Április 14-én, csütörtökön a 13 órakor kezdődő Zsebenciklopédia című műsor vendége lesz L. Murányi László, az LMBTQ emberekről szóló A szivárvány árnyéka című kötet szerzője. Két másik vendéggel és Gaál Ildikó műsorvezetővel a „titok” szóról beszélgetnek majd. Az LMBTQ-világ érintettjeinek „szörnyű” titkuk van: a másságuk.
Szóval 14-e, csütörtök 13 óra Klubrádió.
Szerzőnkkel történt kategória bejegyzései
Gallusz Nikolett művésznő és A szivárvány árnyéka
L. Murányi László, A szivárvány árnyékában szerzője visszatért egy másik interjúalanyához, Gallusz Nikolett színész-énekesnőhöz is.
Feltette neki a könyv kiadása óta felmerült kérdést: önmagát heteroszexuálisként meghatározó emberként miként rakta rendbe magában, hogy nőként egy nőben találta meg azt a társat, akit – amolyan „szövetségest” – fiatalon elképzelt magának.
A művésznő ezt válaszolta: „… vallom, amit a pszichológia és a mentálhigiéné is mond: amit érzel, azt sem elnyomni, sem átalakítani nem lehet. A döntő ugyanis mindig az: hogyan érzem magam. Azt vettem észre, és a környezetem is azt jelezte vissza, hogy ezzel a kapcsolattal nagy-nagy béke, nyugalom és boldogság szállt rám ahhoz képest, amilyen zaklatott, meg nem értett voltam előtte. … Ha egy nő egy párkapcsolatban nőnek érezheti magát, ha megélheti az érzékiséget, akkor már nem lesz az akadály, hogy milyen nemű a másik. Mert már minden annyira jó, hogy ezen az egy buktatón átlendül az ember. Van, hogy kreativitással, van, hogy lemondásokkal, mint ahogy az életben sok más dologban, és akár egy heteroszexuális kapcsolatban is. Számomra egy misztérium, egy csoda az, amiben élek. Nincs olyan nap, hogy ne telnék meg hálával, amiért ebben az életben megadatott nekem ez a fajta nemes összetartozás, amire annyira vágytam.”
A szivárvány árnyéka című riportkönyv első könyvbemutatója
L. Murányi László A szivárvány árnyéka című riportkönyvének első bemutatója Pécsen zajlott. Az eseményt a Pécs Pride szervezője, a Diverse Youth Network (Változatos Ifjúság Hálózat) szervezte, a városban közismert Nappali nevű helyen. A házigazdák ez alkalommal jelentették be hivatalosan az idei Pride-hét őszi időpontját is.
A jól sikerült beszélgetést Pap Luca, a hálózat tagja vezette. A szerző vendégeként vett részt Kövesi Györgyi, a Labrisz Egyesület tagja, a Melegség és megismerés program koordinátora is. A bemutató közönségét fiatalok alkották, „heterók” és LMBTQ-érintettek vegyesen.
A Tilos Rádió vendége volt L. Murányi László
Március 2-án szerdán az Ad Librum kiadó most megjelent riportkönyvének – A szivárvány árnyéka – szerzője, L. Murányi László volt a Tilos Rádió Szappanopera helyett című melegműsorának vendége. Pálfi Balázs és Szegedi László műsorvezetők arról kérdezték a vendéget, hogy miért fogott egy LMBTQ-témájú könyv megírásába, hogyan boldogult heteroszexuális emberként a melegvilágban, illetve, hogy kinek szánja elsődlegesen a könyvét.
A szerző elmondta a műsorban, hogy a témaválasztásnak két oka volt: az egyik a saját kíváncsisága, általa még nem ismert „világok” iránt, a másik pedig, a témát övező nagyfokú társadalmi előítéletesség, meg nem értés és ismerethiány. Aztán arról beszélt, hogy szerinte nincs is két külön világ, csupán az előítéletesség tégláiból rakott falak keltik azt a képzetet, mintha lenne. Hozzá tette: riportozásai során sok meleg (és leszbikus, biszexuális, transznemű) embert megismert, akiknek túlnyomó többsége nagy-nagy nyitottsággal fordult feléje. Elsődlegesen a heteroszexuális többségnek írta és ajánlotta a könyvét; minden érdeklődő, és a homofób sztereotípiákon felülemelkedni hajlandó, nyitott és kíváncsi heteroszexuális embernek, különösen azoknak a szülőknek, hozzátartozóknak, akik nem tudják mire vélni családtagjuk szexuális „másságát”, és valamiféle divatolásnak tartják azt. Természetesen persze LMBTQ-irányultságúaknak is, hogy lássák, érezzék, nincsenek egyedül a „problémájukkal”. A rejtőzködők, a szorongva előbújásra készülődők talán kapaszkodókat is találhatnak benne az előttük álló tervezett nagy-nagy lépéshez.
A műsor utólag is megtalálható az interneten, a tilos.hu honlap „archívum” fülére kattintva.
