Részlet A mi Múzsánkból

A Könyv Guru Ízelítő rovatában ezúttal Naszvadi Judith A mi Múzsánk című könyvébe olvashatunk bele.


Balogh László/Dr. Lala

„A nevetés a legjobb orvosság.” Számunkra ez csupán egy közhely, de Balogh Lászlónak ez az élete. Mert minden délután piros orrot tesz föl, orvosi köpenybe bújik, és egy csapásra dr. Lala lesz belőle. Útra kel a hosszú kórházi folyosókon azzal a feltett szándékkal, hogy minden beteg gyerek arcára mosolyt varázsoljon…

A teljes cikk itt olvasható.

 

Tépődések – Hallgasson bele!

Új poszttal bővült Molnár Tóni írói honlapja, ahol ezúttal a Tépődésekbe hallgathatunk bele.  A részleteket Balogh Dániel, Gábori Kevin, Kozma Anita és Takács Anna, a SÁIK Petőfi Sándor Tagiskola ötödik osztályos tanulói olvasták fel. Felkészítő tanáruk Bíró Szilvia.

A teljes bejegyzés itt érhető el.

Olvasson bele! – Nagy Judit: Üsd ki a pánikod!

A Könyv Guru Ízelítő rovatában ezúttal Nagy Judit: Üsd ki a pánikod! című könyvébe olvashat bele a kíváncsi olvasó, ami a napokban jelent meg az Ad Librum kiadónál.


A terelés

A pánikkal való leszámolásom szempontjából kulcsfontosságú volt, amikor megértettem a pánikciklust vagy önrontó kört.

A pánikciklus lényege, hogy valami szorongást vált ki, például fél óra múlva előadást kell tartanom, izgulok – félek – szorongok attól, hogy emberek előtt kell szerepelnem. A szorongástól mindenféle fizikai tüneteim lesznek, hányinger, szapora pulzus, szédülés, kézremegés, izzadás, akár dadogás, éppen kinél milyen formát ölt a félelem.

A fizikai tünetek aggodalmat vagy ártó gondolatokat idéznek elő. Szapora a pulzusom, izzadok, kapkodom a levegőt, sőt már-már nem kapok levegőt, lehet, hogy itt a vég, elájulok, infarktust, agyvérzést kapok, vagy azon nyomban megfulladok.

Ezek a hirtelen és automatikusan generálódó gondolatok aztán a szorongást természetesen tovább fokozzák, felerősítik a tüneteket. Kész az önrontó kör, aminek a vége akár egy kiadós pánikroham is lehet. A pánik az intenzív szorongás vagy félelem rohama, amely nagyon hirtelen alakul ki, a fizikai tünetek dominálnak és mi, szenvedők attól tartunk, hogy ennek fele sem tréfa, a dolognak akár drámai kimenetele is lehet.

A teljes cikk itt olvasható.

Új Ízelítő a Könyv Gurun – Gyuró Monika: Egészség, betegség, diskurzus

A Könyv Guru Ízelítő rovatában egy új részletet tett közzé Gyuró Monika Egészség, betegség, diskurzus. Kvalitatív elemzési módszerek az egészségügyi kutatásban című könyvéből, ami a Storming Brain gondozásában szeptember közepére várható.

 

Bevezetés

(i) Az egészségről

Mit értünk az egészség fogalmán? Mit jelent egészségesnek lenni?

A kérdés meghatározása nehezebb, mint első pillanatra látszik. Amennyire könnyű a betegség megfogalmazása, az egészség meghatározása annál nehezebbnek tűnik. Amíg a betegség az egészség hiányaként jelentkezik a legtöbb ember számára, addig az egészséget nem lehet ilyen egyértelműen megfogalmazni.

Többféle megközelítésből vizsgálhatjuk a kérdést. Kiindulásképpen közelítsük meg az egészség fogalmát a szó etimológiája felől. Az egészség szóban az ’egész’ szótő a teljességet, tökéletességet jelenti. A szervezet szempontjából az egész egyrészt jelentheti a strukturális teljességet, vagyis azt, hogy minden rész a helyén van, – és nem hiányzik. A valamilyen testrészt nélkülöző emberek ezért sajnos nem egészségesek, hiszen hiányosságuk az egészség ellentéteként jelenik meg.

