“Meg voltam róla győződve, hogy pánikbeteg vagyok”

A pánikbetegség nem is olyan ritka jelenség. Szinte mindenki tapasztalta már saját magán, vagy a környezetében valakin. Aztán van olyan is, mikor találunk egy könyvet, vagy egy ismerőst, és megnyugodhatunk, ez mégsem az, amire gondoltunk.

Köszönjük az értékelést Nagy Judit: Üsd ki a pánikod! című könyvéről az Anya olvas blognak.

“Ekkor talált rám a könyv, és jelnek vettem, így gyorsan el is olvastam. Hogy mit találtam benne? Először is rávilágított, hogy nem vagyok pánikbeteg, hurrá! Úgyhogy köszönöm Nagy Juditnak, hogy felvilágosított, mert lehet életem további részét abban a tudatban kellett volna leélnem, hogy pánikos vagyok.”

A teljes bejegyzés itt olvasható.

Könyvértékelés: Férfiműszak

Úgy tűnik, Domszky László Férfiműszak című könyve megosztotta a közönséget. Kaptunk pozitív és negatív kritikát egyaránt. A média számos fórumon készített interjút a szerzővel, mutatta be a könyvet. Ezúttal arra is kíváncsiak voltunk, mit szól a meleg közönség. Köszönjük az értékelést Szilviónak, az Egy meleg srác olvas blog szerzőjének.

A teljes értékelés itt olvasható.

Annyira, de annyira olvastam volna még tovább

A My Relationship with Books blog írt Barczikay Lilla Szobortánc című regényéről.


Azt eddig is tudtam, hogy fiatal kora ellenére mennyire tehetséges Barczikay Lilla, de csak most a Szobortánc kapcsán döbbentem rá arra, hogy nemcsak több száz oldalon keresztül tud maradandót alkotni, hanem akár 160 oldalon át is. Hihetetlen, hogy mennyire rövid ez a kötet, mégis annyi minden történik benne, tömör, nincsenek benne holtvágányok és a kellő helyeken kezd izgalmas, furcsa vagy éppen szokatlan lenni. Annyi biztos, hogy nem egy szokványos könyvet foghatunk a kezünkbe.

Eddig nem igazán értettem a borítót, kicsit félelmetes is, de ahogy ledaráltam az oldalakat minden megvilágosodott és értelmet nyert. Kevesen tudják, de ha Lilla elkezd írni, akkor ott kő kövön nem marad szárazon. Nagyon jól ért ahhoz, hogy odaláncolja az oldalakhoz az olvasót és ne engedje el. Igaz, hogy merőben eltér az eddigi írásaitól, mégis annyira lillás. Az egyik specifikuma, hogy nagyon erős karakterekkel dolgozik. Enélkül nem is lenne igazán teljes az élmény, hiszen mindegy, hogy negatív vagy éppen pozitív hősökkel nézünk szembe az biztos, hogy erős személyiségekkel rendelkeznek, de itt még szóba jön a belső vívódás is és egy olyan oldalát mutatja meg az írónő, ahol nem riad vissza a sötétségtől, a megborzongatástól vagy éppen a vérontástól. Alapvetően két lány története lapul meg a sorok között. Ezek párhuzamosan futnak, mégis egy ponton, ahol összefutnak válnak igazán feledhetetlenné, s stílszerűen itt is ér véget a kötet, amikor már igazán beindulna a cselekmény, hiszen javarészt az okokat és a különleges események előtti magyarázatot mutatja be a Szobortánc. Amolyan alapként szolgál a továbbiakra nézve, mivel biztos vagyok benne, hogy nem ér véget ezzel az egy kötettel, amiatt is nem, mivel nincs lezárva, függővéges és még szívesen olvastam volna tovább, hogy jobban megismerjem a karaktereket és a kialakuló helyzetet.
A cselekmény már az elejétől kezdve misztikus, hátborzongató, s ez nem is lehetne másképp, mivelhogy a két főkarakter sem mindennapi jelenség. Adott két különleges lány, akik olyanokra képesek, amikre sokan nem, legalábbis Temi esetében. Eleve a helyzete, amibe belerakta Lilla nagyon érdekes, és ha hiszitek, ha nem de néha igenis érdemes kitágítani a spektrumunkat és olyan elsőre a komfortzónán kívüli kötetnek is esélyt adni, mint a Szobortánc. A cím is jól kivitelezi azt, amire maga a kötet épül. Gondolom sokan elgondolkoztatok már azon, hogy mi lenne, ha a szobrok életre kelnének. Lilla is ezt tette és egy olyan keretet adott ennek a vágyott jelenségnek, ami tökéletes regényalapnak bizonyult.
Kép forrása: http://myrelationshipwithbooks.blogspot.hu

