Körösényi András, Gyulai Attila és Illés Gábor (szerk.): Vezérdemokráciák a világban. Macrontól Erdoğanig és Trumpig

A liberális demokráciák kortárs válságjelenségei komoly kihívás elé állítják a politikatudományt: realista módon számot kell vetnie a demokratikus folyamat jellegének megváltozásával, egyúttal képessé válnia a kialakuló új rezsimek működésmódjának leírására.

A kötet állítása, hogy Max Weber vezérdemokrácia elméletének felelevenítése segíthet elvégezni ezeket a feladatokat. A weberi elképzelés rekonstrukcióját követően tizenhat esettanulmány elemzi a vezérdemokráciák mérsékelt és radikális formáit, Macrontól Erdoğanig és Trumpig, Berlusconitól Johnsonig és Bolsonaróig, érintve alternatív rezsimműködésmódokat is. A zárótanulmány az empirikus vizsgálatok eredményei alapján gondolja tovább a vezérdemokrácia elméletét.

A kötet az Ad Librum Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének közös kiadása.

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó

BEVEZETÉS

1. Körösényi András – Gyulai Attila – Illés Gábor / Vezér- és vezér nélküli demokráciák, radikális és mérsékelt plebiszciter rezsimek: elméleti-fogalmi bevezető

MÉRSÉKELT VÁLTOZATOK

2. Kováts Eszter / Sebastian Kurz hübrisze és az elbukott PVD-ambíció

3. Gyulai Attila – Horváth Attila / Andrej Babiš: perszonalizáción túl, plebiszciter rezsimen innen

4. Soós Eszter Petronella / Örökség és újítás: Emmanuel Macron

5. Molnár Anna / Silvio Berlusconi és a plebiszciter rezsim létrejöttének lehetőségei

6. Gáspár Kristóf / Válság szülte vezető: Boris Johnson kormányzásának első két éve

7. Benedek István / Populizmus és karizmatikus plebiszciter vezetés a Balkánon: Aleksandar Vučić és Bojko Boriszov

RADIKÁLIS VÁLTOZATOK

8. Galambos László / Neoliberális plebiszciter rezsimek Dél-Amerikában: Carlos Menem peronizmusa és Alberto Fujimori párt nélküli rezsimje

9. Illés Gábor / Plebiszciter rezsim a millenniumi trendek előtt: Charles de Gaulle és a francia Ötödik Köztársaság

10. Metz Rudolf – Lakatos Júlia / Donald Trump: egy radikális kísérlet a vezérek demokráciájában

11. Drávucz Renáta Ryoko / Identitáspolitika és performansz: Jair Bolsonaro elnöksége

12. Benedek István / Populizmus és karizmatikus plebiszciter vezetés a visegrádi országokban: Jarosław Kaczyński és Robert Fico

13. Galambos László / Szocialista plebiszciter rezsim Bolíviában – Evo Morales elnöksége

14. Egeresi Zoltán / Recep Tayyip Erdoğan és a török vezérdemokrácia

15. Körösényi András / Inverz bonapartizmus: Hugo Chávez plebiszciter rezsimje

A PLEBISZCITER REZSIMEKEN TÚL

16. Metz Rudolf / A látszat-vezérdemokrácia: a putyini politikai rezsim anatómiája

17. Kováts Eszter / Angela Merkel: a plebiszciter vezető antitézise

KONKLÚZIÓ

18. Illés Gábor – Gyulai Attila – Körösényi András / A plebiszciter rezsimek létrejöttének lehetőségei és korlátai: összegzés és néhány konklúzió

A kötet szerzői

Az Index a könyvről

"Vezérdemokráciák a világban – Macrontól Erdoganig és Trumpig –, ezzel a címmel jelent meg az Ad Librum Kiadó és a TK Politikatudományi Intézet gondozásában egy tanulmánykötet. Körösényi Andrással, a Politikatudományi Intézet kutatóprofesszorával, a könyv egyik szerkesztőjével, valamint több szerzővel, így Lakatos Júliával, a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatójával, Soós Eszter Petronella egyetemi adjunktussal, Franciaország-szakértővel, és Metz Rudolffal, a Politikatudományi Intézet tudományos munkatársával beszélgettünk a vezérdemokráciákról." Az Index cikke itt olvasható

Könyvismertető videó

A Nemzeti Érdek nevű csatornán ismerteti Soós Gábor (aki amúgy az Ad Librum Kiadó vezetője is) a Vezérdemokráciák a világban című kötetet. A videó itt tekinthető meg.

“A vezér kiemelkedéséhez kedvező talajt jelentenek a válsághelyzetek”

Könyv Guru interjúja Körösényi Andrással, a kötet egyik szerkesztőjével.

Könyvbemutató

2022. december 8-án került sorra a Vezérdemokráciák a világban szakmai bemutatójára a Párizs, Texas kávéházban, teltház előtt. A kötet szerkesztőivel Csizmadia Ervin beszélgetett.

Podcast beszélgetés a vezérdemokráciákról

Miért sokasodtak meg mostanában a karizmatikusnak tartott vezetők? Milyen szempontból vehető egy kalap alá két olyan különböző politikus, mint Macron és Erdogan? Mibe ütközött bele Donald Trump?

Számít-e, hogy Putyin medveháton lovagol a mémeken? Gyulai Attilával, a TK Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársával Kristóf Luca [beszélget az újonnan megjelent tanulmánykötetről]

(https://anchor.fm/tarsadalomtudomany/episodes/Vezrdemokrcik-a-vilgban-e1rtbrq).

„A vezér kiemelkedéséhez kedvező talajt jelentenek a válsághelyzetek” Interjú Körösényi Andrással

Az utóbbi évtizedekben könnyebb a világot megérteni a „vezérdemokrácia” elméletének segítségével, mint a hagyományos „liberális demokrácia” fogalmi eszközeivel – állítja Körösényi András, a Politikatudományi Intézet kutatóprofesszora. Ő az egyik szerkesztője egy új tanulmánykötetnek, amit Vezérdemokráciák a világban – Macrontól Erdoganig és Trumpig címmel adott ki az Az Ad Librum Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete. A beszélgetésben szóba került, hogy miért mostanában terjedt el ez az államforma, milyen vezetőkből lehet vezér, mely államokhoz hasonlít e téren Magyarország, és miért nem lehet konszolidálni egy kialakult vezérdemokráciát. A Könyv Guru interjúja