Nemes Péter és Nemes Péterné Kovács Tündér: Gyökerek és szárnyak

Minden ember életében előbb vagy utóbb elérkezik a pillanat, amikor felteszi magának az élet alapkérdéseit: ki vagyok, honnan jövök, hová megyek, mit tettem? Embere válogatja, hogy ki mit kezd ezekkel a kérdésekkel. Gyorsan „letudja” a válaszokat, megnyugtatva a lelkiismeretét, vagy komolyan veszi őket (és önmagát), és megpróbál életre szóló válaszokat találni rájuk.

Péter és Tünde, úgy érzem, utóbbiak közé tartoznak. Azok közé, akik aktív pályájuk végére érve nem csupán jóleső érzéssel készítenek számvetést szakmai karrierjükről, családjukról, hanem őszintén fel kívánják tárni mindazt, amit kaptak, mindazt, amit tettek és mindazt, amit adtak. Ennek érdekében évek óta kitartóan kutatják családjuk és felmenőik múltját, őseik származását és tetteit, szüleik példáját, családi örökségüket. De azt is igyekeznek feltárni, hogy ők maguk milyen közegből, milyen nehézségek és örömök közepette indultak önálló, majd közös útjukra; mit őriztek meg szüleik életéből, személyiségéből, és miben változtattak; hogyan alakították ki a saját családjukat; végezetül pedig mit adtak át a gyerekeiknek, unokáiknak.

Úgy gondolom, hogy mindketten keményen megdolgoztak ezért a történetért, amelynek feldolgozása során olykor talán önmaguk számára is meglepő lelki terheket kellett hordozniuk. Az eredmény azonban magáért beszél, és az olvasók bizonyosan értékelni fogják ezt a komoly vállalkozást. Amivel élvezetes és tanulságos olvasmány mellett egyszersmind példát is adtak, hiszen ezt a kötetet nemcsak forgatni, hanem – egy napon – folytatni is kell.

Illényi Balázs