Temi mellett Lynn különcsége is megmutatkozik. S ha hiszitek, ha nem de elég sokáig gondolkodtam azon, hogy akkor ő most ember vagy valami egészen más, amihez hasonlóval még sohasem találkoztam az olvasói pályafutásom alatt. Aztán, ahogy egyre közelebb értem a kötet végére tudatosult a válasz. Magát a cselekményt eseménydúsnak, néhol hátborzongatónak és felettébb izgalmasnak titulálnám, s emellett még olyan érzékletes leírásokkal és hasonlatokkal is meg van spékelve, ami egy újabb pont amellett, hogy ne lehessen letenni és egy ültő helyben kelljen elolvasni. Maguk a fejezetek felépítése nagyon jól meg lett oldva. Nem túl hosszúak, de nem is túl rövidek, s ahhoz pont elegek, hogy fenntartsák a figyelmünket végig a mű során, arról nem is beszélve, hogy az elcsepegtetett apró információk nem engednek szabadulni a bűvköréből és nem elég az a 160 oldal, amit a kötet ad. Annyira, de annyira olvastam volna még tovább. Imádtam, ahogy Temi és Lynn szála összefonódik, de nem igazán tudtam kiélvezni, hiszen mire kettőt pislogtam huss már vége is lett. Nem volt elég időm feldolgozni azt az adrenalinlöketet, amit ad, de legalább van mit várni a következő kötetben.

A teljes bejegyzés itt olvasható.

Egyszerűen nem jutok szóhoz!

Újabb véleményt kaptunk Barczikay Lilla Szobortánc című könyvéről! Köszönjük az értékelést a Lap lap után blognak.


“Ó, te jó ég… Egyszerűen nem jutok szóhoz! Annyi minden történt ebben a 160 oldalban, hogy azt megfogalmazni is lehetetlen. Annyi kérdést hagy megválaszolatlanul, annyi lehetséges végkimenetelt bocsájt előre az írónő, hogy az már hihetetlennek minősül – felháborító, s lenyűgöző egyben. Olyan sok gondolat kavarog a fejemben, a temérdek érzelemmel együttesen, hogy nem hagy nyugodni a tény, hogy mégis mi jöhet ezek után? És a legfontosabb: miért?

„Miért hiszik, hogy sikerrel járhatnak, miután ő maga újra és újra elbukott?”

A rengeteg izgalmas jelenet és a megannyi titok közt lavírozva egy olyan könyvet olvashattam Lillától, ami egyszerre adott meg nekem mindent, és hagyott bennem egy hatalmas, tátongó űrt.

Az írónő elképesztő fantáziával lett megáldva, s higgyetek nekem, akkora öröm volt egy egyedülálló alapkoncepción nyugvó fantasztikus-misztikus kötetet olvasni! Ráadásul egy magyar szerző tollából!

Úgyhogy kedves molyok, ha kíváncsiak vagytok, milyen lehet, ha a szobrok életre kelnek körülöttetek, és nem rettentek vissza a kínzó várakozástól, ami a felsejlő titkok megfejtését illeti, vessétek bele magatokat ebbe a könyvbe! Felejthetetlen élmény lesz, azt én is garantálom. 😉

Csillagozás: 4,5 / 5

Ajánlom… mindenkinek, aki egyszerre vágyik valami eredetire és hátborzongatóra.”

~Anna

A teljes értékelés itt olvasható.

Értékelés – Vízvonal

Megkaptuk az első olvasói véleményt Sajter Gizella Vízvonal című művéről. Köszönjük az értékelést a Lap lap után blognak.


Maga az alaptörténet olyan hangulatot teremtett, mintha éberen lebegnék az ébrenlét és az alvás határvonalán – ezt az érzést tökéletesen megalapozták a ,,beköszöntő versek”, s a fejezetek végén ill. elején levő további költemények. Úgy éreztem, hogy szükségesek is voltak, az átkötés, továbbszövés szempontjából, így számomra csak újabb gondolkodásra késztető szavakként hatottak, s fokozták az olvasás élményét, az izgalommal és feszültséggel együtt.

[…]

Igazság szerint azt kell mondjam, hogy ez a könyv egy hatalmas meglepetés, s egyben pozitív csalódás volt számomra, ami a kezdeti félelmemet és tartózkodásomat úgy repítette el, mint a sosem látott emlékek egy másik élet darabkáit az álmok világába.

