Könyveinkkel történt kategória bejegyzései

ANgol nyelvű kiadványban írnak Az európai migráció című könyvünkről

Besenyő János, a Pécsi Tudományegyetem professzora írt ajánlót Glied Viktor új könyvéről, Az európai migráció két arca címűről. A recenzió a Journal of Central and Eastern European African Studies kiadványban jelent meg, ide kattintva olvasható el. A szerző kiemeli, hogy a könyv 15 év kutatómunkáján alapszik, és a migráció különböző aspektusait vizsgálja.

Újabb recenzió Glied Viktor: Az európai migráció két arca című könyvről

A Határrendészeti Tanulmányok 2021/2. számában jelent meg recenzió Az európai migráció két arca című, Glied Viktor jegyezte könyvünkről.

“A rendészeti felsőoktatásban végzett munkám során azt
tapasztalom, hogy érzethetően emelkedik a téma iránt mélyebben érdeklődők száma. Valós igény mutatkozik arra, hogy részletesen, az ok-okozati összefüggések feltárásával lehessen megismerni, miként hat a migráció az Európai Unióra, milyen következményekkel kell szembe
nézni ma, holnap majd a közeli és távoli jövőben, illetve milyen forgatókönyvek születhetnek az emberi vándorlás kezelésére vonatkozóan A jelenség okainak megértésében, jellemzőinek
tisztázásában, annak tömeges méretéből eredő hatások kezelésére irányuló társadalmi és politikai jelenségek megértéséhez jelentős segítséget nyújt Glied Viktor „Az európai migráció két arca” című műve” – írja a recenzió szerzője, Kakócz Krisztián.

Kiemeli, hogy a könyv “lehetőséget kínál arra, hogy társadalmi, politikai és esetenként gazdasági szempontból, szélsőséges érzelmektől mentesen, reálisan tájékoztasson erről a tagadhatatlanul nagy horderejű, az Európai Unió és Magyarország jövőjére is hatással bíró jelenségről. Mindezt érdekfeszítően, olvasmányosan, kerülve a túlzott mélységű szakmai okfejtéseket, közérthetően teszi, a mondanivaló értelmezése nem igényel különösebb előismereteket vagy szakirányú képzettséget”. A teljes recenzió ide kattintva olvasható el.

Recenzió a Biztonságtudományi szemlében glied viktor migrációról szóló könyvéről

Újabb recenzió jelent meg Glied Viktor: Az európai migráció két arca című könyvéről. A Könyvterasz kritikája után most a Biztonságtudományi Szemle 2021. III. évfolyamának 1. számában olvasható egy könyvajánló. Besenyő János egyetemi oktató kiemeli, hogy Glied 15 éves kutatómunkát zárt le a könyvével, amelyben – ahogy azt címe is sejteti – a migráció kérdését széles körben járja be a szerzője.

“… megismerhetjük a nyugat-európai közösség migrációs történetét, a bevándorlás jellegét, a kibocsátó térségeket és az európai válaszokat. Ez rendkívül lényeges abból a szempontból, hogy megérthessük, hogy az EU vezetői és az átlag állampolgárai nagy része is mért gondolkodik úgy a migráció kérdéséről, ahogy gondolkodik” – fejti ki Besenyő. De foglalkozik a könyv azokkal a mély társadalmi, politikai, gazdasági kérdésekkel és vitákkal is, amelyek a bevándorlás kapcsán az elmúlt évtizedekben felmerültek. Például a biztonsági kihívásokkal. A harmadik fejezetben Magyarország példáján a migrációs válságot és az arra épülő kommunikációs kampány kérdéskörét járja körül Glied. “A szerző itt is igyekszik objektívan bemutatni a migrációs időszakot és a magyar kormány arra adott válaszait. Bár a kormány több döntését is elfogadja és ésszerűnek nevezi, a kormányzati kom-munikációt azonban sokszor leegyszerűsítettnek és megosztónak tartja” – áll a recenzióban.

A könyv elolvasása után – zárja a kritikus a könyv méltatását – egyértelművé válik, “hogy a migrációnak nem kettő, de sok millió arca van. Éppen ezért egyáltalán nem lehet a migráció kérdését egységesen kezelni, hiszen minden ember, eset vagy szituáció, más és más megközelítést igényel. Ha erre a felismerésre eljut az olvasó, akkor a könyv már elérte a célját.”

A Könyvterasz méltatja glied viktor migrációval fogLalkozó kötetét

Migráció előítéletek nélkül címmel méltatja a Könyvterasz Glied Viktor: Az európai migráció két arca című könyvet. Pető Iván a könyvkritikájában kiemeli többek között, hogy Glied a migrációt bonyolult és szerteágazó ügynek tekinti, és a kritikai szempontokat sem mellőzve igyekszik elkerülni a téma csapdáit. Kitér a fejkendő- és mecsetépítési vitákra, a terrorizmus veszélyeire és a szerinte kudarcba fulladt multikulturalizmus ideájára.

