Visszhang kategória bejegyzései

Ez történt az Ad Librum szerzőivel és a kiadványai körül.

De mi lesz a 31 nap után?

Végh-Fodor Mónika szerint nagyon fontos tudatosítani, hogy a kívánságainknak milyen következményei vannak. Ezt mérlegelve érdemes megfogalmazni őket. A Cinkotai kántor története (Mátyás király meséje) jó példa erre. A mesék jó útmutatóul szolgálnak a felmerülő kérdésekhez, az önismereti úthoz.

A Rádió Dabas műsorában azonban felmerült a kérdés, hogy mi történik a 31. nap után. Végh-Fodor Mónika szerint a 31 napos Mesetréning alatt kiderül, hogy ez a módszer passzol-e a személyiségünkhöz vagy sem, befogadható-e, használhat-e, rutinná válhat-e. Szerinte nincs olyan módszer, amely mindenkire alkalmazható, emiatt fontos kipróbálni.

A Rádió Dabas teljes interjúja itt hallható.

Én már választottam hazát… könyvbemutató

Egy ember és egy család sorsa gyakran szorosan összefügg egy egész népcsoport sorsával. A Mayer Antal által megírt, fia által könyvvé szerkesztett élettörténet is egy ilyen tipikus életút a soknemzetiségű Délvidékből, emelte ki Ambach Mónika, a Zentrum igazgatója, miközben köszöntötte a megjelenteket a Zentrum-Programme im HdU keretében szervezett könyvbemutatón október 17-én a Magyarországi Németek Házában.

IMGP8391

Sándor Boglárka, az est moderátora elmondta, hogy igyekeznek minél többféle szempontból bemutatni a kötetet, ezért is hívták meg az Ad Librum Kiadó vezetőjét, Soós Gábort, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársát, Eiler Ferenc történészt is.
Az „Én már választottam hazát…” című könyvből Radics Zsuzsanna által felolvasott részletből kiderült, hogy igen részletesen megírt, fordulatos, nemcsak a szűk családot érintő történetet vetett papírra a szerző.

Tompa Andrea író, színikritikus a kötettel kapcsolatos reflexióit felvételről ismerhette meg a közönség. Kifejtette, hogy fontos közösségi és személyes feladatunk múltunkkal foglalkozni. Nemcsak állami ünnepségek, szobrok, emlékbeszédek tudnak hozzásegíteni annak dicsőséges vagy akár szégyenletes, traumatikus pillanatainak elfogadásához, hanem a személyes történetek – az akár nemzedékeken áthagyományozódó – családtörténetek is. Ennek kapcsán igen fontos, hogy Mayer Antal meg tudta írni a saját családjának a történetét, mely nemcsak az ő története, hanem a közösségé, a német kisebbségé is.

Soós Gábor ehhez kapcsolódóan ismertette a kiadó szempontjait, mely pont abból az aspektusból igyekszik személyes történeteket megjelentetni, hogy azt a szélesebb közönség is megismerhesse. Mayer Antal könyve esetében különösen könnyű dolguk volt, mert a szerkesztő, Mayer János tudományos igényességgel dolgozta át édesapja írását, így lábjegyzetekkel is ellátta azt, miután csak egy korrektúrára volt szükség a kiadó részéről.

A történész szemszögéből Eiler Ferenc mondta el gondolatait a lejegyzett történettel kapcsolatban, melyet egy nyitott szemmel járó kisfiúból lett felnőtt visszaemlékezéseként ismerhetünk meg, amit már nyugdíjas pedagógusként vetett papírra. A történetben Bezdán-Baja-Bátmonostor-Somberek-Bátmonostor-Dávod-Csátalja, a szerző életének legfontosabb állomásai kronologikus sorrendben követik egymást.

Egy egyedi, egyéni történet bontakozik ki, melyben a szerző az olvasónak több ponton is felkínál azonosulási, csatlakozási lehetőségeket, hogy az olvasó ráismerhessen akár saját vagy szüleinek, illetve nagyszüleinek történeteire, ugyanis akinek szerencséje van, hallhatta még az idősebb generációk elbeszéléseit. A történetekben leírja, hogy hogy néztek ki a többnemzetiségű bácskai falvak, a hétköznapok, a munka világa a felnőttek és a gyerekek mindennapjai, az iskolai élet, a család és a település szűk és tágabb környezete, a családi hierarchia. De kitér a háborúra, a frontokra, a megtorlásra és a bosszúra, a gádori (Gákova) táborra, a menekülésre is, miközben empatikus marad különböző származású szereplőit illetően. Megismerhetjük a kisemmizettséget, a kiszolgáltatottság érzését, a családban történt traumákat, tragédiákat, a fogságba esett apa hiányát is. A gördülékeny, lendületes stílusban írt szöveg kétharmad része önéletrajz, az író gyermekkorát feldolgozó 1938-1948-ig történt eseményeket tartalmazza. A fennmaradó egyharmad rész kis esszékből áll, a Bácska Magyarországon maradt részein élőkről szóló, részben itt levő németekkel is kapcsolatos írások.

