Szeptember 17-én került megrendezésre Körmendy Lajos: A közösség nélküli ember című könyvének bemutatója, amelyen a szerzővel Dr. Kovács Gábor filozófus beszélgetett.
Modernitásról, társadalmi fejlődésről és a nyugati társadalmak előtt álló kihívásokról – főként a közösségek felbomlásának következményeiről – egyaránt szó esett a bemutatón.
Szeptember 17-én 16:00 órakor kerül megrendezésre Körmendy Lajos : A közösség nélküli ember című könyvének bemutatója. A szerzővel Dr. Kovács Gábor filozófus beszélget a HPS Kultszalonban.
A könyv többek között olyan kérdésekre keresi a választ mint, hogy mi a fejlődés és a modernitás? Miért képesek egyes társadalmak gyors és tartós fejlődésre, és miért képtelenek erre mások? Miért és miként fáradt el mentálisan az európai civilizáció? Miért atomizálódnak szinte törvényszerűen az európai/nyugati társadalmak?
Várjuk szeretettel olvasóinkat!
Az OrosCafé tudósítója is jelen volt Hering Zoltán József kötetbemutatóján. A könyvet a Könyv Guru adta ki 2018-ban.
Hering Zoltán József Lelki aikido című könyvét mutatta be barátja, Szegedi Papp Lajos közreműködésével február 21-én a Justh Zsigmond Városi Könyvtárban. A műben a szerző saját életéből merít, a második rész szakmai oldalról egy lélektani elemzést tartalmaz.
„A Lelki aikido könyvemet azoknak ajánlom, akik tudatosan élnének, de még nem tudják, mi és miért történik velük. Úgy gondolják, hogy szerencsés, vagy szerencsétlen egymásra hatások miatt kerültek egy helyzetbe, holott ez mind törvényszerűség. Könyvemben több évtizedes mentálhigiénés tapasztalatomat foglaltam össze” – mondta a könyvbemutatón a szerző.
Az esemény beszámolóját teljes egészében itt olvashatják.
Fotó: Kecskeméti Krisztina
Örömmel tudatjuk, hogy
december 1-jén lesz legújabb riportkönyvünk bemutatója a Jelen Bisztróban, ahol Domszky László kérdezi Szeder Rékát a könyv kulisszatitkairól.
A beszélgetés után lehetőség lesz a könyv kedvezményes megvásárlására.
Mindenkit várunk szeretettel!
Egy ember és egy család sorsa gyakran szorosan összefügg egy egész népcsoport sorsával. A Mayer Antal által megírt, fia által könyvvé szerkesztett élettörténet is egy ilyen tipikus életút a soknemzetiségű Délvidékből, emelte ki Ambach Mónika, a Zentrum igazgatója, miközben köszöntötte a megjelenteket a Zentrum-Programme im HdU keretében szervezett könyvbemutatón október 17-én a Magyarországi Németek Házában.
Sándor Boglárka, az est moderátora elmondta, hogy igyekeznek minél többféle szempontból bemutatni a kötetet, ezért is hívták meg az Ad Librum Kiadó vezetőjét, Soós Gábort, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársát, Eiler Ferenc történészt is.
Az „Én már választottam hazát…” című könyvből Radics Zsuzsanna által felolvasott részletből kiderült, hogy igen részletesen megírt, fordulatos, nemcsak a szűk családot érintő történetet vetett papírra a szerző.
Tompa Andrea író, színikritikus a kötettel kapcsolatos reflexióit felvételről ismerhette meg a közönség. Kifejtette, hogy fontos közösségi és személyes feladatunk múltunkkal foglalkozni. Nemcsak állami ünnepségek, szobrok, emlékbeszédek tudnak hozzásegíteni annak dicsőséges vagy akár szégyenletes, traumatikus pillanatainak elfogadásához, hanem a személyes történetek – az akár nemzedékeken áthagyományozódó – családtörténetek is. Ennek kapcsán igen fontos, hogy Mayer Antal meg tudta írni a saját családjának a történetét, mely nemcsak az ő története, hanem a közösségé, a német kisebbségé is.
