Visszhang kategória bejegyzései

Ez történt az Ad Librum szerzőivel és a kiadványai körül.

Villax Richárd könyvbemutatója Szegeden

Villax Richárd három szerzőtársával Szegeden, a Bibliotékában tartott könyvbemutatót a 88. Ünnepi Könyvhét keretében, ahol többek között tavaly, az Ad Librum Kiadónál megjelent Fanyűvők című könyvéről is beszélgettek.

Részlet szerzői blogjáról:

"Szerencsére ezeket is megszínesítette egy kedves vélemény. Vásárlóim egyike még aznap éjjel kiolvasta a Fanyűvőket, és csupán egyetlen szóval jellemezte: letehetetlen!"

Szalóczy Pál mesél az Ad Librumnál megjelent krimijéről

A Könyv Guru vendége Szalóczy Pál, egykori rádiós volt, akivel korábbi regénye, a csupán párbeszédekből álló A Vénusz-rejtély kapcsán a krimiírás nehézségeiről beszélgettek. 

Részlet az interjúból:

Honnan jött az ötlet, hogy A Vénusz-rejtély című krimijét végig párbeszédben írja meg? Volt valami (krimi)irodalmi előképe hozzá? Esetleg volt ennek köze ahhoz, hogy egykori rádiósként alapvetően a beszéd a “munkaeszköze”?

A „minta” a Da Vinci-kód című krimi volt, bár abban nem csak párbeszédek voltak, de a cselekmény feszessége, pörgése nagyon megfogott. Arra gondoltam, egy kizárólag dialógusokkal megírt történet hasonló hatású lehet. Meg érdekelt a kihívás is, hogy vajon végig lehet-e vinni egy történetet úgy, hogy csak quasi kihallgatási jegyzőkönyvek sorozatából áll. Persze az is „benne volt”, hogy már korábban rájöttem: én könnyebben írok dramatikus formában.

A teljes interjú a Könyv Guru oldalán olvasható.

Krencz Nóra beszámolója a 88. Ünnepi Könyvhétről

Krencz Nóra, az Ad Librum Kiadónál megjelent Megszámlálhatatlan írónője sajnos csak egy napot tudott kint tölteni a Könyvhéten, mégis vidám és tartalmas blogbejegyzést készített élményeiről.

Kalandos napja során számos pavilonnál járt és sok más szerzővel találkozott, többek között részt vett Naszvadi Judith A mi Múzsánk c. könyvének dedikálásán is, ahol nemcsak az írónővel, hanem Rozbora András paralimpikonnal is beszélgetett.

A napot korán indította, hogy mindenre maradjon ideje és a vonatot is elérje. Metrózás és kis séta után, fél kilenc körül érkezett a Vörösmarty térre, ahol már “ébredeztek” a kiadói standok. Ezután kezdődött csak az igazi felfedezőút a sok ismerős író és könyv között.

Nóra élménybeszámolóját részletesen olvashatják a szerzői honlapján.

Recenzió a Tépődésekről

Recenzió jelent meg Molnár Tóni Tépődések című, Ad Librum Kiadónál megjelent könyvéről a Tarjáni Városlakó Magazin 2017/2. 20. számában. Az értékelés summája:

Egy fiatalember ígéretes indulását jelzi a Tépődések című, színpadi adaptációra váró, „négy évszakot” bejáró kötet, melynek legnagyobb erénye, hogy – nemtől és kortól függetlenül – vele-gondolkodásra késztet. És – meglehet – bölcsebbé is.

A teljes recenzió itt olvasható.

Interjú a Storming Brain gyermekkor-kutató szerzőjével

Könyv Guru interjút készített Támba Renátóval, akinek hamarosan megjelenik a Gyermekkor a vásznakon című kötete a Storming Brain Kiadó gondozásában. Az interjúban a szerző beszél arról, milyen feladatot rótt rá a tudományos munka könyvvé alakítása, hogyan viszonyuljunk a modern világunkat elárasztó képek özönéhez, és egy konkrét festmények keresztül ízelítőt ad munkamódszeréből is, vagyis hogyan elemez egy gyermekkor-kutató egy festményt.

Az interjú utolsó kérdése és válasza:

Hogyan keresett kiadót a könyvének, és milyen ez irányú tapasztalatokat tud megosztani a szakmunkákat kiadni vágyó szerzőkkel?

A kiadóválasztás elsődleges szempontjai a tudományosság igénye és a költségvetés voltak. Az Ad Librum Kiadónál már számos elismert kutató tudományos munkája jelent meg, illetve a kifizetendő hozzájárulás is kevés ahhoz képest, amit a legtöbb kiadó kér a kis példányszámú tudományos művek megjelentetéséért.. Ha tudományos művet szeretnénk kiadni, mindenképpen fontos, hogy járjunk utána, hogy az adott kiadónál milyen minősítésű szakemberek publikáltak már korábban, ugyanis a doktorált, habilitált kutatók nagy valószínűséggel nem fogják egy sokadrangú, tudományosan nem elszámoltatható kiadónál megjelentetni sok éves munkájukat. Véleményem szerint igen kevés olyan kiadó létezik Magyarországon, ami a fenti két szempontnak egyszerre megfelel.