A könyv keletkezéstörténetéről Mayer János szerkesztő, a szerző fia mesélt. János édesapja évtizedeken át hordozta a gyermekkori traumákat, melyek mai fejjel is feldolgozhatatlannak tűnnek. Nyugdíjba kerüléséig évekig fontolgatta emlékei lejegyzését, majd a Bajai Honpolgár közölt részleteket az írásból, ezt követően már nem foglalkozott tovább a megjelentetéssel. Végül halála után tíz évvel sikerült a fiának újraszerkeszteni majd kiadni az írásokat könyv formájában, melyből a bemutatót követő fogadás alatt a kiadó egyéb kötetei mellett meg is vásárolhattak a jelen levők.

Frei Nándor
Fotó: Grund Lajos
Forrás: Zentrum.hu

Mikor lesz az udvarlásból sugar viszony?

A pénzért vett szex mindig megosztja az embereket, de ebben az esetben is csak erről van szó? A KaposPont Szeder Rékát kérdezte a sugaring jelenségről, hamarosan megjelenő interjúkötete kapcsán.


– Elítéli-e ezt a jelenséget, megismerve néhányat a szereplők közül? Mekkora kutatómunka előzte meg a kötetet?

– A múlt november elején kezdődött munka során kezdtem megismerni a különböző interjúalanyaim véleményét, történetét, motivációit, ezután kicsit enyhült a nézetem velük kapcsolatosan. De csak mint az emberi jellem, és nem mint a tevékenység felé. Érdekes módon a 22 interjúalanyom közül mindannyian másképp fogalmazták meg, hogy mi is az a sugaring, és ők hogyan csinálnák, csinálják. Illetve felmerült sokszor kérdésnek, hogy egy elhalmozós udvarlás, ami csak egyoldalú, mikor csap át sugar viszonyba. Sokan már az elején kijelentették, hogy nem azért léptek fel az oldalra, hogy szexet vegyenek. Csupán ez a site mentes a tabuktól, így nincsenek felesleges körök.

A teljes interjú itt olvasható.

“Ez befektetés a jövőbe”

A soline.hu interjúja Szeder Rékával a Puncsapukról.

Huszonkét férfi egy kötetben. Egy dolog közös bennük mindannyian sugar daddyk, akik egzisztenciával rendelkeznek és ezt megosztják fiatal, csinos lányokkal is. Szeder Réka októberben megjelenő Puncsapuk című könyvében ezekről a különleges kapcsolatokról ír.

– Megtehetik, hogy eltartsanak valakit, de megjegyezték, hogy intelligens nőt keresnek, akinek vannak céljai, nem 40–50 kiló húst vesznek, hanem támogatják egy fiatal, csinos lány elképzeléseit. Befektetésnek tekintik a legtöbben ezt a tevékenységet – mondta el Szeder Réka. Van, aki alkalmi társaságra vágyik, de volt olyan férfi is, akinek két-három évig tartott ez a különleges kapcsolata. Interjúalanyaira egy online oldalon akadt rá Réka, többségük 40 körüli, a lányok viszont 18–25 év közöttiek.

A teljes interjú itt olvasható.

Mesék a hétköznapi gyakorlatban

A Bonum Tv kultúra rovatában Végh-Fodor Mónika újabb kulisszatitkokat árult el Mesetréning című könyvéről.  Szerinte azok a felnőttek sem foglalkoznak a mesékkel, akik a gyerekeiknek gyakran olvasnak. Ilyenkor is úgy vélekednek, hogy az nem nekik szól, tulajdonképpen eltartják maguktól, és pont emiatt nem veszik észre, hogy igazából nekik szól, hiszen a felnőtt élet problémáit dolgozza fel.

A kötetben népmesék és műmesék is helyet kaptak.  Fontos, hogy hagyjuk, hogy érzelmileg hassanak, és ne irodalmi érdeklődéssel forgassuk, így lesz esélyünk, hogy a megfelelő mesével találkozzunk a megfelelő élethelyzetben.

A gyakorlatok pedig rávezetnek, hogy a mesék által megfogalmazott szabályok mentén haladva pozitív irányba fordíthatjuk az életünket.

A teljes interjút itt érhetik el.

