Címke: interjú

Hogyan építsünk királyságot?

A Szombathelyi Tv készített interjút Végh-Fodor Mónikával. Többek között arról is beszélgettek,  milyen témákat vet fel a Mesetréning,  mikor olvassunk meséket, kiknek és mikor érdemes belevágni a 31 napos „tréningbe”.

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg.

„A MESÉK MAGUK JÖTTEK ODA HOZZÁM” – interjú Végh-Fodor Mónikával

A Talita Magazin készített interjút Végh-Fodor Mónikával a Mesetréningről, az írónő viszonyáról a mesékkel és, hogy mi mindenben lehet segítségünkre a meseolvasás.


– Most melyik mese a te meséd, miért?
– Legerősebben most a könnytündér meséje forog bennem. Önmagam meghatározásában, és a helyzetem megértésében ad új szempontokat. A könnytündér most én vagyok. Nem azért, mintha a mostani egy sírós időszak lenne. Éppen ellenkezőleg. Ebben az elzászi mesében a tündér azt érteti meg az emberekkel, hogy az érzelmeknek széles skálája van, és ezek megélése gazdagítja, teszi gazdaggá az életünk. Sírás és nevetés nélkül olyanok vagyunk, mint az érinthetetlen istenek – így viszont képtelenek is vagyunk emberi kapcsolatokat megélni, kötődni, kapcsolódni. A könnytündér az érzelmek útján visz, kísér, érzelmeket mutat, felfedeztet. Sokat jelent most nekem ez a történet. A szakmai szupervízió erejével szól hozzám, táplálkozom belőle – ami a Mesetréning rendszerének építése közben erőt ad, hiszen már készül a kötet folytatása.

A teljes interjú itt olvasható. Kép forrása a Talita Magazin.

“Könyvírás közben elsikkadhat egy-két érdekes dolog”

“Összeegyeztethető a család, a hivatás, mindkét fél előrehaladása, a gyermeknevelés és a közösségi munka” – summázza életének tapasztalatait Erdei László, a növénybiológia professzora, akinek a minap jelent meg Kóborlásaim története című, önéletrajzi kötete a Személyes Történelem kiadónál. A szerző az interjúban egyebek mellett beszél arról, milyen forrásokat használt emlékei felidézésére a naplóin és levelein kívül, milyen trükkel kerülte el, hogy annak idején beszervezze a belügy, és hogyan szerkesztette egybe családjának történetét, illetve egyéni és szakmai életútját is bemutató írását. 

 

A teljes interjú itt olvasható.

Interjú Kuti Veronikával

„Nem akar többet, mint mesélni valódi nőkről nyíltan, őszintén, tisztán, napfénynél, ítélkezés nélkül” – foglalja össze új kötetének célját Kuti Veronika, a Vágyvirágzás: Nők a kibontakozó szexualitásukról szerzője. A tabutémákat tapintattal tárgyaló kötet az Ad Librum kiadó Riportkönyvek sorozatának legújabb darabja. Az interjúban a szerző egyebek mellett beszél arról, hogyan teremtette meg a bizalmi légkört a beszélgetőpartnereivel, mit tanulhatnak a férfiak ebből a kifejezetten női kötetből, miről volt a legnehezebb beszélni a könyvében megszólalóknak, és miért más könyvet írni, mint blogot.

A teljes interjú itt olvasható.

“Ahogy olvasni kezdtem, azonnal újra tizenhét éves lettem” – interjú a Katonaévek szerzőivel

Hogyan élhetett túl egy jegyesség a hatvanas évek derekán két évnyi katonáskodást, és válhatott fél évszázadnyi boldog házasság alapjává? Erről szól a Katonaévek 1965-1968 című kötet, amely egy ifjú pár katonaság alatti levelezésének megható gyűjteménye, és néhány hete jelent meg a Személyes Történelem Kiadó gondozásában. A szerzőpáros, az egykori jegyesek, Tóth György és Tóth Györgyné, Marika a velük készített interjúban őszintén vallanak a válogatás elkészítésével kapcsolatos érzéseikről, nehézségeikről. Egyebek mellett arról, hogyan jutott eszükbe nyilvánosságra hozni ezt a személyes írásgyűjteményt, milyen hatással volt rájuk és a házasságukra a régi levelek újraolvasása, min lepődtek meg a legjobban egykori önmagukkal kapcsolatban, és miért sajnálják, hogy nem beszéltek korábban az életükről a gyerekeiknek és unokáiknak.

A teljes interjú itt olvasható.

“A nehéz történelmi időszakok próbára tehetik az ember önazonosság-tudatát” – interjú Dr. Mayer Jánossal

“Visszaemlékező családtörténeti művet akkor érdemes írni, ha annak a szűkebb rokonságon kívül mások számára is értelmezhető tanulsága van, vagy olyan eseményekről számolnak be benne, amelyek nem ismertek, vagy épp az ismert történetet gazdagítják személyes aspektusokkal.” Ekként vélekedik Dr. Mayer János az általa szerkesztett, az édesapja memoárját tartalmazó kötetről. A Személyes Történelem kiadónál nemrég megjelent “Én már választottam hazát…” Egy bácskai családtörténet és más, összegyűjtött írások című könyv szerkesztője az interjúban arról is beszél, hogy milyen tanulságai lehetnek a mai olvasók számára édesapja 70-80 évvel ezelőtti emlékeinek, melyik felidézett családi történet érintette a legmélyebben, illetve a kötet megszerkesztése után mit csinálna másképp, ha a saját visszaemlékezéseit kellene megírni.