Larson (1991) számos megközelítést említ művében, amelyek átfogó képet adnak a kutatások régebbi és jelenlegi irányzatairól és felfogásairól az egészség meghatározásának területén. A laikus egészség felfogás megegyezik az ún. „wellness modellel”, amely a következőt mondja:

„A laikusok ösztönös egészség fogalma a fizikai jó közérzetet jelenti, vagyis a komfort érzést, s azt az energiát, mellyel tevékenységeiket végre tudják hajtani (ibid:4)

Ebből a laikus megközelítésből következik, hogy a funkcionalitás szempontjából az egészség a tökéletes működést jelenti, ahol minden a szerepének megfelelően dolgozik a szervezet egyensúlya elérésének érdekében. Ha a funkciók egyensúlya megbomlik, a szervezet mint egész működése zavart szenved, mely az adott szerv működési hibájában nyilvánul meg, és így „egészségtelenséget” okoz. E megközelítésből alakult ki az ún. „orvosi modell”, amely az egészséget a betegség hiányaként határozza meg (ibid:2). Az egészséget tehát a maga ellentétében írják le, vagyis olyan mortalitási és morbiditási jellemzők tekintetében, mint a fertőző, a krónikus betegségek és a fogyatékossági állapotok.

E szemléletet egy gép működéséhez lehet hasonlítani, melyben az alkotórészek megfelelő működése olyan optimumot biztosít, melyet egészségnek nevezünk. Ennek alapján az emberi szervezetet olyan rendszernek lehet tekinteni, mely az egészet kitevő alkotórészekből áll, és azok összehangolt működése biztosítja az egész funkcionálását. Így az emberi szervezet működését tudományos szempontból az általános rendszerelmélettel lehet leírni. Az általános rendszerelmélet* Bertalanffy László biológus (1999) közvetítésével került a tudományos érdeklődés előterébe, aki e megközelítést olyan munkahipotézisként jellemezte, mely a jelenségek magyarázatára, előrejelzésére, és ellenőrzésére szolgál mind a természettudományok, mind a társadalomtudományok területén.

Alapfeltevései abban rejlenek, hogy a biológiai, a társadalmi rendszer, vagy interperszonális kapcsolat olyan tagokból áll, melyek integrált egységet alkotnak. Az integrált egység olyan rendszert jelöl, ahol a tagok kapcsolatai meghatározott törvényszerűségeknek felelnek meg.

A rendszer tagjai közötti kapcsolati hálózatot strukturális és kommunikációs minták alkotják. Tagjait a komplementaritás jellemzi, vagyis egymást kiegészítik, de egyúttal egymástól függnek is. E kapcsolatok működésének alapja a visszacsatolás, vagyis az önszabályozás folyamata.

Minden rendszer több alrendszerből áll, azonban a „rendszer” összessége függetlenítheti magát az alacsonyabb hierarchikus szintektől.

További jellemzője a rendszernek, hogy alkalmazkodóképes és célirányultsággal rendelkezik, valamint a tagjaiban beállt változás az egészet érinti. A rendszer a változás keltette egyensúlytalanságot (entrópia) megpróbálja visszaállítani (equilibrium), és az egyensúlyi állapot megteremtésére törekszik (homeosztázis).

A szervezet is e rendszerelmélet alapján működik és egyensúlyi állapota az egészség, mely az optimumot jelenti a rendszer működésében.

A szervezet optimális működésének több területe létezik. Vizsgálhatjuk az élettani funkciókat, mint például a légzés vagy keringés működési jeleit az egészség mérésében. A biomedikális felfogásban az egészség fokmérőjének leginkább az élettani funkciókat tekintik, noha a lelki és a szociális egészség is az optimális létezés fontos tényezőiként jelenik meg az emberek számára.