Könyvvita Támba Renátó „Gyermekkor a vásznakon” c. kötetéről

2018. október 3-án sor került Támba Renátó „Gyermekkor a vásznakon. A dualizmuskori gyermekszemlélet az alföldi iskola festészetében” c. gyermekkor-történeti ikonográfiai kötetének (Storming Brain, 2017) bemutatására, illetve nyilvános vitájára a MSZT Oktatásszociológiai Szakosztálya tudományos könyvvitanapjának keretein belül, a Wesley János Főiskolán. A rendezvény szervezője, Dr. Nagy Péter Tibor Dr. Géczi János költőt, művelődéstörténészt kérte fel a kötet bírálójának, aki pozitív kritikával illette a kötetet annak komplexitása, precizitása és újszerű szemléletmódja, valamint a könyvben szereplő számos, szisztematikusan elvégzett, részletekbe menő elemzés okán. Azonban megfogalmazásra került néhány kisebb horderejű kutatási probléma, melynek megoldásával még teljesebbé válna a kutatás. Ilyen problémaként merült föl a képek befogadása, illetve fogadtatása a korabeli közönség részéről, valamint igényként merült fel az elméleti alapozás humánetológiai szempontokkal való árnyalása is. A szerző jelenleg újabb alkutatásain dolgozik (a társasági festészet és a Nyolcak gyermekreprezentációja), de miután a későbbiekben már korábbi tervei alapján is vissza kívánt térni az alföldi iskola gyermekreprezentációjának néhány elméleti-történeti problémájának finomításához, szándék szerint a vázolt kérdéskörök is tisztázásra kerülnek a későbbiek során. Mindenesetre a kötet nemcsak az opponens, de a hallgatóság részéről is kedvező fogadtatásra talált, mint jelentős állomás ezen a fiatal tudományterületen.

“itt mindenki tudja, hogy miért regisztrált”

Szeder Rékát, a Puncsapuk szerzőjét a She.hu kérdezte a sugaring jelenségről, ami a hamarosan megjelenő legújabb riportkönyv témája:

“A sugar daddyk és a sugar mommyk sikeres, jó egzisztenciával bíró, korosodó urak és hölgyek. Akik elsősorban a feszes testű, hamvas egyetemistákra hajtanak. És legfőbb vágyuk, hogy előre lefektetett, bonyodalmaktól mentes, harmonikus kapcsolatban élhessenek. A nemes cél érdekében pedig nem riadnak vissza attól sem, hogy már a kapcsolat elején megegyezzenek a viszony anyagi vonzatáról.”

Réka szavaival élve: “Ez egyfajta támogatás. Minden megegyezés kérdése, és szó sincs arról, hogy csak szex kapcsolatot keresnének a férfiak. Az interjúalanyaim közül többen is úgy fogalmaztak, hogy valódi párkapcsolatot keresnek. Igazából a társkeresés egy formájának tartják, amelyben a megszokottnál nyíltabb a kommunikáció az anyagiak és a szex terén.”

A teljes interjú itt olvasható.

„Az a mesehős tudja megtalálni a harmóniát, aki a földi és a transzcendens világban is otthonosan mozog”

A Képmás magazinban jelent meg interjú Végh-Fodor Mónikával a Mesetréning kapcsán. Újabb érdekes dolgokat tudtunk meg, például, hogy ő hogyan mesél kislányának, miben más a könyv, mint a többi, hasonló témájú mű, vagy hogyan dolgozik egy meseterapeuta.


– Mi alapján válogattad össze a 31 mesét? Hogyan építetted fel a tematikát?

– Arra törekedtem, hogy a fejezetek az önismeret alapvető témáira kérdezzenek rá. Akár a magánélet, akár a hivatás felől jön az olvasó kérdéssel, tud majd a könyv meséihez kapcsolódni. De akkor is, ha a kérdése már a transzcendenciát érinti. Sok ember számára, akik korábban nem gondolkodtak a hit dimenzióiban, a találkozás a népmesékkel revelációszerű felfedezése annak, hogy az életnek a fizikai és a lelki síkon túl szellemi dimenziója is van, ami az istenihez vezet.

A népmesék számára nemcsak a vízszintes, földi világ létezik, hanem a függőleges, transzcendens világ is érdekes.

Az a mesehős tudja megtalálni a harmóniát, aki a vízszintes és a függőleges világban is otthonosan mozog.

A teljes interjú itt olvasható.

 

A mesék elsősorban nem gyerekeknek szólnak

Végh-Fodor Mónika a TV13 műsorának vendége volt.  Az interjúban újabb érdekes kérdések merültek fel a Mesetréning kapcsán.

Valószínűleg manapság, ha meghalljuk a mese kifejezést, elsősorban a gyerekekkel kapcsoljuk össze, azonban a népmesék eredetileg nem nekik szóltak. Az élet alapvető, és legfontosabb kérdéseit járják körül (házasság, párválasztás, élet, halál, felnőtté válás), útmutatást, tanácsot adtak.

A könyv alapvetően nem csoportos terápia eszközének készült, hanem bárkinek, aki kicsit önmagához szeretne közelebb kerülni. Az énidő, önmagunk megismerése nagyon fontos, hogy kiegyensúlyozottabbak lehessünk. Ehhez ad segítséget a kötet gyakorlati tanácsokkal, feladatokkal.

A teljes interjú itt tekinthető meg. (22.56-tól)

A mese flow élményt ad

Fontos, hogy rendszeresen olvassunk meséket, nemcsak gyerekeinknek, hanem magunknak, saját szórakoztatásra is. Ezalatt meglelhetjük a mesék üzenetét, tanulságát, és közelebb kerülhetünk önmagunkhoz is.

Végh-Fodor Mónika a Mesetréning szerzője a KultúrKör című műsorban beszélt a mesék fontosságáról és a könyv céljáról.

A teljes interjú itt érhető el.