Soós Gábor ehhez kapcsolódóan ismertette a kiadó szempontjait, mely pont abból az aspektusból igyekszik személyes történeteket megjelentetni, hogy azt a szélesebb közönség is megismerhesse. Mayer Antal könyve esetében különösen könnyű dolguk volt, mert a szerkesztő, Mayer János tudományos igényességgel dolgozta át édesapja írását, így lábjegyzetekkel is ellátta azt, miután csak egy korrektúrára volt szükség a kiadó részéről.
A történész szemszögéből Eiler Ferenc mondta el gondolatait a lejegyzett történettel kapcsolatban, melyet egy nyitott szemmel járó kisfiúból lett felnőtt visszaemlékezéseként ismerhetünk meg, amit már nyugdíjas pedagógusként vetett papírra. A történetben Bezdán-Baja-Bátmonostor-Somberek-Bátmonostor-Dávod-Csátalja, a szerző életének legfontosabb állomásai kronologikus sorrendben követik egymást.
Egy egyedi, egyéni történet bontakozik ki, melyben a szerző az olvasónak több ponton is felkínál azonosulási, csatlakozási lehetőségeket, hogy az olvasó ráismerhessen akár saját vagy szüleinek, illetve nagyszüleinek történeteire, ugyanis akinek szerencséje van, hallhatta még az idősebb generációk elbeszéléseit. A történetekben leírja, hogy hogy néztek ki a többnemzetiségű bácskai falvak, a hétköznapok, a munka világa a felnőttek és a gyerekek mindennapjai, az iskolai élet, a család és a település szűk és tágabb környezete, a családi hierarchia. De kitér a háborúra, a frontokra, a megtorlásra és a bosszúra, a gádori (Gákova) táborra, a menekülésre is, miközben empatikus marad különböző származású szereplőit illetően. Megismerhetjük a kisemmizettséget, a kiszolgáltatottság érzését, a családban történt traumákat, tragédiákat, a fogságba esett apa hiányát is. A gördülékeny, lendületes stílusban írt szöveg kétharmad része önéletrajz, az író gyermekkorát feldolgozó 1938-1948-ig történt eseményeket tartalmazza. A fennmaradó egyharmad rész kis esszékből áll, a Bácska Magyarországon maradt részein élőkről szóló, részben itt levő németekkel is kapcsolatos írások.
A könyv keletkezéstörténetéről Mayer János szerkesztő, a szerző fia mesélt. János édesapja évtizedeken át hordozta a gyermekkori traumákat, melyek mai fejjel is feldolgozhatatlannak tűnnek. Nyugdíjba kerüléséig évekig fontolgatta emlékei lejegyzését, majd a Bajai Honpolgár közölt részleteket az írásból, ezt követően már nem foglalkozott tovább a megjelentetéssel. Végül halála után tíz évvel sikerült a fiának újraszerkeszteni majd kiadni az írásokat könyv formájában, melyből a bemutatót követő fogadás alatt a kiadó egyéb kötetei mellett meg is vásárolhattak a jelen levők.
Frei Nándor
Fotó: Grund Lajos
Forrás: Zentrum.hu
2018. október 3-án sor került Támba Renátó „Gyermekkor a vásznakon. A dualizmuskori gyermekszemlélet az alföldi iskola festészetében” c. gyermekkor-történeti ikonográfiai kötetének (Storming Brain, 2017) bemutatására, illetve nyilvános vitájára a MSZT Oktatásszociológiai Szakosztálya tudományos könyvvitanapjának keretein belül, a Wesley János Főiskolán. A rendezvény szervezője, Dr. Nagy Péter Tibor Dr. Géczi János költőt, művelődéstörténészt kérte fel a kötet bírálójának, aki pozitív kritikával illette a kötetet annak komplexitása, precizitása és újszerű szemléletmódja, valamint a könyvben szereplő számos, szisztematikusan elvégzett, részletekbe menő elemzés okán. Azonban megfogalmazásra került néhány kisebb horderejű kutatási probléma, melynek megoldásával még teljesebbé válna a kutatás. Ilyen problémaként merült föl a képek befogadása, illetve fogadtatása a korabeli közönség részéről, valamint igényként merült fel az elméleti alapozás humánetológiai szempontokkal való árnyalása is. A szerző jelenleg újabb alkutatásain dolgozik (a társasági festészet és a Nyolcak gyermekreprezentációja), de miután a későbbiekben már korábbi tervei alapján is vissza kívánt térni az alföldi iskola gyermekreprezentációjának néhány elméleti-történeti problémájának finomításához, szándék szerint a vázolt kérdéskörök is tisztázásra kerülnek a későbbiek során. Mindenesetre a kötet nemcsak az opponens, de a hallgatóság részéről is kedvező fogadtatásra talált, mint jelentős állomás ezen a fiatal tudományterületen.