Az emberi szervezet működésének teljesebb megértése céljából fontos rámutatni, hogy tágabb értelemben az egészség nemcsak a szervezet önfenntartó képességét jelenti, hanem az egyén saját magával, és embertársaival kialakított kapcsolatait és szükségleteit is képezi. A mentális és érzelmi megnyilvánulások fontos szükségleteket elégítenek ki az emberek pszichológiai egészségében. Mindazonáltal az egyéneknek az emberi társadalom szabályrendszeréhez kell igazodniuk, ezért a társadalmi rendszer megismerése, az ahhoz való alkalmazkodás és a személyiség minél teljesebb kibontakozása a szociális egészség fontos tényezőjeként jelenik meg. Ez utóbbi igény Parsons (1951) egészség meghatározásában fogalmazódott meg, amikor a társadalmilag meghatározott egészségként az egyén azon képességét írta le, mely szerint társadalmi szerepeket tud betölteni, és jó közérzete attól függ, mennyire tud ezen elvárásoknak megfelelni. A társadalmi szerepek magukba foglalják az egyének családi, magánéleti, de egyben munkahelyi és egyéb társadalmi színtereken betöltött szerepeit az életkori szakaszoknak megfelelően.

A „holisztikus modell” (Larson, 1991: 4), felhasználva Parsons értelmezését, tovább gazdagítja az egészség fogalmát mentális jellemzőjével kiegészítve. Legtöbbször a WHO (1947) meghatározásaként szokták idézni, amely az egészségi állapot összetettségét a legrövidebben így fogalmazza meg: „ olyan teljes fizikai, mentális és szociális jó közérzet, mely nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát jelenti” (id.: Pitts, 1998).

Következésképp az emberi egészség strukturálisan a teljességet, funkcionálisan az optimális működést jelenti. Szűk, orvosi értelemben az optimális működés élettani szempontokat jelent, míg tág értelemben magába foglalja az emberek lelki és szociális egészségének tényezőit is.

Még tágabb spektrumot felölelve, a humán ökológia holisztikus felfogása szerint, az egészség az emberi és környezeti interakciók terméke. E „környezeti modell” (Larson, 1991: 12) tartalmazza a szociális és természeti feltételeket, melyben az előbbi összetevők kiterjednek a kultúra, a közösség és a család azon tényezőire, melyek az emberek életét befolyásolják.

A kultúrát és közösséget az azonos értékek, normák, tevékenységformák és szokások, míg a családot az iskolázottság, a foglalkozás, a kereset, és az érzelmi meghatározók jellemzik. A természeti tényezőket a termőföld minősége, a levegő tisztasága, az éghajlat, az élőlények fajai és minősége, valamint a környezeti zaj jellemzi, melyek mind hatást gyakorolnak az emberek egészségére.

Az egészség ökológiai felfogása azt a harmóniát jelenti, mely az organizmus és környezete között áll fenn a legtágabb értelemben (ibid:92). E szempontból, Bertalanffy (1999) rendszerelméleti megfogalmazásai az ökológia területén is érvényesek, hiszen optimális működés (egészség) adaptív viselkedéssel tud egyensúlyi állapotot (homeosztázis) kialakítani környezetével szemben.

A teljes bejegyzés itt olvasható.

Esőcsepp utazásai könyvbemutató a Fókusz Könyváruházban!

Szeretettel meghívjuk Önöket kiadónknál nemrégiben megjelent Garay Zsuzsanna: Esőcsepp utazásai című könyvének bemutatójára.

Az esemény helyszíne és időpontja:

2017.09.22. 17 óra 
Fókusz Könyváruház 
(1017 Budapest, Rákóczi út 17.)

A helyszínen Kása Tímea ajánlja a mesekönyvet az érdeklődők figyelmébe.

Kívánj valamit, ha mersz…

Mester Györgyi e heti novellája A Békakirály mese mai, modern, szomorkás változata.