Mivel 2015 óta hazánkban is gyakori téma a bevándorlás, valójában csak a koronavírus tudta kiszorítani a kormányzati kommunikációból, Glied Viktor rövid fejezetet szán a magyar kormányzatnak a migrációs válságban gyakorolt politikájának és kommunikációjának, ezen belül a populizmus előretörésének, az idegenellenességnek, valamint az erre érkező nemzetközi reagálásoknak. A könyv terjedelmének döntő részében azonban nem a hazai szempontok bemutatására, hanem az európai migráció problematikájának sokoldalú megközelítésére törekszik a szerző.

“Glied könyve, bár a szerző szerette volna elkerülni, hogy a migránskérdést tárgyaló újabb leíró munkát lássanak benne, nem nagyon lép túl a meglévő ismeretek összefoglalásán, jellege egy igényes doktori értekezéshez hasonlítható” – zárja Pető Iván a könyvkritikáját.

A Közösség nélküli ember könyvbemutató – Videó

Szeptember 17-én került megrendezésre Körmendy Lajos: A közösség nélküli ember című könyvének bemutatója, amelyen a szerzővel Dr. Kovács Gábor filozófus beszélgetett.

Modernitásról, társadalmi fejlődésről és a nyugati társadalmak előtt álló kihívásokról – főként a közösségek felbomlásának következményeiről – egyaránt szó esett a bemutatón.

Könyvheti Prospektus – Versényi Anna könyvével

Noha idén már hozzászokhattunk, hogy minden másképp alakul, így nem meglepő, hogy a Könyvhét se kerül a megszokott módon megrendezésre, 2020-ban mégis rengeteg új kiadvány született, amelyekből érdemes minden olvasónak szemezgetni.

Könyvheti Prospektus a válogatást könnyíti meg, amelyben az Ad Librum Kiadó kiadványai közül Versényi Anna: Karcolások című könyvét találhatjuk meg. Az Ad Librum Kiadói Csoport könyvei közül még találkozhatunk Rutkai András: A péceli oroszlán és más családi történetek (Könyv Guru) és Julia Boyd: Szörnyeteg vagy példakép? (Személyes Történelem) címeivel.

Aki pedig nagyobb merítésből szeretne képet kapni a 2020-as év kiadványairól, azoknak a Könyvheti Jegyzék szemlézését is ajánljuk – amelyben az Ad Librum Kiadó további könyveivel is találkozhatunk.

Rádióinterjú Versényi Annával, a Karcolások szerzőjével

Versényi Annával, a Karcolások szerzőjével készített interjút az Info Rádió.

A beszélgetésben a pszichológus segítő könyve kapcsán a kamaszok körében ma trendnek számító vagdosás kiváltó okairól és a gyerekeket érintő általánosabb veszélyekről is szó esik, melyek megoldásában segítséget nyújthat a szülőknek a szerző könyve. Versényi arra is felhívja a figyelmet, miért is olyan fontos a családon belüli kommunikáció a falcolás megelőzésében.

A pszichológusnőt a Könyv Guru is kérdezte a Karcolásokról egy hosszabb interjúban, a könyv pedig megrendelhető a kiadó webboltjában.

A keresztény vallás megszületésének története könyvismertető

Remek könyvajánlót közölt a GyőriSzalon.hu az Kovács Görgy: A keresztény vallás megszületésének története című Ad Librum kiadványról. Csiszár Antal ismertetőjéből közlünk részletet:

” Felettébb érdekfeszítő könyvvel találkoztam a minap, s egyből lecsaptam rá. Kovács György A keresztény vallás megszületésének története című kötetében Krisztus születésének, csodás tetteinek, kereszthalála körülményeinek, a keresztény vallás kialakulásának és terjedésének eredt a nyomába. (…)

Az író Máté és Lukács evangéliumát vette különösen górcső alá, s a bibliai események történelmi megfelelőit kerete. Ennek a fényében is próbálta kronológiailag beazonosítani a történéseket, és a számos adat egybevetésével igyekezett feltárni Jézus születését, Heródes halálának évét. ”

A könyv elérhető a Libri és Líra könyvesboltjaiban, illetve megrendelhető a kiadó webboltjában is.

A mesék elvarázsolnak és elbűvölnek, ugyanakkor ÉLETRE és ÉLNI tanítanak

Újabb értékelés született Végh-Fodor Mónika Mesetréning című könyvéről. Ezúttal a Könyvmoly blogon.

“Talán kevesen gondolnánk arra, hogy egy mese akár egy önismereti lecke vagy önfejlesztési lehetőség is lehet. Ez a könyv stílusában és szerkezetében pont erre hívja fel az olvasó figyelmét, hogy a mesék nem valami régi, elfeledett, gyerekes szövegek, hanem ennél sokkal összetettebb és szélesebb spektrumú irodalmi kincsek. Minden mese hordoz olyan univerzális, mai napig is hasznos értékeket, amelyek nagy segítséget tudnak nyújtani az egyéni önismeretben, valamint a körülöttünk lévő világ megértésében.

