Könyveinkkel történt kategória bejegyzései

Őszintén hazudva – részlet

Örömmel mutatjuk be George Hannmer Őszintén hazudva című novelláskötetét! Rövid történetek főleg férfi és nő viszonyáról, katonaságról és a tetoválások miértjeiről.


Tenyerembe ölelem tenyered

– Mondd!

– Semmi, semmi…

– No!

– Neeem, semmi. Tényleg.

– Te tudod.

– …

Amikor megszólítottál, tudtad, amikor én válaszolgattam neked, én is tudtam, hogy te tudod: megőrülök érted.

Aztán csak nézem a hajad, a szemed, a pofid, a kezed, mindened. Messze van az illatod. Elmerengek azon, milyen lenne, ha csak úgy egyszerűen csendben odalépnék hozzád, megsimogatnám a kezed, és belenéznék a szemedbe. Hosszan.

Olyan finomak a mozdulataid. Törékeny vagy. Nálad tizennyolc körül megállt az idő? Nem vagy enyém, nem ér.

Hm. Inged legfelső gombja velem van. Kiszabadította magát. Kebled bőre azt üzeni a világnak: illatos vagyok! A nyakam teszem rá, hogy kínosan ügyelsz a toalettedre, amióta élsz. (Ejnye! Nem illik ilyenekről álmodozni.)

De jó lenne melléd ülni! Nem merek. Megállt az idő. Felváltva gondolok a kezedre. Bal, jobb, jobb, bal… Elképzelem, ahogy minden millimétert végigpásztázok, simogatok. Ezt az utat járom be szememmel. Szépek vagytok. Minden porcikád szép. Mindenedet szeretem. Most még könnyű nekem ilyet mondani.

Gyönyörű szemed van. Köszönöm, hogy belenézhetek. Angyalnak tűnsz. Mondd, mit csinálsz itt a földön? Ha jönnél felém, pont annyi szövet lenne sok rajtad, amennyit viselnél, de amit láthatnék belőled, azt úgy köszönném, ahogy vagy: örömmel. (De jó lenne hozzád érni! Nem merek.) Legszívesebben óvatosan belefűzném ujjaim a hajadba. Lágyan masszíroznám a nyakad és még, még és még.

Na, jó! Összeszedem minden bátorságomat… és már ott is vagyok… és hirtelen határozottsággal leülök melléd. Szorosan melléd. Szilvakék paradicsomos a ruhád mintája. Elkönyvelheted, hogy mondanám, ha merném, hogy

 írnék hozzád, ha tehetném. Neked.

Felriadsz gondolataidból, s kérdőn rám emeled a tekinteted.

Válaszul elindul feléd a kezem, majd tenyerembe ölelem

tenyered.

Szabadon zárnak össze ujjaink.

További részletek itt olvashatók.

Olvasnivaló – Hogyan éljük túl a küzdelmet a terhességért?

Ó. G. Marianna Hogyan éljük túl a küzdelmet a terhességért? című könyvéből hoztunk részletet. Az írónő a kötetben elmeséli, hogyan vette fel a harcot a meddőséggel. Mit tehet egy nő ebben az elkeseredett helyzetben? Hogyan éli meg érzelmileg ezt a megterhelő szituációt?


A felismerés, hogy gyereket akarok

Megismered Őt. Ő is megismer. Szerencsés esetben ez nem akadályozza meg abban, hogy beléd szeressen. Beléd szeret. Papíron, vagy papír nélkül, de működik a kapcsolatotok. Boldogok vagytok együtt, szeretnétek továbblépni, mélyíteni a kapcsolaton. A kapcsolatépítés első igazán komoly szakasza az, amikor beköltöznek az első állatok. Tollas, szőrös, nyálkás – mindegy, mifélék. Csak szeretgetni lehessen őket, gondoskodni lehessen róluk, törődni velük. És szeretni, dédelgetni őket. Közös programmá avanzsál egy egyszerű etetés, takarítás. Mert gondoskodni jó! És ott a menekülési út is: ha mégsem válna be a partner valami miatt, akkor a jobb később, mint soha elv alapján egy állat könnyebben éli át a „válási procedúrát”, utána pedig kisebb a járulékos teher, ha egyedülállóként kell tovább gondoskodnunk róla. De mi van akkor, ha a közös állat megjelenése kideríti a partneredről, hogy tulajdonképp megbízható, szerető, gondoskodó társ, tele gyengédséggel? Nos, ekkor kérlelhetetlenül megszületik a felismerés: Ő egy tökéletes APA lenne.

A teljes részlet itt olvasható.

Magamon kívül – kritika

Új kritika jelent meg Pauer Emánuel Magamon kívül című könyvéről a Kritizátoron.


