Szerzőnkkel történt kategória bejegyzései

A szivárvány árnyéka című riportkönyv első könyvbemutatója

L. Murányi László A szivárvány árnyéka című riportkönyvének első bemutatója Pécsen zajlott. Az eseményt a Pécs Pride szervezője, a Diverse Youth Network (Változatos Ifjúság Hálózat) szervezte, a városban közismert Nappali nevű helyen. A házigazdák ez alkalommal jelentették be hivatalosan az idei Pride-hét őszi időpontját is.

A jól sikerült beszélgetést Pap Luca, a hálózat tagja vezette. A szerző vendégeként vett részt Kövesi Györgyi, a Labrisz Egyesület tagja, a Melegség és megismerés program koordinátora is. A bemutató közönségét fiatalok alkották, „heterók” és LMBTQ-érintettek vegyesen.

A Tilos Rádió vendége volt L. Murányi László

Március 2-án szerdán az Ad Librum kiadó most megjelent riportkönyvének – A szivárvány árnyéka – szerzője, L. Murányi László volt a Tilos Rádió Szappanopera helyett című melegműsorának vendége. Pálfi Balázs és Szegedi László műsorvezetők arról kérdezték a vendéget, hogy miért fogott egy LMBTQ-témájú könyv megírásába, hogyan boldogult heteroszexuális emberként a melegvilágban, illetve, hogy kinek szánja elsődlegesen a könyvét.
A szerző elmondta a műsorban, hogy a témaválasztásnak két oka volt: az egyik a saját kíváncsisága, általa még nem ismert „világok” iránt, a másik pedig, a témát övező nagyfokú társadalmi előítéletesség, meg nem értés és ismerethiány. Aztán arról beszélt, hogy szerinte nincs is két külön világ, csupán az előítéletesség tégláiból rakott falak keltik azt a képzetet, mintha lenne. Hozzá tette: riportozásai során sok meleg (és leszbikus, biszexuális, transznemű) embert megismert, akiknek túlnyomó többsége nagy-nagy nyitottsággal fordult feléje. Elsődlegesen a heteroszexuális többségnek írta és ajánlotta a könyvét; minden érdeklődő, és a homofób sztereotípiákon felülemelkedni hajlandó, nyitott és kíváncsi heteroszexuális embernek, különösen azoknak a szülőknek, hozzátartozóknak, akik nem tudják mire vélni családtagjuk szexuális „másságát”, és valamiféle divatolásnak tartják azt. Természetesen persze LMBTQ-irányultságúaknak is, hogy lássák, érezzék, nincsenek egyedül a „problémájukkal”. A rejtőzködők, a szorongva előbújásra készülődők talán kapaszkodókat is találhatnak benne az előttük álló tervezett nagy-nagy lépéshez.
A műsor utólag is megtalálható az interneten, a tilos.hu honlap „archívum” fülére kattintva.

Meghalt Büky Dorottya szerzőnk, volt képviselő

60 éves korában elhunyt Büky Dorottya volt országgyűlési képviselő, kommunikációs főtanácsadó, író. Kiadónknál Angyalboksz címen jelent meg riportkönyve a börtönéletről. Büky az utóbbi időben a Feldmár Intézetnél dolgozott.

Az intézet honlapján fellelhető életrajza szerint Büky Dorottya fiatalon tagja lett a rendszerváltó, első szabadon választott parlamentnek. Liberális politikusként, az SZDSZ színeiben nyolc évig dolgozott a Magyar Országgyűlésben. Aztán a politikusi pályát kommunikációs szakmai pályára cserélte. A kommunikáció szakma alapjait az USA-ban szerezte. 1996-ban alakította meg első kommunikációs tanácsadó irodáját. Dolgozott a Szegedi Szabadtéri Játékok, az Országos Színházi Találkozó, több színház és egyéb művészeti kezdeményezés kommunikációs tanácsadójaként.

1999-től vállalati kommunikációs területen, informatikai cégek felsővezetőinek adott személyi és vállalati kommunikációs tanácsokat. Volt a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója is, és kommunikációs igazgatóként a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-ben is dolgozott. 2002-ben ismerkedett meg Feldmár Andrással, a Kanadában élő magyar származású pszichológus, pszichoterapeutával, és nála kezdett dolgozni. Nagy sikerű előadások és sok magyar nyelven kiadott Feldmár könyv jelzi ezt az időszakot – áll az intézet weboldalán.

Büky Dorottya január 30-án hunyt el.

Csizmadia Ervintől közölt a 24.hu

A 24.hu Kultúra rovata két szemelvényt közölt Csizmadia Ervin: A hiányzó másik fél című, nemrég megjelent kötetéből. Az egyik A nemi forradalom, a másik A nemek turbulenciája. Mindkettőben a napjaink nemi szerepeiről elmélkedik a szerző.

A hiányzó másik fél kiadónk webáruházában kedvezményesen megvásárolható, és kapható a nagyobb könyvkereskedőknél is.

Interjú a Mandinerben Csizmadia Ervinnel

Az Orbán-kormány nem követni, hanem formálni akarja a Nyugatot címmel közölt interjút a mandiner.hu szerzőnkkel, Csizmadia Ervinnel.