[…]

Ez a könyv nagyon nagy segítséget tud nyújtani minden felnőtt embernek vagy mindazoknak akik a felnőtté válás küszöbén állnak. Legfőképp arra a kérdésre próbál válaszokat adni a könyv, hogy „Ki vagyok én?”, amit nem egy tuti megmondással old meg, hanem mesék által. A mese lehet terápia, lehet tréning és lehet fejlesztő gyakorlat is. A szerző nagyon jól rávilágít ezekre a dolgokra, egyfajta iránymutatás az ő könyve. Az élet és az emberek megértésének legjobb módja a mesék útján történik, ezt az üzenetet közvetíti a könyv is. A mesék elvarázsolnak és elbűvölnek, ugyanakkor ÉLETRE és ÉLNI tanítanak.

Szerintem ez egy igazán jó könyv, mindenkinek ajánlom aki érdeklődik a meseterápia és a mesetréning iránt. Kellemes kikapcsolódást nyújt, ugyanakkor hasznos olvasmány, mert a mesék évezredes bölcsességét eleveníti fel, amit a mai ember már szinte el is felejtett. Életvezetési, párkapcsolati, gyereknevelési és önfejlesztési lehetőségek rejlenek ebben a könyvben és az ajánlott mesékben, amelyek örök emberi értékeket rejtenek magukban.”

A teljes értékelés itt olvasható.

/A kép forrása: konyvmoly.com/

A lélek meztelensége

Zaka Dóra*

Pintér Zoltán: Vetkőző lelkek

A könyv borítása figyelmet megragadó és elgondolkodtató: két ember jelenik meg, akik a valóságban egymással szemben állnak, azonban lélekben összekapcsolódnak. Lényegében ez a lelki meztelenség, pontosabban annak elérésének folyamata az, ami a könyv címét adja. A szerző Gestalt-terapeuta, tréner és coach, maga a szöveg pedig részben egy belső monológ, részben pedig konkrét terápiás üléseken elhangzottak írásos verziója. A könyv tagolását tekintve szokatlan, újszerű, szinte minden mondat új sorban kezdődik. Stílusában elmélkedő, filozofikus, gyakran kalandozik el a szavak jelentésén is, ugyanakkor időről-időre helyet kap benne egy-egy pszichológusokra vonatkozó vicc is. Rengeteg irodalmi hivatkozás és idézet van a könyvben, Babits Mihálytól Kierkegaardon, Mark Twainen, Arthur Milleren és Thomas Mannon át eljutunk a zenéig, azon belül is Demjén Ferenc A szabadság vándorai című művéig.

A könyv összességében két nagy fejezetre tagolódik. Az első a „Felöltözve” címet viseli és két részből áll, amelyek szintén további alrészekre bomlanak. A második nagy fejezet címe „Átlépni önmagunkon”, ez szintén két részből és további alfejezetekből áll. Bár felépítése rendkívül jól tagolt, mondanivalóját igencsak nehéz összefoglalni, annyira sokrétű.

A könyv számomra legérdekesebb momentuma, hogy végigkíséri a szútra stílus, amelyről megtudjuk, hogy ez az a stílus, amelyben korábban sok bölcseletet írtak. Lényege az volt, hogy ha valamit hat szóval le lehet írni, akkor csak ötöt mondtak el és a hatodikra rá kellett találni. Ennek a hatodik szónak a keresése az, ami többször is visszaköszön a műben. Emellett konkrétan kimondásra kerül, hogy valójában saját félelmei, sértettsége, szégyenérzete, elvárásai, dühe és bizonytalansága az, ami foglalkoztatja. A hozott esetek kapcsán így elkezd gondolkodni saját magáról is. Ahogy halad előre a gondolatfonala mentén, egyszer csak megjelenik benne a fáradtság, a drámamentes élet iránti vágy. Az erről megfogant, üdítően könnyed gondolatai az „Örömterápia” alfejezetben kapnak helyet, majd ismét visszatér a korábbi elmélkedő attitűd.

Összességében a könyv kulcsmondatának a következő tekinthető: „Eddig csak élt, most már tudja is, hogy él”. Ez az első oldalakon tűnik fel először, és több ízben visszatér a könyv során. Ami miatt különösen érdekes ez az olvasmány, hogy egy terapeuta „levetkőzése”, valódi önbemutatása történik benne, hiszen beleszövi a saját terápiáján megtapasztalt élményeit is. Közben pedig boncolgatja a kérdést, hogy mitévők legyünk akkor, ha „levetkőzzük a manővereinket”? Mit csináljunk helyette? Ezek a kérdések inkább költőinek tekinthetők, mint valódi válaszra váróknak. Az író konklúziója is ennek feleltethető meg: „nem tudni, van-e megvilágosodás, de valójában a keresés számít”. Ugyanakkor az olvasókat aktivitásra, visszajelzésre sarkallja, hisz könyvét e-mail címével zárja és várja, hogy az olvasók megosszák vele, milyen emlékek és képek törtek utat bennük a könyvvel való ismerkedés során. A mű elolvasását ajánlom minden filozofikus elmélkedésre nyitott ember számára, aki szívesen belelátna kicsit abba, hogyan gondolkodhat egy terapeuta. Ennek mentén akár önismereti hozadékra is szert tehet az olvasó.

*pszichológus, pár- és családterapeuta jelölt