„Ahogy azt már korábban írtam, a Magamon kívül nem fogja mindenki tetszését elnyerni. A nyomasztó hangulat és a nehéz mondanivaló eltántoríthat egyeseket, de akik kitartanak a névtelen férfi mellett a történet végéig, egy olyan élménnyel lesznek gazdagabbak, amihez hasonlót régen nyújtott már kortárs magyar regény. Kíváncsian várom ezek után, hogy Pauer Emánuel miről fog írni legközelebb.”

A teljes cikk itt olvasható.

Értékelés – Nagy Judit: Üsd ki a pánikod!

Itt az első értékelés a nemrég megjelent Nagy Judit: Üsd ki a pánikod! című könyvünkről!


Személy szerint én nagyon örülök, hogy Judit megírta a történetét, s ezzel sokaknak nyújt segítő kezet. Fontos, hogy ilyen könyvek is legyenek a piacon, amiből ténylegesen lehet merítkezni. Megemlítette a könyvében, hogy mindig magával hordott egy kis apróságot, aminek segítségével a víz fölött tudta a fejét tartani nehéz helyzetekben. Volt, amikor ez Szendi Gábor könyve volt, de akadt olyan is, hogy a lánya rajza. Én azt mondom, hogy a saját könyve is lehet ilyen biztonsági pont, főleg ha bejelöljük a ránk legjobban ható részeket. 

Úgy gondolom, nem csak a pánikbetegeknek kellene elolvasni ezt a könyvet, hanem bárkinek, aki valamilyen problémával küzd, legyen az önbizalomhiány, vagy akaratgyengeség. Mindenki meg tudja találni benne a maga számára építő jelleggel bíró részleteket. 

Bátran merem ajánlani mindenkinek, aki nyitott a témára!

Köszönöm Judit, hogy megtiszteltél azzal, hogy felkértél olvasónak! Köszönöm, hogy nekem is segítséget nyújtottál a mindennapi dolgokhoz való állásom megváltoztatásához!

A teljes cikk itt olvasható.

Kép forrása: http://niitaabell.blogspot.hu

Olvasson bele! – Gyermekkor a vásznakon

Az e heti Ízelítőben Támba Renátó: Gyermekkor a vásznakon című könyvébe olvashatunk bele, amely a Storming Brain kiadásában jelent meg a nyár folyamán. A szerzővel interjú is készült a Könyv Gurun.

1. A TÉMA KÖRÜLHATÁROLÁSA, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA

Kutatásom során a 19-20. század fordulójának idejéből való, alföldi parasztgyermekek élethelyzeteit, életélményeit megelevenítő festmények gyermekkortörténeti szempontú elemzésére vállalkozom abból a célból, hogy a képelemzés módszerével rávilágíthassak a paraszti kultúra körében formálódó gyermekkép és gyermekfelfogás néhány lényeges vonására. Ez a korszak a magyarországi festőművészet történetében azért jelentős, mert ekkortájt válik a paraszttársadalom problémaköre elmélyült érdeklődés és művészi kutatás tárgyává a magyar művésztársadalomban, szemben a korábbi évtizedek népszínműfestészetének hatásvadász, anekdotikus gyakorlatával, a parasztság témáját etnográfiai érdekességként felmutató felszínes attitűdjével. Ezekben az évtizedekben gyökerezik tehát a törekvés a hagyományos paraszti közösségek körében érlelődő szociális problémák képi megelevenítésére. Ugyanakkor a századforduló környékén már a paraszttársadalmat is elérték a polgári átalakulás tendenciái, még ha oly korlátozottan is. Ezek a tendenciák a két világháború közötti időszakban kezdenek erőteljesebben kibontakozni, a századfordulón még – értékrendben és gazdasági viszonyokban egyaránt – tapasztalható volt mindaz, amit az archaikus parasztság állapotaként összegezhetünk (Kósa, 1990, 59. o.). Mint azt a vizsgált képanyag mutatja, zömében a paraszti, illetve földművelő életmód jegyeivel találkozunk a képi ábrázolásokon, ám helyenként már, bizonyos témakörökön (ld. tanulás) keresztül történik előreutalás a polgári modernizáció folyamatára is. Minderre már korábbi publikációimból is fény derült, melyek a jelen értekezés témakörében keletkeztek (pl. Támba, 2015a, c, d, e).

A teljes cikk itt olvasható.

Kalandozás az esőcseppekkel

Nemcsak esős idő esetére ajánljuk Garay Zsuzsanna: Esőcsepp utazásai című mesekönyvét!  A Könyv Guru Ízelítő rovatában most a felhőpalota csodálatos világába pillanthatunk bele.


Biztosan sokszor néztétek már a szoba ablakából, hogyan esik az eső, vagy kapott el benneteket egy nyári zápor a játszótéren. Talán ti is szerettek gumicsizmával belelépni a pocsolyába. De mit tudtok az esőről?