Úgyhogy kedves könyvmolyok, ha készen álltok felfedezni egy lélek legmélyebb és legrejtettebb történetét, ne habozzatok! A Vízvonal a Ti könyvetek!

„A kereső útja ott kezdődik, ahol véget ér.”

A teljes értékelés itt olvasható.

Online marketingest keresünk

Az Ad Librum munkatársat keres könyvkiadói marketing feladatok ellátására:

  • részvétel az oldalak, posztok keresőoptimalizálásában;
  • AdWords, Facebook és eTarget hirdetési kampányok létrehozása és kezelése;
  • hírlevelek és más, marketing célú szövegek írása, szerkesztése;
  • részvétel influencer marketingben.

Legszebb álmainkban olyan munkatársat keresünk, aki

  • többféle marketinges megközelítést is tud érvényesíteni (generalista)
  • szükség esetén a külsős marketingspecialistáknak meg tudja fogalmazni az igényeinket;
  • tanulékony fajta, nem ijed meg az új módszerek megismerésétől (akár angolul is);
  • a normális emberek nyelvén is jól fogalmaz (marketinges hájp nélkül);
  • jó a helyesírása;
  • rendszeres olvasóként valamilyen irodalmi vagy ismeretterjesztő műfajban otthonos;
  • tud pátyolgatás nélkül is folyamatosan dolgozni;
  • van produktív munkaideje az általunk kért feladatok ellátására.

Csocsóasztal, babzsák és csapatépítő hétvége nincs. Viszont a javaslataid valódi súlyt kapnak, és lehetőséget kapsz az ötleteid megvalósítására.

Az ismétlődő feladatokhoz szerkesztőségi asszisztencia rendelkezésre áll, hogy a marketinges a feladatára tudjon koncentrálni.

Bár akár a szerkesztőségi irodában is lehet dolgozni, alapvetően távmunkát ajánlunk, saját beosztású munkaidővel, rendszeres személyes vagy telefonos konzultáció mellett. A célunk a kölcsönösen hosszú távú elkötelezettség kialakítása úgy, hogy a munka és magánélet közötti egyensúly megmaradjon.

A fizetést illetően a jelentkezésben kérünk ajánlatot az óradíjadra (akár számlás, akár megbízásos alapon). Vállaljuk, hogy legalább havi 150.000 Ft-nyi munkaórát fizetünk, vagyis minden hónapban számíthatsz legalább ennyi bevételre.

Jelentkezés az alábbi űrlapon. A kiadóvezető, Dr. Soós Gábor minden pályázónak visszaigazolást küld. Ez a pályázati felhívás mindaddig él, amíg nem találjuk meg a megfelelő jelöltet.

A fenti összeg*
számlás (alanyi mentes vagy az áfa nélküli összeg)bruttó megbízási díj (bérjellegű)

“Végig arra vártam, hogy miként fog a két szál összeérni, és olyan csavar van benne, amire nem is számítottam.”

Az Anya olvas blog értékelte Barczikay Lilla Szobortánc című regényét.


A történet elég nyomasztó, amit Lilla fantasztikusan ábrázol. Ezért is imádom egyébként az írónőt, mert remekül át tudja adni az érzéseket a könyveimben. Két szemszögben olvasható a történet, ami a végére összefonódik, viszont ezzel véget is ér, ami elég idegesítő, hiszen pont akkor kezd a történet beindulni. Elég lassan bontakozik ki a cselekmény, és emiatt az információáramlás sem történik meg úgy, ahogy a kérdések a fejemben megfogalmazódtak. Viszont épp ez a lassúság ad az egésznek egy feszültséget, és nyomasztó hangulatot, hiszen végig érezni, hogy van valami a levegőben, amiről ha kiderül az igazság, nagyot fog robbanni.

A karakterek is nagyon mélyek lettek, és látszik, hogy mennyit fejlődött maga Lilla is ez alatt a 3 év alatt, mióta megjelent az első könyve.

[…]

Összességében szerettem, de valami végig hiányzott, amit a végére megkaptam, csak nem éppen olyan adagolásban, ahogy szerettem volna.

Ajánlom azoknak, akik:
– bírják a feszültséggel teli könyveket,
– nem riadnak vissza attól, ha lassabban indul be a történet,
– szerették Lilla korábbi sorozatát,
– kíváncsiak rá, hogy két nyomasztó történet miként talál egymásra.

A teljes bejegyzés itt olvasható.