Egyformán lehet-e „jó” európai az, aki a liberális, és az, aki a nem liberális demokrácia híve? Miért „túlkapás” az antidemokratikus liberalizmus és az illiberális demokrácia? Mit tanult az ellenzék a saját hibáiból 2022-re? – teszi fel a kérdéseket, és meg is válaszolja lapunknak Csizmadia Ervin. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatójának néhány hete jelent meg új könyve A hiányzó másik fél címmel, amely a politológus szerző politikai elmélkedéseit tartalmazza. Az általa boncolgatott ügyekről, nemzeti szuverenitásról, a nemzetek feletti struktúrákról, a demokrácia formáiról, de a jövő évi választás esélyeiről is kérdezték. Az interjú ide kattintva olvasható el.

A Telex interjúja Csizmadia Ervinnel

Ha az elitek nem tudnak szóba állni egymással, két párhuzamos Magyarország fog egymás mellett élni címmel közölt a Telex interjút Csizmadia Ervinnel A hiányzó másik fél, nemrég kiadónknál megjelent könyve kapcsán.

„Magyarországon nincs kivel beszélni. Magyarországon nincsenek viták. A két oldal szerint persze a másik hibájából nem lehet vitatkozni: az ellenzékkel, mert alkalmatlan; a kormányoldallal, mert urizál, pökhendi stb. Egy normális demokratikus közélethez azonban kell legalább két, egymással egyenrangú fél” – mondja Csizmadia a könyve címét firtató kérdésre.

Az interjúban szó esik a kormánypárt és az ellenzék hibáiról, a filmek, a kultúra szerepéről, valamint arról, van-e esély párbeszédre. A teljes interjú ide kattintva olvasható el.

HVG-interjú Csizmadia Ervinnel új könyve kapcsán

Interjút készített a HVG Csizmadia Ervin politológussal új könyve, A hiányzó másik fél kapcsán. Szó esik benne arról, hogy a demokráciánk miért monológ, a könyv keletkezéséről, valamint arról, hogy miért van több kulturális témájú szöveg a kötetben. Csizmadia arról is beszél, hogy hogyan kapcsolódik össze a kultúra a politikával és a demokráciával.

A Mint a filmekben című interjú a HVG 2021. június 21-i számában jelent meg.

HVG-interjú szerzőnkkel, Glied Viktorral

Nagy érdeklődést váltott ki Az európai migráció két arca című könyvünk, amelynek szerzőjével legutóbb a HVG készített interjút. Glied Viktort nemcsak könyvéről, hanem a bevándorlással kapcsolatos jövőről is kérdezték. Itt lehet beleolvasni az interjúba.

A Könyvterasz interjúja szerzőnkkel, Glied Viktorral

Glied Viktor kiadónk gondozásában megjelent könyve, Az európai migráció két arca egyre nagyobb visszhangot vált ki, most a Könyvterasz interjúvolta meg a szerzőt. Szó esik az interjúban arról, hogy a pandémia elfedte a migráció kérdését hazánkban, de válasz adódik arra a kérdésre is, hogy legyőzi-e a járvány a migráció kérdéskörét. Az interjúból az is kiderül, hogy Glied Viktornak mi volt a célja a migrációval kapcsolatos könyve írásakor. Az interjú itt található.

Recenzió a Biztonságtudományi szemlében glied viktor migrációról szóló könyvéről

Újabb recenzió jelent meg Glied Viktor: Az európai migráció két arca című könyvéről. A Könyvterasz kritikája után most a Biztonságtudományi Szemle 2021. III. évfolyamának 1. számában olvasható egy könyvajánló. Besenyő János egyetemi oktató kiemeli, hogy Glied 15 éves kutatómunkát zárt le a könyvével, amelyben – ahogy azt címe is sejteti – a migráció kérdését széles körben járja be a szerzője.

„… megismerhetjük a nyugat-európai közösség migrációs történetét, a bevándorlás jellegét, a kibocsátó térségeket és az európai válaszokat. Ez rendkívül lényeges abból a szempontból, hogy megérthessük, hogy az EU vezetői és az átlag állampolgárai nagy része is mért gondolkodik úgy a migráció kérdéséről, ahogy gondolkodik” – fejti ki Besenyő. De foglalkozik a könyv azokkal a mély társadalmi, politikai, gazdasági kérdésekkel és vitákkal is, amelyek a bevándorlás kapcsán az elmúlt évtizedekben felmerültek. Például a biztonsági kihívásokkal. A harmadik fejezetben Magyarország példáján a migrációs válságot és az arra épülő kommunikációs kampány kérdéskörét járja körül Glied. „A szerző itt is igyekszik objektívan bemutatni a migrációs időszakot és a magyar kormány arra adott válaszait. Bár a kormány több döntését is elfogadja és ésszerűnek nevezi, a kormányzati kom-munikációt azonban sokszor leegyszerűsítettnek és megosztónak tartja” – áll a recenzióban.

A könyv elolvasása után – zárja a kritikus a könyv méltatását – egyértelművé válik, „hogy a migrációnak nem kettő, de sok millió arca van. Éppen ezért egyáltalán nem lehet a migráció kérdését egységesen kezelni, hiszen minden ember, eset vagy szituáció, más és más megközelítést igényel. Ha erre a felismerésre eljut az olvasó, akkor a könyv már elérte a célját.”