Mohácson mutatták be először Kuti Veronika Vágyvirágzás című könyvét, amit a helyi tv is közvetített.
Szó esett a könyv céljáról, arról, hogy mennyire fontos lenne a szexualitásról jól beszélni. Megtudhatjuk, hogy alakult ki a mű szerkezete. És végül, hogy az interjúkat olvasva, a szexualitásról szókimondóan beszélve nem tesszük-e tönkre az intimitást.
A rangos irodalomtörténeti műhely és fórum május 24-én Viszockij-estet tartott a világhírű színész, dalszerző, költő és előadóművész emlékének tiszteletére, aki idén lenne 80 éves. A felolvasóest a Marosi Lajos által fordított és válogatott kötet, a „Zavarni néha még fogok! – Viszockij 80” alapján villantotta fel az életmű főbb jellegzetességeit, társadalmi jelentőségét, irodalmi értékét.
A szervezők két dologtól tartottak, egészen 24-én délután 16:45-ig. A fordító attól, hogy szervezési erőfeszítései ellenére sem lesz 30 érdeklődő sem, ami a korábbi műfordítói bemutatkozásai után lélektani határnak számít nála, a múzeológus szervező pedig attól, hogy négyszázan is eljönnek, mint 10 éve az emlékezetes Viszockij-kiállítás megnyitójára. A „legismertebb közösségi oldal” visszajelzéseiből mindkét végletet ki lehetett olvasni. Marosi Lajos azt gondolta, túl sok a szék, Thuróczy Gergely pedig azt, hogy kevés a saláta és a pirog…
Végül is a beszélgetést, a magyarul elhangzó verseket és az oroszul vetített Viszockij-klipeket 90-en hallgatták-nézték meg, néhányan a szomszédos terem tartalékszékeiről. A pódiumasztalnál hárman foglaltak helyet: a PIM részéről moderátorként Thuróczy Gergely, beszélgetőtárs volt és verseket olvasott fel Bors Anikó könyvtáros, előadóművész, Marosi Lajos pedig másfél órán át próbálta visszafogni magát, hogy a műsor ne nyúljon túl hosszúra. A dalokon-verseken kívül szó esett a költemények kulturális hátteréről, a szovjet életmód furcsaságairól, a korabeli (40-50 éves) audiovizuális technika lehetőségeiről és korlátairól, de még a versfordítás mibenlétéről is.
A projektor Viszockijnak azon dalait vetítette, amelyek a fordító számára a legkedvesebbek. Véletlenül (?) mindegyik zenekari kísérettel hangzott el, kiegészítve Viszockij gitárjátékát. „Dal a barátról” – ez tette a szerzőt Szovjetunió-szerte ismertté, és ez volt Marosi első Viszockij-magyarítása, ezt csiszolgatta fordítóként legtovább, 13 évig a belső rímek miatt. „Ő odalett a csatában” – a videofelvétel különlegessége, hogy Viszockij hangját halljuk, de a látható szereplők jelelnek, mert süketnémák, ezáltal egy harmadik nyelv is szerepet kap. Ez bizonyos pillanatokban annyira nemzetközi, hogy se magyarul, se oroszul nem kell tudni a megértéséhez. Az „Itt összesimul remegőn a fenyő” kezdetű dal Viszockij feleségéhez szól. Múzsája, Marina Vlady, pár napja töltötte be kerek jubileumát, így a könyvbemutató ezzel előtte is tisztelgett. A „Hajók” című dal a költő egyik kedvenc szimbólumával utal a határt nem ismerő szabadságra, a távozás és visszatérés ciklikusságára, a világjárók kitartására és erejére az elemi erőkkel szemben. A klip elképesztő felvételeit már nemcsak a fordító, hanem a hajómérnök is mutatta közönségének…
