolatot keresnek. Igazából a társkeresés egy formájának tartják, amelyben a megszokottnál nyíltabb a kommunikáció az anyagiak és a szex terén.”

A teljes interjú itt olvasható.