 

Naszvadi Judith interjút készített Krencz Nórával

Nemrégiben indult el Naszvadi Judith kezdeményezésére a Kultúrkocsma nevű Facebook-oldal, ahol kortárs művészek ‒ írók, költők, festők, fotósok ‒ mutatkoznak be a közönségnek. Krencz Nóra ajánlás útján került be a tagok közé, így most már ő is rendszeresen posztol.

Naszvadi Judith (akinek az Ad Librumnál megjelenő A mi Múzsánk című riportkötetének díszbemutatóját már izgatottan várjuk) interjút készített a Megszámlálhatatlan szerzőjével.

A beszélgetésből kiderül, milyen volt Krencz Nóra számára a könyvfesztiváli dedikálás, miért szereti a fantasy műfajt, kik alkotják célközönségét, és milyen jövőbeni tervei vannak.

A fantasy műfajban élhetem ki leginkább az elvont és abszurd gondolataimat. Szeretek elrugaszkodni a valóságtól, és új, nem létező dolgokat kitalálni.”

A teljes beszélgetés itt olvasható.

Krencz Nóra Megszámlálhatatlan című regénye megrendelhető az Ad Librum webboltjában.

Újabb recenzió a Bántalmazottak igazságáról

Újabb recenzió jelent meg Takács Hajnal Bántalmazottak igazsága című könyvéről, ezúttal a Frappa Magazinban Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó, a Digitális pszichológia blog írójának tollából.

Az író, Takács Hajnal, túlélő. Akár egy háború életben maradt szereplője is lehetne, hiszen a harc ott folyt körülötte, majd benne, egyre elkeseredettebben, egyre mélyebben. A túlélők összetörten ugyan, de mesélnek, emlékeznek, tanítanak. És gyógyulnak is, mert anélkül a történeteik keserűsége kerekedne felül.”

A teljes írás itt olvasható.

A mi ’56-unk az Aranykönyv TOP 10-ben!

Naszvadi Judith A mi ’56-unk című interjúkötete az ismeretterjesztés kategóriában bejutott a 2016-ban megjelent legjobb 10 könyv közé.

A forradalom 60. évfordulójára megjelent kötetben ismert emberek, többek között Horgas Eszter, Varga Miklós, Kiss Zoltán Zéro, Tordai Teri, Vámos Miklós, Bornai Tibor és még sokan mások mesélik el hol szívszorító, hol kalandos történeteiket 1956-ról.

Az írónő legújabb könyve A mi Múzsánk címmel május végén jelenik meg az Ad Librum Kiadónál. A részletekkel hamarosan jelentkezünk!

Addig is május 24-ig értékes nyereményekért cserébe még lehet szavazni A mi 56-unkra!A mi 56-unk

Kerekes Anna sváb családtörténete a HVG-ben

A Kossuth rádió május 1-jei műsora után ezúttal a HVG foglalkozott Kerekes Anna Megszépítés nélkül ‒ Egy sváb család hányattatásai című könyvével, amelyet az Ad Librum csoport Személyes Történelem Kiadója jelentetett meg.

Az unokáknak szóló „házi” családtörténetnek indult, ám XX. századi (kis) magyar történelemkönyv lett a sváb felmenői hányatott sorsát megörökíteni szándékozó Kerekes Anna írásából. A keleti határszélen található néhány ezer lelkes Eleken, a „tisztes szegénység” és a „mélyszegénység” határán boldogulni próbáló rokonok küzdelmeinek bemutatása megmaradhatna ugyan színes hely- és életmódtörténetnek, de a szerző memoárírótól szokatlan érzékenységgel ügyel arra, hogy témáját és szereplőit minden lehető alkalommal szélesebb dimenzióba helyezze.

A teljes cikk a HVG május 18-i számában olvasható.

Kerekes Anna a Könyv Guru portálnak korábban adott interjújában részletesen vall arról, hogyan gyűjtötte össze könyvéhez a forrásokat, milyen volt átélni szülei időleges elvesztését, és miért tartotta fontosnak, hogy történeti kontextusba helyezze a vele és családjával történt eseményeket.

Ha az ifjú pár sem tud figyelni, akkor arra szoktam gondolni, hogy felvételről úgyis újra meghallgatják, amit nekik mondok”

F. Szőllősi Csilla anyakövvezető Házasságkötési köszöntőbeszédek anyakönyvvezetőknek című kötetét hét éve nem vitte könyvesboltba, mégis szépen fogy. Az Ad Librum Kiadónál kiadott könyv szerzője nemrégiben  Könyv Guru portálnak adott interjút,  amelyben többek között beszél arról is, honnan szerez ihletet a beszédeihez, mit gondol a válásról, és hogy melyik a kedvenc idézete esküvőre.

Az első beszédet egy kéttanús esküvőhöz írtam, 2001-ben. Nem volt könnyű dolgom, mert mindkét fél második házasságkötésére kellett készülnöm. Nagyjából a felét, pontosabban a második felét írtam magamtól (az elsőt átvettem egy másik kiadványból), és, erre tisztán emlékszem, a végét egy idézettel zártam.”

A teljes interjú itt olvasható.