Az esőcseppek fenn születnek az égen, egy hatalmas felhőpalotában. Annak is a belsejében. Puha fehérség veszi őket körbe. A csecsemő esőcseppek azonban gyorsan fejlődnek.

Illusztráció: Német Alina

Már megszületésük után egy-két órával vidáman ugrándoznak, hancúroznak. Ha megszomjaznak, finom páralevet isznak, ha megéheznek, ízletes felhőcipót majszolnak. Gyorsan nőnek. És gondtalan életük tele van mókával, meglepetéssel. Ugyanis a felhőkastély, ami lassan úszik a kék égen, nem olyan, mint az emberek által épített házak, várak, kastélyok  merthogy a szobák nem maradnak ugyanott, hanem folyton vándorolnak, de még a funkciójuk is állandóan változik. Az, ami reggel még a konyha volt, délidőre hálószobává alakul át, estére pedig már fürdőszoba lesz. Ezért az esőcseppgyerekek élete csupa izgalmas kaland. Amikor egyik helyiségből átfutnak a másikba, még nem tudják, mi vár rájuk a következő szobában.

A teljes bejegyzés itt olvasható.

Könyvajánló – A mi múzsánk

Újabb könyvajánló A mi Múzsánkról! Ezúttal Bea – a vidám anya-lánya bloggerpárosból „Anya” – írt a Könyvutca nevű népszerű blogon a könyvről.

Naszvadi_Judith (Ad Librum): A mi Múzsánk
Naszvadi_Judith (Ad Librum): A mi Múzsánk

„Mindannyiunknak megvannak a magunk múzsái, életünk előremozgatói, mindannyian kivételesek vagyunk valamiben, vannak vágyaink és terveink, éppen ezért éreztem közel magamhoz ezt a riportkötetet. Mi, emberek rendelkezünk a kíváncsiság tulajdonságával, amely tulajdonság nem elítélendő, ha nem kóros, hanem egy egészséges szinten marad.
Ezzel a kíváncsisággal olvasom én az interjúkat, mert jó tudni, hogy más emberek ugyanúgy lehetnek bizonytalanok egyik nap, majd nagyon erősek a következőn, mint én, vagy bárki más. Ugyanúgy szeretnek és ugyanúgy szükségük van a szeretetre, mint nekem, vagy nekünk, ugyanúgy megküzdenek a démonjaikkal, a nehézségeikkel, mint mindenki, ha kell szembe mennek a széllel, de nem adják fel vágyaikat, céljaikat, töretlenül menetelnek előre. „

A teljes bejegyzés itt olvasható.

Ízelítő az Esküvő Tourból!

A Könyv Guru Ízelítő rovatában most Mikos Ákos: Esküvő Tour című könyvéből olvashatunk egy részletet.


BEVEZETÉS

Képzeld el magad, ahogy lassan, boldogan lépdelsz az oltár felé.

A tökéletes nap megszervezve, minden és mindenki a helyén.

A díszítés csodálatos, a vendégek epekedve néznek körül, miközben kattog a vaku, és sóhajtoznak az emberek: „Jaj, de szép!”

És akkor elhallgat a zene, te pedig orra buksz!

TRAGÉDIA.

És közben tudod, mi nem tragédia? A következő, amit látsz a megszégyenülés közben, a partnered, aki megfogja a kezed, és felhúz, majd mosolyogva a füledbe súgja: „Azért így is elveszlek!”, vagy „Azért így is hozzád megyek!”

Ez nem tragédia! Mint ahogy az sem, ha megugrik a zene a vonulásnál, ha nem ér oda időben a tanú, ha… de ezt már inkább babonából nem is sorolom.

A teljes részlet itt olvasható.

Részlet A mi Múzsánkból

A Könyv Guru Ízelítő rovatában ezúttal Naszvadi Judith A mi Múzsánk című könyvébe olvashatunk bele.


Balogh László/Dr. Lala

„A nevetés a legjobb orvosság.” Számunkra ez csupán egy közhely, de Balogh Lászlónak ez az élete. Mert minden délután piros orrot tesz föl, orvosi köpenybe bújik, és egy csapásra dr. Lala lesz belőle. Útra kel a hosszú kórházi folyosókon azzal a feltett szándékkal, hogy minden beteg gyerek arcára mosolyt varázsoljon…

A teljes cikk itt olvasható.

 

Tépődések – Hallgasson bele!

Új poszttal bővült Molnár Tóni írói honlapja, ahol ezúttal a Tépődésekbe hallgathatunk bele.  A részleteket Balogh Dániel, Gábori Kevin, Kozma Anita és Takács Anna, a SÁIK Petőfi Sándor Tagiskola ötödik osztályos tanulói olvasták fel. Felkészítő tanáruk Bíró Szilvia.

A teljes bejegyzés itt érhető el.