 Harminc év nem kevés idő egy házasságban. Ilyen hosszú ideig együtt élni valakivel, akit egykor hőn kívántunk, imádtunk, és mi lett belőle mára? A test taszít, az érzelmek kihűltek, és hol van már az együttérzés, a megértés… Ez már mind a múlté.

Újsággal a kezében, olvasást mímelve, ilyen gondolatok kavarogtak a fejében. A nejére gondolt, aki az évek során jellemében megváltozott, fizikai külsejében megcsúnyult. A valamikor gusztusosan molett nő rémítően elhízott, a haja megritkult, tokáján fekete bibircsók éktelenkedett, szigorúan összezárt vékony ajka fölött sötét pihék, kezdődő bajusz körvonalazódott.

Ez még csak hagyján, hiszen a külsőnk változásáért nem állhatunk jót, na de a természete! Elhízásával egy időben a szokásai is megváltoztak. Lelassult, lusta lett, már nem ügyelt annyira a háztartása tisztaságára. Hová lett a régi, pedáns nő? A szennyestartóból időről időre kibuggyant a sok belégyömöszölt piszkos holmi, és ő csak várt, várt, nem fűlött a foga hozzákezdeni a mosáshoz. Talpuk alatt roszogott a konyhakőre lehullott kenyérmorzsa, zsírtól ragacsos volt a tűzhely, ujjnyomoktól feketéllett a konyhaszekrény. A mosogatóból nem folyt le a víz, na de ki törődött vele? Majd csak veszi valaki a fáradságot, és ha nem tetszik neki, megcsináltatja. A hálóban egy idő után sosem ágyazott be, és még meg is magyarázta: széthányva jobban szellőzik az ágynemű. Az előszobában hetekig nem cserélte ki a kiégett villanyégőt, inkább bebotorkált a konyháig, és ott gyújtott villanyt.”

A novella teljes egészében itt olvasható.

A Rádió Bézs Pauer Emánuellel beszélgetett

Június 29-én A Rádió Bézs műsorvezetője, Madár Tamás reggeli kultúrrovatában – a Szendvicsben –  Pauer Emáuelt kérdezte többek között arról, hogy mik azok, amik leginkább meghatározzák írói munkásságát.

Az interjúból kiderült, hogy a mindennapi életben is jellemző rá a fekete humor, amellyel már a holnapja bemutatkozó oldalán is találkozhat az érdeklődő.

“… amit már humorral kezelek, az már meg van emésztve.”

Beszélgettek arról is, hogy elsősorban problémákat szeretne felvetni és nem megoldásokat tárni az olvasó elé, aminek jó példája a nemrég az Ad Librum gondozásában megjelent Magamon kívül c. kisregény is. Annak kapcsán, hogy lesz-e folytatás, vagy milyen további mű várható, Emánuel azt is elárulta, hogy épp egy nagyobb lélegzetvételű regényen dolgozik, amit remélhetőleg még idén befejez.

Mi már kíváncsian várjuk.

kép forrása: http://onlineradiok.blog.hu/2015/03/07/radio_bezs_a_lagy_hangok_vonala_vagy_a_lagy_vonalak_hangja

T. C. Lang interjúja Krencz Nórával

Krencz Nóra nemrég készült interjújáról számolt be honlapján.  A beszélgetést T. C. Lang írónő/ blogger készítette a Megszámlálhattalan c. könyv kapcsán.

A bejegyzésben elsősorban arról faggatta az írónő Krencz Nórát, hogyan zajlik nála az alkotási folyamat, miből merít ihletet, van-e “alkotói zug” a környezetében. A végén pedig további írói terveiről is szót ejtettek.

A teljes interjú itt olvasható.

A kép forrása: http://tclang.blog.hu

Pauer Emánuel a KULTer.hu-n

A KULTer.hu nemrég interjút készített Pauer Emáuellel. A Magamon kívül c. könyve kapcsán a főhősről, a helyszínről és a motívumok jelentőségéről kérdezték. A beszélgetésben azt is elárulta, mennyire valóságosak a mű szereplői.

A teljes interjú itt olvasható.

A kép forrása: Bodor Viktória.