2017 legfontosabb sajtómegjelenései

A 2017-es évben sem unatkoztak szerzőink. Számos interjút és recenziót kaptunk az elmúlt év során. A teljesség igénye nélkül szeretnénk bemutatni néhányat:

Szerző Dátum Hol Mi
V. Kiss Orsolya (A herceg fekete lovon érkezett) 2017-01-11 Three point of view blog recenzió
Barczikay Lilla (Bátyám könnyei) 2017-01-29 Anya olvas blog interjú
Takács Hajnal (Bántalmazottak igazsága) 2017-02-03 Dívány.hu interjú
Takács Hajnal (Bántalmazottak igazsága) 2017-02-20 Életszépítők ajánló
Hölbling Tamás (A honfoglalás forráskritikája) 2017-02-21 Youtube előadás
Villax Rixhárd (Fanyűvők) 2017-03-21 Gabo olvas blog recenzió
Kerekes Anna (Megszépítés nélkül) 2017-05-18 HVG recenzió
Takács Hajnal (Bántalmazottak igazsága) 2017-05-21 Frappa Magazin recenzió
Pauer Emánuel (Magamon kívül) 2017-06-29 Rádió Bézs interjú
Pauer Emánuel (Magamon kívül) 2017-07-12 KULTER.hu interjú
Mikos Ákos (Esküvő Tour) 2017-07-14 Rádió88 interjú
Naszvadi Judith (A mi Múzsánk) 2017-07-27 Könyvutca blog recenzió
Mikos Ákos (Esküvő Tour) 2017-08-22 Sunshine FM interjú
Nagy Judit (Üsd ki a pánikod!) 2017-10-11 Niitaabell világa blog recenzió
Pauer Emánuel (Magamon kívül) 2017-10-14 Kritizátor blog recenzió
Pintér Zoltán (Vetkőző lelkek) 2017-11-01 Pszichoterápia recenzió
Domszky László (Férfiműszak) 2017-11-08 Life.hu
Domszky László (Férfiműszak) 2017-11-08 Borsonline
Nagy Judit (Üsd ki a pánikod!) 2017-11-08 A másik világ blog recenzió
Gelsei Bernadett (A hűtlen, a megcsalt és a szerető) 2017-11-10 M1 interjú
Domszky László (Férfiműszak) 2017-11-14 Life.hu
Ó.G Marianna (Hogyan éljük túl a küzdelmet a terhességért?) 2017-11-20 Érd Most! interjú
Domszky László (Férfiműszak) 2017-11-20 Sorok között blog recenzió
Barczikay Lilla (Szobortánc) 2017-11-25 AH magazin interjú
Ó.G Marianna (Hogyan éljük túl a küzdelmet a terhességért?) 2017-11-29 DUOL interjú
Nagy Judit (Üsd ki a pánikod!) 2017-12-01 Lap lap után recenzió
Barbara Whest (A hallgatás mérge) 2017-12-15 AH magazin interjú
Barbara Whest  (A hallgatás mérge) 2017-12-15 Kidsnews interjú
Kerekes Anna (Megszépítés nélkül) 2017./3. Sonntagsblatt recenzió
Villax Rixhárd (Fanyűvők) 2017./3. Aranykönyv
Villax Rixhárd (Fanyűvők) 2017.01.21. Cinegore a magyar horrorportál recenzió
Mikos Ákos (Esküvő Tour) 2017.11.20. HAON interjú
Molnár Tóni (Tépődések) 2017/2. 20. szám Tarjáni Városlakó Magazin recenzió

Fizetett boldogság: ahogyan a férfiak férfiakkal űzik…- A Like Magazin riportja

Úgy tűnik nem csillapodnak a kedélyek Domszky László Férfiműszak című könyve körül. Ezúttal a Like Magazin volt kíváncsi a részletekre és készített interjút a szerzővel.


Laci szerint korábban azért nem jelent meg olyan riportkönyv, amely ezzel a témával foglalkozik, mert még a testüket áruba bocsátó srácok is tabuként kezelik ezt az egészet, s nem beszélnek róla senkinek, pláne nem Magyarországon.

„Lehet, hogy valamelyik ismerősöd is férfi prosti, csak nem tudsz róla! Egyre jobban virágzik ugyanis ez az iparág! Egy nőről talán könnyebb kikövetkeztetni a dolgot, vannak ugye a tipikus sztereotípiák, ha például úgy öltözik, biztosan utcalány… – nevetett fel Laci. – Egyébként még maguk a szakemberek, például a könyvkiadómunkatársai, is azt gondolták, hogy olyan férfiakról írok majd, akik nőkkel fekszenek le, vagyis a selyemfiúkról. Ám, amikor
kiderült, hogy nem, olyanok szerepelnek benne, akik pasikkal szexelnek, kicsit sokként érte őket, hogy jé, van ilyen Magyarországon?”