Meghalt Büky Dorottya szerzőnk, volt képviselő
60 éves korában elhunyt Büky Dorottya volt országgyűlési képviselő, kommunikációs főtanácsadó, író. Kiadónknál Angyalboksz címen jelent meg riportkönyve a börtönéletről. Büky az utóbbi időben a Feldmár Intézetnél dolgozott.
Az intézet honlapján fellelhető életrajza szerint Büky Dorottya fiatalon tagja lett a rendszerváltó, első szabadon választott parlamentnek. Liberális politikusként, az SZDSZ színeiben nyolc évig dolgozott a Magyar Országgyűlésben. Aztán a politikusi pályát kommunikációs szakmai pályára cserélte. A kommunikáció szakma alapjait az USA-ban szerezte. 1996-ban alakította meg első kommunikációs tanácsadó irodáját. Dolgozott a Szegedi Szabadtéri Játékok, az Országos Színházi Találkozó, több színház és egyéb művészeti kezdeményezés kommunikációs tanácsadójaként.
1999-től vállalati kommunikációs területen, informatikai cégek felsővezetőinek adott személyi és vállalati kommunikációs tanácsokat. Volt a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója is, és kommunikációs igazgatóként a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-ben is dolgozott. 2002-ben ismerkedett meg Feldmár Andrással, a Kanadában élő magyar származású pszichológus, pszichoterapeutával, és nála kezdett dolgozni. Nagy sikerű előadások és sok magyar nyelven kiadott Feldmár könyv jelzi ezt az időszakot – áll az intézet weboldalán.
Büky Dorottya január 30-án hunyt el.
Csizmadia Ervintől közölt a 24.hu
A 24.hu Kultúra rovata két szemelvényt közölt Csizmadia Ervin: A hiányzó másik fél című, nemrég megjelent kötetéből. Az egyik A nemi forradalom, a másik A nemek turbulenciája. Mindkettőben a napjaink nemi szerepeiről elmélkedik a szerző.
A hiányzó másik fél kiadónk webáruházában kedvezményesen megvásárolható, és kapható a nagyobb könyvkereskedőknél is.
Interjú a Mandinerben Csizmadia Ervinnel
Az Orbán-kormány nem követni, hanem formálni akarja a Nyugatot címmel közölt interjút a mandiner.hu szerzőnkkel, Csizmadia Ervinnel.
Egyformán lehet-e „jó” európai az, aki a liberális, és az, aki a nem liberális demokrácia híve? Miért „túlkapás” az antidemokratikus liberalizmus és az illiberális demokrácia? Mit tanult az ellenzék a saját hibáiból 2022-re? – teszi fel a kérdéseket, és meg is válaszolja lapunknak Csizmadia Ervin. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatójának néhány hete jelent meg új könyve A hiányzó másik fél címmel, amely a politológus szerző politikai elmélkedéseit tartalmazza. Az általa boncolgatott ügyekről, nemzeti szuverenitásról, a nemzetek feletti struktúrákról, a demokrácia formáiról, de a jövő évi választás esélyeiről is kérdezték. Az interjú ide kattintva olvasható el.
A Telex interjúja Csizmadia Ervinnel
Ha az elitek nem tudnak szóba állni egymással, két párhuzamos Magyarország fog egymás mellett élni címmel közölt a Telex interjút Csizmadia Ervinnel A hiányzó másik fél, nemrég kiadónknál megjelent könyve kapcsán.
„Magyarországon nincs kivel beszélni. Magyarországon nincsenek viták. A két oldal szerint persze a másik hibájából nem lehet vitatkozni: az ellenzékkel, mert alkalmatlan; a kormányoldallal, mert urizál, pökhendi stb. Egy normális demokratikus közélethez azonban kell legalább két, egymással egyenrangú fél” – mondja Csizmadia a könyve címét firtató kérdésre.
Az interjúban szó esik a kormánypárt és az ellenzék hibáiról, a filmek, a kultúra szerepéről, valamint arról, van-e esély párbeszédre. A teljes interjú ide kattintva olvasható el.
HVG-interjú Csizmadia Ervinnel új könyve kapcsán
Interjút készített a HVG Csizmadia Ervin politológussal új könyve, A hiányzó másik fél kapcsán. Szó esik benne arról, hogy a demokráciánk miért monológ, a könyv keletkezéséről, valamint arról, hogy miért van több kulturális témájú szöveg a kötetben. Csizmadia arról is beszél, hogy hogyan kapcsolódik össze a kultúra a politikával és a demokráciával.
A Mint a filmekben című interjú a HVG 2021. június 21-i számában jelent meg.
HVG-interjú szerzőnkkel, Glied Viktorral
Nagy érdeklődést váltott ki Az európai migráció két arca című könyvünk, amelynek szerzőjével legutóbb a HVG készített interjút. Glied Viktort nemcsak könyvéről, hanem a bevándorlással kapcsolatos jövőről is kérdezték. Itt lehet beleolvasni az interjúba.