Szokolszky Ágnes könyvében a híres zenész élet- és családtörténetével és a Lakatos cigányzenész dinasztiával ismerkedhet meg az olvasó, emellett bepillantást enged a 20. század eseményeibe és a cigányzenészek életébe és helyzetébe is.
Ez az oral history kutatási forrásanyagként is felhasználható, de a nagyközönség számára is érdekes és élvezhető olvasmány. A kötet Déki Lakatos Sándor elbeszélései mellett a szerkesztő átfogó tanulmányát is tartalmazza.
A könyv megvásárolható a Líra, Libri és Bookline boltjaiban, ekönyv formátumban és a kiadó webboltjában is.
Pakisztán az az ország, ahol a UNESCO világörökségi helyszínei ötvözik a hindu, a muzulmán és a törzsi kultúrát.
Bánszegi Katalin könyve nem csak ezeket a csodálatos helyeket mutatja, hanem az úti élményein keresztül ugyanúgy megismerkedhetünk a pakisztáni mindennapokkal, mint az ország színes történelmével.
A kötet gazdagon illusztrált: a 16 színes mellett 124 fekete-fehér képet is láthat az olvasó.
Az Ad Librum Kiadó ezúttal Bánszegi Katalin már negyedik útleírását jelenteti meg az Algéria, Libanon és Szudán útikönyvek után. A Pakisztán kapható a Libri, Líra és Bookline boltjaiban, e-könyvben és a kiadó webboltjában is.
Újabb novelláskötettel jelentkezik Mester Györgyi. A kötet kriminovellákat, illetve bűnügyi tárgyú írásokat tartalmaz. Szám szerint 44-et. Innen a kötet címe.
A szerző vallja: „megalkotására az ösztönzött, hogy – az elbeszélések, novellák mellett – a krimiket olvasom legszívesebben. Kedvenceim a skandináv krimik, könyvben olvasva, vagy filmen nézve. A hobbim régi eredetű, és hozzátartozik, hogy egy időben bűnügyi területen, rendőrként dolgoztam. Hogy azért lettem-e rendőr, mert mindig is szerettem a bűnügyi történeteket, vagy azért kezdtem el krimiket írni, mert rendőr (is) voltam?! Ki tudja. Egyikből természetszerűleg következett a másik. Volt, hogy az ismerőseim a szememre vetették: hogy bírja a gyomrod azt a sok vért, szörnyűséget, ami a krimikben előfordul? Nem álmodsz velük? Nem, sohasem. És megnyugtathatok mindenkit: a bűnügyi történetekben nem a drasztikus események, a kegyetlenség, a sok kiontott vér fog meg, hanem maga a logikai láncolat érdekel, melynek során a bűnöst megtalálják, és végül jön az elkerülhetetlen igazságszolgáltatás, a bűn elkövetése miatti méltó büntetés, a társadalom jogos ítélete.”
A 44 kapható a könyvterjesztőknél, kiadónk webboltjában pedig kedvezménnyel vásárolható meg.
Az Ad Librum Kiadó gondozásában jelenik meg Kertész Viktor ismeretterjesztő könyve, a Kiszámítható? Véletlen? Káosz?
A neves matematikaprofesszor közérthetően megmutatja, hogy mennyire nem elvont dolog a matematika, hanem ott van az élet minden területén, a gazdaságtól a pszichológián át a művészetekig.
Valóban a matematika nyelvén íródott a „Természet könyve”, amit Szent Ágoston Istennek tulajdonított? Miben tévedett Arisztotelész? Mi volt az ősbumm matematikája? Hogyan győzhette le Dávid Góliátot? Mi volt Henry Ford vagyonosodásának titka? Mi szerint nő az emberiség létszáma? Mi zajlik az atombombában? Hogyan ürülnek szervezetünkből a mérgek? Miért fordul elő generációk hanyatlása? Hogyan hatnak a külső tényezők a stabil és az instabil személyiségre? Miért nem léphet át egy határt az állatok haladási sebessége? Létezik-e perpetuum mobile? Veszélyes vagy hasznos a rezonancia? Mi a bungee jumping fizikája? Mi az ismétlődés szerepe a művészetekben? Milyen dinamika működhet a párkapcsolatokban? Hogyan szökhet ki egy test a Föld vonzköréből? Mi a háttere a „nagy hal megeszi a kishalat” metaforának? Kicsoda Laplace démona? Kiszámíthatóak-e a legközelebbi lottószámok? Miért keressük mindennek az okát? Létezik-e véletlen? Van-e szabad akarat? Mi a káosz, amelyre egyre gyakrabban bukkanunk? Végül eljutunk a nagy kérdéshez: Mi a kapcsolat a kiszámíthatóság, a véletlen és a káosz között?