[..]

„Többen mondták, hogy ha kifizetem nekik az óradíjukat, akkor szí-
vesen leülnek velem. De egy ilyen könyv elkészítése nem néhány órát vesz igénybe, hanem napokig, hetekig tartó beszélgetések
során születik meg a leírandó sztori! Nem tudtam volna ennyit fizetni – magyarázta Laci. – Szerencsére, ahogy jött-ment az infó, engem is megkerestek srácok. Leginkább Kristóf – persze nem
ez az igazi neve –, aki az egyik főszereplő kötetben. Ő segített a legtöbbet abban, hogy rátaláljak az interjúalanyokra. Eleinte úgy terveztem, hogy csak olyan fiúkat mutatok be, akik escortok. Végül a könyvem kibővült, mert két szakember és három kuncsaft is megszólal benne.”

[…]

Botrányos borítókép

A könyv borítófotója sokaknál kiverte a biztosítékot. Laci azonban ragaszkodott hozzá, hogy jelenítse meg mindazt, amiről a kötet szól:
luxusról, rengeteg pénzről és férfi prostikról. „Eszembe nem jutott volna, hogy ez problémát fog jelenteni ma Magyarországon. Ha egy ember azzal foglalkozik például a buszon, hogy úristen, ki mit olvas, és miért ezt és nem az Egri csillagokat, az beteg. El kell ezeket a dolgokat engedni! Valakinek el kell kezdenie és én többek között ezért sem engedtem a borítóval kapcsolatosan.”

Interjú Nagy Judittal

A Lap lap után blog vendége volt Nagy Judit az Üsd ki a pánikod! írónője.

A fiatal blogger főleg az alkotási folyamatról, miértekről és hogyanokról kérdezte a szerzőt.


Miért gondoltad jónak, hogy ennyire megnyílsz az olvasók felé? Tartottál attól, hogyan fog ez elsülni?

Az, hogy a könyv megjelentetésének, egyenes és természetes következménye, hogy az emberek, így a közvetlen környezetem előtt is kitárulkozom és tulajdonképpen egy „új oldalammal mutatkozom be”, először – amikor hirtelen fejest ugrottam a dologba – nem érdekelt. Szerintem, egész egyszerűen nem jutott el a tudatomig. Mielőtt a kiadóval a szerződést aláírtam volna, már kezdtek kétes, tétova gondolataim lenni, valóban kell-e ez nekem. Aztán úgy véltem, most már mindegy, akárhogy döntök, úgy is csak később derül ki, ha mégiscsak másképp kellett volna cselekednem. Ha visszakozom, akkor miért csináltam az egészet? Valóban el tudtam volna engedni a dolgot? Nem, nem hiszem. A nyughatatlanságom vitt előre.

Az életem egyik alapvető problémájának, ami egyébként rajtam kívül a mai társadalom nagy-nagy tömegét fertőzi és tartja a szabad akaratától és elképzeléseitől távol, komoly rabságban, a mindenre ránehezedő megfelelési kényszert tartottam. Ott lenni, térben és időben mindenhol, úgy ahogyan azt mások kitalálták és elvárják. Teljesíteni, bizonyítani, mindig mindent megoldani. Ma igazán már csak magamnak szeretnék bizonyítani, hogy képes vagyok bizonyos dolgokra, amiket eddig elképzelhetetlennek hittem és ugyanúgy bizonyítani a gyerekeimnek, hogy sok-sok mindent képesek elérni, amit egyébként nagyon szeretnének. Képesek megvalósítani az álmaikat.

Ha eljutsz arra a szintre, hogy felismered a problémát az jó. Ha már ki is mered mondani, az még jobb, nagyon jó. De ha igazán eredményt akarsz, objektíven is változtatnod kell a szemléletmódodon. Amikor úgy döntöttem, hogy a könyvet kiadatom, pontosan ezt tettem. Bebizonyítottam magamnak, hogy valóban nem számít, mit gondolnak, mit akarnak, vagy mit tartanak mások. Magamat felfedve hogyan viszonyulnak majd hozzám, hogyan vélekednek rólam és az én történetemről. Persze fontosak a vélemények, de elsősorban én számítok és az, amit én, te vagy mi szeretnénk. Sokkal fontosabb, hogy a „meglepődött” környezetemen kívül, a könyv és annak üzenete valóban eljusson a célközönséghez és reményeim szerint célba is találjon.

