Tündérnyalóka - Versfélék a lehetségesről, a lehetetlenről és arról, ami a kettő között van...

Szorított a ruhám, levettem. Szorított a ház, kimentem. Szorított az ország, leléptem. Szorított a földi légkör, széttéptem. Szorított az univerzum, onnan repülök… …és hopp, most egy sámlin ülök…

Nem tagadom, itt jó nagyon!

(Csak egy picit idegesít, hogy most épp a bőröm szorít…)

                                                        S.E.