A Kiszámítható? Véletlen? Káosz? kapható a könyváruházakban kiadónk webboltjában pedig kedvezménnyel vehető meg.
Libanon és Szudán után most Algériáról jelenik meg könyve Bánszegi Katalinnak.
A tiltott gyümölcs zamata tette kívánatossá Algériát azok alatt az évtizedek alatt, amíg a történelmi viharok átvonultak rajta. A ma Algériája azonban mentes mindentől, ami disszonáns. Nagyvárosai a maguk sajátos módján őrzik a múlt emlékeit, megfűszerezve azt a modern kor minden vívmányával. Gyönyörű paloták mutatják be, hogyan élt a beglerbég, a bej és egyéb hatalmasságok, és adnak ízelítőt abból a korból, amikor kalózok szelték a Földközi-tenger vizét, meg amikor Cervantes töltötte itt rabsága idejét. És van az országban pálmaerdő és oázis, meg lágyan simogat a Szahara homokja, máshol pedig vad sziklák rajzolnak várakat a kék égre. És tetten lehet érni benne évezredek kultúráját a maguk római, bizánci, oszmán emlékeivel. És mivel nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a számtalan UNESCO világörökségi helyszínt karbantartsák, azokra kellőképpen vigyázzanak, az ott talált leleteket jól szervezett múzeumok termeiben mutassák be, így a látogató számára kézzelfoghatóvá válnak azok a városok, paloták, templomok, amelyeket az épen maradt mozaikképek díszítettek sok-sok évszázaddal ezelőtt. Mindezeket a jól szervezett és tökéletes kiszolgálás koronázza meg, amely kellemessé teszi ezt a szellemiekben is gazdag országot a turista számára, gazdag hagyományaival, színes csempecsodáival, fényes sugárútjaival, ősrégi sikátoraival és barátságos lakóival.
„L. Murányi László kötete, A szivárvány árnyéka … 400 oldalnyi terjedelemben az interjú eszközével nyújt kiegyensúlyozott betekintést a mai Magyarország LMBTQ- emberekkel kapcsolatos gondolkodásába” – írja a szabadnem.444.hu szerzője, Braunitzer Gábor . Hozzáteszi: „A kötet legnagyobb erőssége az, hogy mindenkinek szót ad, és mindenkinek az emberi arcát mutatja: az átlagemberként élő melegnek, leszbikusnak, biszexuálisnak vagy transzneműnek éppen úgy, mint ismert érintetteknek, pl. Oláh Ibolyának – és mint Budaházy Eddának, vagy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőinek”.
A próteuszi Petőfi. Kísérletező és anticipáló költészete 1845–49 címmel jelenik meg Kovács Adorján professzor könyve Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára.
A szerző a tudatosan kísérletező, gondolati és irodalmi irányzatokat (mint például a szerző identitásának azonosíthatatlanságát, a fin de siècle erotikus elátkozottságát, a naturalizmust, a parlando stílust) anticipáló szerzőként kívánja bemutatni e mindmáig nem igazán megértett magyar költőt.
L. Murányi László, A szivárvány árnyékában szerzője visszatért egy másik interjúalanyához, Gallusz Nikolett színész-énekesnőhöz is.
Feltette neki a könyv kiadása óta felmerült kérdést: önmagát heteroszexuálisként meghatározó emberként miként rakta rendbe magában, hogy nőként egy nőben találta meg azt a társat, akit – amolyan „szövetségest” – fiatalon elképzelt magának.