 

A teljes interjú itt olvasható.

“A mesék útjelzőink lehetnek, segíthetnek a jó irányba navigálni életünk vitorlását” – interjú Végh-Fodor Mónikával

Milyen önismereti utat mutatnak meg a mesék, kiknek jó a mesetréning és mire tanít a Piroska és a farkas története? Egyebek mellett ezekről is beszél Végh-Fodor Mónika, a Mesetréning szerzője.

A teljes interjú itt olvasható.

“A tetszés teljesen szubjektív dolog” – interjú a Vastapsfelelősök szerzőjével

Miért nem hagyja ott még a leggyengébb előadást sem, hány interjút kellett készíteni a kötet összeállításához, és mi lepte meg a színházi háttérszakmák közül a legjobban? Ezekről is mesél Könyv Gurunak Lovász-Horváth Nikolett, a Vastapsfelelősök – A kulisszák mesterei a színház titkairól című új könyv szerzője.

A teljes interjú itt olvasható.

Mesetréning a Kossuth Rádióban

Nemrég jelent meg Végh-Fodor Mónika Mesetréning című könyve, ami egy 31 napos önismereti program a mesék útján. A szerzővel a Könyv Guru készített interjút, amelyben a könyv keletkezéséről, a mesékről, és a mesék hatásairól is beszélgettek. A könyvből elérhető részlet is, illetve a mesék olvashatóak a honlapon. 

A Kossuth Rádió arra is kíváncsi volt,   hogyan kapcsolódnak a mesék a kereszténységhez, milyen a felnőttek viszonya a mesékhez, és a könyvben szereplő gyakorlatokról is szó esett. Az interjú elérhető online.

A gyakorlatokhoz pedig nem árt egy üres befőttesüveg, papírlapok, színes tollak és ceruzák. Jó kikapcsolódást kívánunk!

Fizetett boldogság: ahogyan a férfiak férfiakkal űzik…- A Like Magazin riportja

Úgy tűnik nem csillapodnak a kedélyek Domszky László Férfiműszak című könyve körül. Ezúttal a Like Magazin volt kíváncsi a részletekre és készített interjút a szerzővel.


Laci szerint korábban azért nem jelent meg olyan riportkönyv, amely ezzel a témával foglalkozik, mert még a testüket áruba bocsátó srácok is tabuként kezelik ezt az egészet, s nem beszélnek róla senkinek, pláne nem Magyarországon.

„Lehet, hogy valamelyik ismerősöd is férfi prosti, csak nem tudsz róla! Egyre jobban virágzik ugyanis ez az iparág! Egy nőről talán könnyebb kikövetkeztetni a dolgot, vannak ugye a tipikus sztereotípiák, ha például úgy öltözik, biztosan utcalány… – nevetett fel Laci. – Egyébként még maguk a szakemberek, például a könyvkiadómunkatársai, is azt gondolták, hogy olyan férfiakról írok majd, akik nőkkel fekszenek le, vagyis a selyemfiúkról. Ám, amikor
kiderült, hogy nem, olyanok szerepelnek benne, akik pasikkal szexelnek, kicsit sokként érte őket, hogy jé, van ilyen Magyarországon?”

[..]

„Többen mondták, hogy ha kifizetem nekik az óradíjukat, akkor szí-
vesen leülnek velem. De egy ilyen könyv elkészítése nem néhány órát vesz igénybe, hanem napokig, hetekig tartó beszélgetések
során születik meg a leírandó sztori! Nem tudtam volna ennyit fizetni – magyarázta Laci. – Szerencsére, ahogy jött-ment az infó, engem is megkerestek srácok. Leginkább Kristóf – persze nem
ez az igazi neve –, aki az egyik főszereplő kötetben. Ő segített a legtöbbet abban, hogy rátaláljak az interjúalanyokra. Eleinte úgy terveztem, hogy csak olyan fiúkat mutatok be, akik escortok. Végül a könyvem kibővült, mert két szakember és három kuncsaft is megszólal benne.”

[…]

Botrányos borítókép

A könyv borítófotója sokaknál kiverte a biztosítékot. Laci azonban ragaszkodott hozzá, hogy jelenítse meg mindazt, amiről a kötet szól:
luxusról, rengeteg pénzről és férfi prostikról. „Eszembe nem jutott volna, hogy ez problémát fog jelenteni ma Magyarországon. Ha egy ember azzal foglalkozik például a buszon, hogy úristen, ki mit olvas, és miért ezt és nem az Egri csillagokat, az beteg. El kell ezeket a dolgokat engedni! Valakinek el kell kezdenie és én többek között ezért sem engedtem a borítóval kapcsolatosan.”