Szerzőnkkel történt kategória bejegyzései

Mesék a hétköznapi gyakorlatban

A Bonum Tv kultúra rovatában Végh-Fodor Mónika újabb kulisszatitkokat árult el Mesetréning című könyvéről.  Szerinte azok a felnőttek sem foglalkoznak a mesékkel, akik a gyerekeiknek gyakran olvasnak. Ilyenkor is úgy vélekednek, hogy az nem nekik szól, tulajdonképpen eltartják maguktól, és pont emiatt nem veszik észre, hogy igazából nekik szól, hiszen a felnőtt élet problémáit dolgozza fel.

A kötetben népmesék és műmesék is helyet kaptak.  Fontos, hogy hagyjuk, hogy érzelmileg hassanak, és ne irodalmi érdeklődéssel forgassuk, így lesz esélyünk, hogy a megfelelő mesével találkozzunk a megfelelő élethelyzetben.

A gyakorlatok pedig rávezetnek, hogy a mesék által megfogalmazott szabályok mentén haladva pozitív irányba fordíthatjuk az életünket.

A teljes interjút itt érhetik el.

Könyvvita Támba Renátó „Gyermekkor a vásznakon” c. kötetéről

2018. október 3-án sor került Támba Renátó „Gyermekkor a vásznakon. A dualizmuskori gyermekszemlélet az alföldi iskola festészetében” c. gyermekkor-történeti ikonográfiai kötetének (Storming Brain, 2017) bemutatására, illetve nyilvános vitájára a MSZT Oktatásszociológiai Szakosztálya tudományos könyvvitanapjának keretein belül, a Wesley János Főiskolán. A rendezvény szervezője, Dr. Nagy Péter Tibor Dr. Géczi János költőt, művelődéstörténészt kérte fel a kötet bírálójának, aki pozitív kritikával illette a kötetet annak komplexitása, precizitása és újszerű szemléletmódja, valamint a könyvben szereplő számos, szisztematikusan elvégzett, részletekbe menő elemzés okán. Azonban megfogalmazásra került néhány kisebb horderejű kutatási probléma, melynek megoldásával még teljesebbé válna a kutatás. Ilyen problémaként merült föl a képek befogadása, illetve fogadtatása a korabeli közönség részéről, valamint igényként merült fel az elméleti alapozás humánetológiai szempontokkal való árnyalása is. A szerző jelenleg újabb alkutatásain dolgozik (a társasági festészet és a Nyolcak gyermekreprezentációja), de miután a későbbiekben már korábbi tervei alapján is vissza kívánt térni az alföldi iskola gyermekreprezentációjának néhány elméleti-történeti problémájának finomításához, szándék szerint a vázolt kérdéskörök is tisztázásra kerülnek a későbbiek során. Mindenesetre a kötet nemcsak az opponens, de a hallgatóság részéről is kedvező fogadtatásra talált, mint jelentős állomás ezen a fiatal tudományterületen.

“itt mindenki tudja, hogy miért regisztrált”

Szeder Rékát, a Puncsapuk szerzőjét a She.hu kérdezte a sugaring jelenségről, ami a hamarosan megjelenő legújabb riportkönyv témája:

“A sugar daddyk és a sugar mommyk sikeres, jó egzisztenciával bíró, korosodó urak és hölgyek. Akik elsősorban a feszes testű, hamvas egyetemistákra hajtanak. És legfőbb vágyuk, hogy előre lefektetett, bonyodalmaktól mentes, harmonikus kapcsolatban élhessenek. A nemes cél érdekében pedig nem riadnak vissza attól sem, hogy már a kapcsolat elején megegyezzenek a viszony anyagi vonzatáról.”

Réka szavaival élve: “Ez egyfajta támogatás. Minden megegyezés kérdése, és szó sincs arról, hogy csak szex kapcsolatot keresnének a férfiak. Az interjúalanyaim közül többen is úgy fogalmaztak, hogy valódi párkapcsolatot keresnek. Igazából a társkeresés egy formájának tartják, amelyben a megszokottnál nyíltabb a kommunikáció az anyagiak és a szex terén.”

A teljes interjú itt olvasható.

„Az a mesehős tudja megtalálni a harmóniát, aki a földi és a transzcendens világban is otthonosan mozog”

A Képmás magazinban jelent meg interjú Végh-Fodor Mónikával a Mesetréning kapcsán. Újabb érdekes dolgokat tudtunk meg, például, hogy ő hogyan mesél kislányának, miben más a könyv, mint a többi, hasonló témájú mű, vagy hogyan dolgozik egy meseterapeuta.


– Mi alapján válogattad össze a 31 mesét? Hogyan építetted fel a tematikát?