A képen a jóízű beszélgetés a Hauer Cukrászdában
A művésznő ezt válaszolta: „… vallom, amit a pszichológia és a mentálhigiéné is mond: amit érzel, azt sem elnyomni, sem átalakítani nem lehet. A döntő ugyanis mindig az: hogyan érzem magam. Azt vettem észre, és a környezetem is azt jelezte vissza, hogy ezzel a kapcsolattal nagy-nagy béke, nyugalom és boldogság szállt rám ahhoz képest, amilyen zaklatott, meg nem értett voltam előtte. … Ha egy nő egy párkapcsolatban nőnek érezheti magát, ha megélheti az érzékiséget, akkor már nem lesz az akadály, hogy milyen nemű a másik. Mert már minden annyira jó, hogy ezen az egy buktatón átlendül az ember. Van, hogy kreativitással, van, hogy lemondásokkal, mint ahogy az életben sok más dologban, és akár egy heteroszexuális kapcsolatban is. Számomra egy misztérium, egy csoda az, amiben élek. Nincs olyan nap, hogy ne telnék meg hálával, amiért ebben az életben megadatott nekem ez a fajta nemes összetartozás, amire annyira vágytam.”
„Czeizel Gábor színházi rendező után Csányi Vilmos professzor úrnak, az ismert etológusnak vittem el az A szivárvány árnyéka című könyvem tiszteletpéldányát” – mondja L. Murányi László, A szivárvány árnyéka c. könyv írója.
„Őt azért kerestem meg annak idején, az anyaggyűjtés során, hogy megtudjam: az azonos neműek iránti vonzalom – a homo- és biszexualitás – mennyire természetes velejárója (lehet) az emberi természetnek. Hiteles szájból hallhattam meg tőle, a szexuális irányultság száz százalékig biológiai kérdés – tehát született, nem pedig tanult tulajdonság.”
Csányi Vilmos L. Murányi László riportkönyvével, A szivárvány árnyékával
Könyvemhez írt előszavában így ajánlotta az olvasónak a kötetben foglaltakat: „Ez a könyv nagyívűen mutatja be a heteroszexualitástól eltérő viselkedésformák problémáit. Aki nem elavult hiedelmek alapján kíván a kérdésről tájékozódni, haszonnal forgathatja a kötetet.” * Aki pedig meg akarja vásárolni a könyvet, annak a kiadó webboltját ajánlom figyelmébe, ahol akár egy ezrest is megtakaríthat vásárláskor a takarékos olvasó. Emellett persze megkapható a könyv a nagy könyvesbolti hálózatokban, illetve az online könyváruházakban is.
Csányi Vilmos magyar biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudomány volt főszerkesztője. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Tudományterjesztési és szépirodalmi munkássága is jelentős. Munkásságát Széchenyi-díjjal ismerték el.
Csányi több könyvünkhöz is írt ajánlót korábban, például a dr. Bujáky Miklós jegyezte az Egy állatorvos történetei és a Folytassa, Doki! kötetekhez. Mindkét könyv a Könyv Gurunál jelent meg.
„Ez egy nagyon érzékeny könyv. És okos is. Kíváncsi, empatikus, kívülálló rácsodálkozás arra, amit mi is így gondolunk: nincs (nagy) különbség. Heteró-meleg = kisebb különbség, mint ami heteró-heteró vagy meleg-meleg élet között lehet. Vagyis ugyanolyan – vagy teljesen más. Mint bárki élete.” Ezeket a gondolatokat Czeizel Gábor rendező fogalmazta meg azután, hogy elolvasta L. Murányi László: A szivárvány árnyéka című könyvét.
Czeizel Gábor és A szivárvány árnyéka
Czeizel Gábor jelenleg a Spirit Színház direktora, ugyanakkor a Spinózában is láthatóak rendezései. Nem mellesleg a pár éve elhunyt Czeizel Endre genetikus fia. Azért került a kezébe L. Murányi könyve, mert egy interjú erejéig szerepel benne.