A teremben álló 45 éves némafilm-vetítőgép (hangja szerint kávédaráló) szintén be kellett induljon, ha már a szervezők odakészítették. A Viszockij-korabeli Szovjetunióban ez jelentette (a tévé mellett) a házimozit. A legnépszerűbb rajzfilmsorozatot, a „Na Nyuszi, megállj csak!” címűt, 8 mm-es színes filmen is kiadták. A rendező terve szerint a Farkasnak Viszockij adta volna a hangját, de ezt a cenzúra megakadályozta, nehogy tovább növekedjen a színész népszerűsége. A rendező borsot tört a hatalom orra alá azzal, mivel a filmbe mégis beleszerkesztette Viszockij legismertebb zenei motívumát. De a fordítónak nem csak ez volt fontos. Már-már szeretettel guggolt múltszázadi vetítőgépe mellé, és lelkesen beszélt a tonkopler nevű hangosítókütyüről, amelynek hajdani létezését az est technikusa meg tudta erősíteni…
A szakmai részt érdekes szubjektív hozzászólások zárták le. Felszólalt Demeter Judit, aki az orosz Hamlet tolmácsa volt magyarországi vendégszereplése alatt. Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója pedig arra emlékezett vissza, hogy 15 éves srácként az olimpiai Moszkvában tartózkodott Viszockij halálakor, és megérezte a helyzet feszültségét.
Végül az irodalmi teázás keretében a szamovár mellett jól fogyott az orosz hússaláta, a túrós pirog és a fordításkötet. Az utóbbiból nem is jutott mindenkinek. Amikor ez már nagyon kínos volt, a rendezők találtak még egy példányt a muzeális értékű vetítőgép alatt. De jó, hogy azzal támasztották fel az elejét!
A könyv megvásárolható a kiadó webshopjában és az Ünnepi Könyvhéten a Vörösmarty tér 21-es pavilonjánál.
Kedves Olvasóink!
Így a 2017-es év végén mi is számot vetettünk magunkkal, és listába szedtük mi minden történt velünk és szerzőinkkel az elmúlt évben. Íme a mi 2017-es eseményeink:
| Takács Hajnal | 2017-03-14 | könyvbemutató | Jelen Bisztró |
| K. Grein és A. Decker | 2017-04-04 | könyvbemutató | Jelen Bisztró |
| Molnár Tóni | 2017-04-21 | dedikálás | Könyvfesztivál |
| Mester Györgyi | 2017-04-21 | dedikálás | Könyvfesztivál |
| Solti Gabriella | 2017-04-21 | dedikálás | Könyvfesztivál |
| V. Kiss Orsolya | 2017-04-21 | dedikálás | Könyvfesztivál |
| Böhönyey Márta -Tóth Melinda | 2017-04-22 | könyvbemutató | Könyvfesztivál |
| Villax Richárd | 2017-04-22 | dedikálás | Könyvfesztivál |
| K. Grein és A. Decker | 2017-04-22 | dedikálás | Könyvfesztivál |
| Csüllög Ferenc | 2017-04-22 | dedikálás | Könyvfesztivál |
| Horváth Márk és Lovász Ádám | 2017-04-22 | dedikálás | Könyvfesztivál |
| Krencz Nóra | 2017-04-22 | dedikálás | Könyvfesztivál |
| Pauer Emánuel | 2017-04-23 | dedikálás | Könyvfesztivál |
| Takács Hajnal | 2017-04-23 | dedikálás | Könyvfesztivál |
| Robin O Wrightly | 2017-06-09 | dedikálás | Könyvhét |
| Garay Zsuzsanna | 2017-06-09 | dedikálás | Könyvhét |
| Friedeczky Katalin | 2017-06-09 | dedikálás | Könyvhét |
| Naszvadi Judith | 2017-06-09 | könyvbemutató | Szent István Gimnázium díszterme |
| K. Grein és A. Decker | 2017-06-10 | dedikálás | Könyvhét |
| Mester Györgyi | 2017-06-10 | dedikálás | Könyvhét |
| Kathy Schranko | 2017-06-10 | dedikálás | Könyvhét |