– Arra törekedtem, hogy a fejezetek az önismeret alapvető témáira kérdezzenek rá. Akár a magánélet, akár a hivatás felől jön az olvasó kérdéssel, tud majd a könyv meséihez kapcsolódni. De akkor is, ha a kérdése már a transzcendenciát érinti. Sok ember számára, akik korábban nem gondolkodtak a hit dimenzióiban, a találkozás a népmesékkel revelációszerű felfedezése annak, hogy az életnek a fizikai és a lelki síkon túl szellemi dimenziója is van, ami az istenihez vezet.

A népmesék számára nemcsak a vízszintes, földi világ létezik, hanem a függőleges, transzcendens világ is érdekes.

Az a mesehős tudja megtalálni a harmóniát, aki a vízszintes és a függőleges világban is otthonosan mozog.

A teljes interjú itt olvasható.

 

A mesék elsősorban nem gyerekeknek szólnak

Végh-Fodor Mónika a TV13 műsorának vendége volt.  Az interjúban újabb érdekes kérdések merültek fel a Mesetréning kapcsán.

Valószínűleg manapság, ha meghalljuk a mese kifejezést, elsősorban a gyerekekkel kapcsoljuk össze, azonban a népmesék eredetileg nem nekik szóltak. Az élet alapvető, és legfontosabb kérdéseit járják körül (házasság, párválasztás, élet, halál, felnőtté válás), útmutatást, tanácsot adtak.

A könyv alapvetően nem csoportos terápia eszközének készült, hanem bárkinek, aki kicsit önmagához szeretne közelebb kerülni. Az énidő, önmagunk megismerése nagyon fontos, hogy kiegyensúlyozottabbak lehessünk. Ehhez ad segítséget a kötet gyakorlati tanácsokkal, feladatokkal.

A teljes interjú itt tekinthető meg. (22.56-tól)

A mese flow élményt ad

Fontos, hogy rendszeresen olvassunk meséket, nemcsak gyerekeinknek, hanem magunknak, saját szórakoztatásra is. Ezalatt meglelhetjük a mesék üzenetét, tanulságát, és közelebb kerülhetünk önmagunkhoz is.

Végh-Fodor Mónika a Mesetréning szerzője a KultúrKör című műsorban beszélt a mesék fontosságáról és a könyv céljáról.

A teljes interjú itt érhető el.

“A legfontosabb műfaj az élő beszélgetés”

Kuti Veronika azt tartja a Vágyvirágzás legfontosabb céljának, hogy a könyvet olvasva elkezdjünk jól beszélni a szexualitásról. Kiemelte, hogy fontosnak tartja, hogy a könyv összképét valódinak tudja érezni, hogy valódi nők, valódi történeteit tudja megmutatni. Ebben az értelemben ez nem egy klasszikus riportkönyv, hanem beszélgető könyv, ahogy ő fogalmaz.

A Pannon Tv vele készült interjúja itt érhető el.

Vágyvirágzás – Könyvbemutató

Mohácson mutatták be először Kuti Veronika Vágyvirágzás című könyvét, amit a helyi tv is közvetített.

Szó esett a könyv céljáról, arról, hogy mennyire fontos lenne a szexualitásról jól beszélni. Megtudhatjuk, hogy alakult ki a mű szerkezete. És végül, hogy az interjúkat olvasva, a szexualitásról szókimondóan beszélve nem tesszük-e tönkre az intimitást.

Hogyan építsünk királyságot?

A Szombathelyi Tv készített interjút Végh-Fodor Mónikával. Többek között arról is beszélgettek,  milyen témákat vet fel a Mesetréning,  mikor olvassunk meséket, kiknek és mikor érdemes belevágni a 31 napos “tréningbe”.

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg.

„A MESÉK MAGUK JÖTTEK ODA HOZZÁM” – interjú Végh-Fodor Mónikával

A Talita Magazin készített interjút Végh-Fodor Mónikával a Mesetréningről, az írónő viszonyáról a mesékkel és, hogy mi mindenben lehet segítségünkre a meseolvasás.


– Most melyik mese a te meséd, miért?
– Legerősebben most a könnytündér meséje forog bennem. Önmagam meghatározásában, és a helyzetem megértésében ad új szempontokat. A könnytündér most én vagyok. Nem azért, mintha a mostani egy sírós időszak lenne. Éppen ellenkezőleg. Ebben az elzászi mesében a tündér azt érteti meg az emberekkel, hogy az érzelmeknek széles skálája van, és ezek megélése gazdagítja, teszi gazdaggá az életünk. Sírás és nevetés nélkül olyanok vagyunk, mint az érinthetetlen istenek – így viszont képtelenek is vagyunk emberi kapcsolatokat megélni, kötődni, kapcsolódni. A könnytündér az érzelmek útján visz, kísér, érzelmeket mutat, felfedeztet. Sokat jelent most nekem ez a történet. A szakmai szupervízió erejével szól hozzám, táplálkozom belőle – ami a Mesetréning rendszerének építése közben erőt ad, hiszen már készül a kötet folytatása.

A teljes interjú itt olvasható. Kép forrása a Talita Magazin.