Ad Librum Kiadó összes bejegyzése

Milyen gyakran ír a sikeres író?

Aki csupán akkor ír, amikor ihlete támad (és az alkalom is megfelelő), arra számítson, hogy nagyon sokáig tart majd élete regényének megalkotása. Már ha befejezi egyáltalán. Ugyanis az ihlet létező dolog ugyan, de kiszámíthatatlan. Ha arra várunk, hogy „magától” jöjjön, akkor könnyen lehet, hogy ezen a randin egyedül maradunk.

A Könyv Gurun megjelent cikk itt érhető el.

Miért írunk könyvet?

Könyv Guru felsorol 12+1 okot, amiért az emberek könyvet írnak. A sor a belső kényszertől a terápián és a emlékek megörökítésén át a szórakoztatásig terjed.

A hatodik

Mester Györgyi hatodik novelláskötete A hatodik címmel jelent meg az Ad Librumnál. Az írónő kedvelői újabb csokornyi meghökkentő, elgondolkodtató és mesés történettel ismerkedhetnek meg.

Milyen hosszú könyvet írjunk?

Látszólag kevés ennél értelmetlenebb kérdés merülhet fel egy szerzőben írás közben (vagy előtt). Hiszen a történet határozza meg a szöveg hosszát és nem fordítva, tehát nyilván annyit kell kihozni a sztoriból (vagy az ismeretterjesztő-tudományos témájából), “amennyi van benne”. Logikus, nem? De.

Mai amerikai költők – Antológia

Bagi István válogatásában és fordításában jelent meg Amerikai költők a második ezredfordulón című kétnyelvű verseskötet a szerző kiadásában és az Ad Librum gondozásában. A kötetben 25 kortárs amerikai költő egyenként három-négy verse olvasható angolul és magyarul.

Hogyan írjunk figyelemfelkeltő szinopszist?

Hogyan kell megírni egy ilyen összefoglalót úgy, hogy a szerkesztő a szöveget a kezében lobogtatva átszaladjon a szomszéd szobába azzal: “Gyerekek, nem fogjátok elhinni, milyen fantasztikus anyagot küldtek be!”? Könyv Guru tanácsai.

Túlélni állati erény

Varga Béla regénye a néhány éve szintén az Ad Librumnál megjelent Fülöp lovag, az orvosölő folytatása és befejezése. A korábban megismert szereplők ismét konfliktusba keverednek az orvosok uralta Valóság erőszakszervezeteivel az elesettek védelmében.

Három nő. Két sztori. Egy a vége.

Megjelent az Álomtalanítás, ami Robin O’Wrightly két kemény történetét foglalja magában. A Valami durva kisregényben két nő szemén át figyelhetjük, ahogy az élet szerencsétlen eseményei sodorják őket a végkifejletig, a valóság és az álom frontján egyaránt. A Tinnitusz novellában egy házaspár konfliktusa egy buli után bontakozik ki, amikor nem várt vendégeik érkeznek…

10 tanács memoáríróknak

Az emlékirat-készítés népszerűsége az ezredforduló óta szüntelenül növekszik: évről-évre egyre többen gondolják úgy, hogy a családon vagy a karrieren túl más formában is nyomot kellene hagyniuk maguk után. Könyv Guru most összeszedte azt a tíz műfaji szabályt, amit betartva máris nagyobb önbizalommal kezdhetjük feleleveníteni életünk legfontosabb történéseit. A kiadásra pedig az Ad Librum programja teljesen alkalmas.

Hány órát dolgoztak a nagy írók?

Bár sok a legenda (és persze az igazság is) a bohém művészek, írók extravagáns életstílusával kapcsolatban, közelebbről megvizsgálva mégiscsak kiderül, hogy a minőségi, kreatív munka egyik feltétele az ésszerűen kialakított és komolyan is vett napirend. Elsősorban ezt lehet leszűrni tanulságképpen abból az összeállításából, amelyben Könyv Guru utánajárt néhány híres író napi menetrendjének. Másra nem is igen lehet következtetni, hiszen ahány író, annyi munkarend: ki korán kelt, ki éjjel alkotott, volt, aki agyondolgozta magát, más napi 2-3 óra munkával is világhírre tudott szert tenni. Balzac, Victor Hugo, Murakami Haruki, Kafka és mások napirendjéről szól Könyv Guru cikke.