| Böhönyey Márta -Tóth Melinda | 2017-06-10 | dedikálás | Könyvhét |
| Naszvadi Judith | 2017-06-10 | dedikálás | Könyvhét |
| Horváth Márk és Lovász Ádám | 2017-06-10 | dedikálás | Könyvhét |
| Jenes Gyula és Sziklai Károly | 2017-06-11 | dedikálás | Könyvhét |
| Solti Gabriella | 2017-06-11 | dedikálás | Könyvhét |
| Mikos Ákos | 2017-06-11 | dedikálás | Könyvhét |
| Pauer Emánuel | 2017-06-11 | dedikálás | Könyvhét |
| Molnár Tóni | 2017-06-12 | könyvbemutató | Könyvhét |
| Villax Richárd | 2017-06-12 | könyvbemutató | Könyvhét |
| Krencz Nóra | 2017-06-27 | könyvbemutató | Enying |
| Garay Zsuzsanna | 2017-09-22 | könyvbemutató | Fókusz Könyváruház |
| Gelsei Bernadett | 2017-10-23 | könyvbemutató | Kőleves |
| Mikos Ákos | 2017-11-10 | könyvbemutató | Debrecen |
| George Hannmer | 2017-11-18 | könyvbemutató | Lurdy Ház |
| Garay Zsuzsanna | 2017-12-05 | dedikálás | Karácsonyi bolt |
| Ó. G. Marianna | 2017-12-05 | dedikálás | Karácsonyi bolt |
| Barbara Whest | 2017-12-07 | dedikálás | Karácsonyi bolt |
| George Hannmer | 2017-12-08 | dedikálás | Karácsonyi bolt |
| Barczikay Lilla | 2017-12-09 | könyvbemutató | Jelen Bisztró |
| Naszvadi Judith | 2017-12-11 | dedikálás | Karácsonyi bolt |
| Robin O Wrightly | 2017-12-11 | dedikálás | Karácsonyi bolt |
| Krencz Nóra | 2017-12-11 | dedikálás | Karácsonyi bolt |
| Barczikay Lilla | 2017-12-13 | dedikálás | Karácsonyi bolt |
| Kathy Schranko | 2017-12-16 | dedikálás | Karácsonyi bolt |
| Mester Györgyi | 2017-12-23 | dedikálás | Karácsonyi bolt |
November 10-én volt az Esküvő Tour első könyvbemutatója Debrecenben, ahol a Debreceni Esküvő:) Facebook csoport is képviseltette magát. Ez egy 1500 fős csoport, aminek egyik szerkesztője Mikos Ákos. Az eseménynek a Mélusz Juhász Péter Könyvtár adott otthont, ahol elsőként Nagy Andrea az esküvői pénzügyekbe vezette be a közönséget. Számos fontos tanáccsal látta el a résztvevőket, mint például, hogy először a saját pénzügyeket érdemes átbeszélni, hisz ennek a függvénye az esküvő költségvetése. Szó esett arról is, hogy ha túl sok lett az előzetes számítás végösszege, hogyan lehet ezt csökkenteni, és hogy érdemes elkezdeni spórolni, félretenni akár csak kisebb összeget is. Elhangzott, hogy azokra a tételekre érdemes nagyobb összeget költeni, amik maradandóak (pl. a dekorációra nem biztos, hogy emlékezni fog a násznép az esküvő után 2 héttel). Beszélt az alkudozás kérdéséről, az ajánlatkérés hogyanjáról és a szerződéskötés fontosságáról is.
Ezt követően Mikos Ákos előadása következett. Fontos tippeket hallhattak a résztvevők a polgári, illetve az egyházi szertartásokkal kapcsolatban. Sorra vették az esküvők “kötelező elemeit” (pl. közös képek, csokordobás, rablás, stb.) és hogy mi ezeknek az állandó esküvői programpontoknak a jelentősége, hagyományi háttere.
Végül vicces összefoglalás következett a vendégtípusokról, és 12 tippet is összegyűjtöttek arra vonatkozóan, hogyan lehet leginkább megélni a saját esküvőjét magának a párnak.
Az előadások után kötetlen beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők.