Aztán most, hogy már nagyjából három hónap eltelt a könyv megjelenése óta, azt hiszem egy-két talán nem várt reakciót leszámítva, „nem sült el” rosszul a megjelentetés. Azt az egy-két reakciót pedig próbálom kezelni, azok talán éppen kellettek ahhoz, hogy bizonyos emberi-érzelmi kapcsolatokat tisztába tudjak tenni magamban.

Ha egy szóval kellene jellemezni a könyvedet, mi illene hozzá a legjobban?

Egy korábbi interjúban, azt kérdezték tőlem, honnan a cím, az Üsd ki a pánikod!, ami első hallásra olyan, mint egy bokszolóhoz intézett felhívás. Az „Üsd ki a pánikod!” tényleg pontosan olyan, mint egy bokszolóhoz intézett felhívás. Az üzenete: ha győzni akarsz, vedd fel végre a kesztyűt, és küldd padlóra a pánikod!

Ha egy szóval kellene jellemeznem a könyvet, akkor az a GYŐZELEM lenne!

Kinek ajánlanád az Üsd ki a pánikod!-at?

Az Üsd ki a pánikod! első sorban pánikosoknak szól. A személyes tapasztalatok megosztása alapvetően őket szeretné segíteni. De bátran ajánlom azoknak is, akiknek pánikos családtagjuk, barátjuk, ismerősük van. Mindenkinek, aki kicsit is meg szeretné érteni a pánikosok világát, hogy aztán segíteni tudjon az akadályokat közösen leküzdeni. 

Ahogyan azt a könyvben is leírtam, én magam kétféle betegségfelfogással találkoztam: vannak, akik úgy tekintenek a pszichés betegségekre, mint megváltozott állapotra, mint mondjuk egy influenzára, amiből ki lehet gyógyulni, és a kúra után minden megint a régi lesz, mindenki visszaváltozik normális emberré. Be kell venni a dilibogyót, amit felír a pszichiáter, vagy elmenni terápiába, és akkor minden rendben lesz. A másik, és szerintem ők azok, akik többen vannak, a pánikot hisztinek tekintik, amit az ember tetszés szerint abba tud hagyni, csak össze kell szednie magát.

Persze mi, pánikosok tudjuk, hogy mindkét felfogás alapvetően téves. Aki a könyvet nem pánikosként olvassa, talán közelebb kerül ahhoz, hogy megértse a pánikos problémáit és valóban segíteni tudjon legyőzni a „fenevadat”.  

Mit üzensz az olvasóidnak?

Az önsegítő könyvek csapdája, hogy amikor egy nekünk éppen témába vágó könyvet, például pánik, meglátunk a könyves polcokon, úgy érezzük, hogy nekünk azt azonnal el kell olvasni. Meg is vesszük a könyvet és mohón neki esünk, mert egész egyszerűen azt gondoljuk, hogy hirtelen megtaláljuk a megoldást arra a problémára, amitől éppen szenvedünk. A könyvet viszont nem elég csak mohón elolvasnunk, hanem azt, ami ott le van írva, többnyire követnünk is kellene. Ha valamivel egyet értünk, magunkban helyeselünk, viszont nem elég csak azonosulnunk a gondolatokkal, hanem azokat a gyakorlatban is magunkévá kell tennünk. Ha valaki megérti ugyan a szabályokat, de nem alkalmazza azokat, továbbra is egyhelyben topog majd. Ha azonban elszánja magát és kipróbálja a javasolt technikákat, például nem fecsérli tovább az idejét a betegsége vagy a múltja felkutatására, terel, ha jön a pánik, veszi a bátorságot például az expozícióhoz és beépíti a sportot a mindennapi életébe, stb. – biztosan mondom és ígérhetem, ha teljesen tünetmentes nem is lesz, de kiszabadul a pánik fogságából.

Mindenképpen köszönöm a bizalmat azoknak, akik már megvették és elolvasták a könyvet. Bízom benne, hogy nem okoztam csalódást és találtak önmaguk számára is hasznos tanácsokat. Illetve remélem, hogy sikerül, felkelteni, azok érdeklődését is, akik még nem olvasták ugyan, de érintettek a témában.

A Lap lap után blog értékelése a könyvről itt olvasható. A teljes interjú itt érhető el.