Címke: mesetréning

A mesék elvarázsolnak és elbűvölnek, ugyanakkor ÉLETRE és ÉLNI tanítanak

Újabb értékelés született Végh-Fodor Mónika Mesetréning című könyvéről. Ezúttal a Könyvmoly blogon.

“Talán kevesen gondolnánk arra, hogy egy mese akár egy önismereti lecke vagy önfejlesztési lehetőség is lehet. Ez a könyv stílusában és szerkezetében pont erre hívja fel az olvasó figyelmét, hogy a mesék nem valami régi, elfeledett, gyerekes szövegek, hanem ennél sokkal összetettebb és szélesebb spektrumú irodalmi kincsek. Minden mese hordoz olyan univerzális, mai napig is hasznos értékeket, amelyek nagy segítséget tudnak nyújtani az egyéni önismeretben, valamint a körülöttünk lévő világ megértésében.

[…]

Ez a könyv nagyon nagy segítséget tud nyújtani minden felnőtt embernek vagy mindazoknak akik a felnőtté válás küszöbén állnak. Legfőképp arra a kérdésre próbál válaszokat adni a könyv, hogy „Ki vagyok én?”, amit nem egy tuti megmondással old meg, hanem mesék által. A mese lehet terápia, lehet tréning és lehet fejlesztő gyakorlat is. A szerző nagyon jól rávilágít ezekre a dolgokra, egyfajta iránymutatás az ő könyve. Az élet és az emberek megértésének legjobb módja a mesék útján történik, ezt az üzenetet közvetíti a könyv is. A mesék elvarázsolnak és elbűvölnek, ugyanakkor ÉLETRE és ÉLNI tanítanak.

Szerintem ez egy igazán jó könyv, mindenkinek ajánlom aki érdeklődik a meseterápia és a mesetréning iránt. Kellemes kikapcsolódást nyújt, ugyanakkor hasznos olvasmány, mert a mesék évezredes bölcsességét eleveníti fel, amit a mai ember már szinte el is felejtett. Életvezetési, párkapcsolati, gyereknevelési és önfejlesztési lehetőségek rejlenek ebben a könyvben és az ajánlott mesékben, amelyek örök emberi értékeket rejtenek magukban.”

A teljes értékelés itt olvasható.

/A kép forrása: konyvmoly.com/

Hogyan segítenek a népmesék az önbizalmunkon?

A Bonum TV Délelőtt című műsorának vendége volt Végh-Fodor Mónika. A meseterápia beszélgetéssorozat központi témája ezúttal az önbizalom. Vannak-e olyan népmesék vagy műmesék, amelyek az önbizalom növelésében segítenek? Hogyan kell ezeket a meséket olvasni? Csak a felnőtteknek szólnak-e a népmesék?

Ezekre a kérdésekre kereste a választ a műsorvezető és a Mesetréning irónője.

A teljes beszélgetés itt nézhető meg.

A könyv mellékhatása egy kiegyensúlyozottabb élet

Az NLCafé újságírója decemberben interjút készített Mesetréning című könyvünk szerzőjével, Végh-Fodor Mónikával.
Az Ad Librum Expert Books kiadványa 31 mesével és a hozzájuk tartozó útmutatással segíti a felnőtt olvasókat az önismeret útján minél mélyebbre jutni.

„Mese, írás, tréning – a három szónak bizony létezik közös halmaza, és nem is akármi tartozik oda. Hanem olyan dolgok, mint a belső utazás, az önismeret és a tapasztalás. Tudták ezt a régi korok nagymamái, akik nemcsak fonalat és hajat, de történeteket is fontak – és azokat a bizonyos fonalakat úgy szőtték az újabb anyagokba, ahogyan a történetek szálait is hozzáigazították az őket hallgató gyerekek mindennapjaihoz, kérdéseihez, örömeikhez vagy éppen félelmeikhez. Tudják a meseírás és -hallgatás jótékony hatását a tanárok és gyermekpszichológusok is, és jó hír, hogy egyre inkább beépül (jobban mondva: visszaépül) a felnőtt korosztály világába is a mese és az írás, mint az önismeret útján való elindulás egy fontos eszköze.” – áll az interjú bevezetőjében.

A teljes riport ezen a linken olvasható.

Ne hagyjuk kikopni felnőtt életünkből a mesét!

Ezt üzente Végh-Fodor Mónika a Katolikus Rádió hallgatóságának a két ünnep közti időszakban, amikor is Mesetréning című könyve kapcsán nyilatkozott többek között arról is, hogy a tréning felépítése milyen módon tudja önismerethez segíteni egy hónap alatt a felnőtt olvasókat.

„Fontos dolog, hogy a mesék, népmesék nem pusztán a gyerekek szórakoztatására jöttek létre, hanem a felnőtteket is megszólítják. A népmesék a felnőtt életnek a lelki trénerei és a mesetréning is ebből indul ki.” – nyilatkozta a szerző, aki azt is elárulta, hogy maga a meseterápia egy nagyon komplex módszer, ami mindenképp azt célozza meg, hogy a lelkünkhöz utat találjanak a mesék és megérezzük, hogy ezek olyan forrásszövegek, amelyek tényleg az életnek a szabályait és lehetőségeit tanítják meg. Teszik mindezt érdekesen és hasznosan, nem pedig unalmas, didaktikus módon, hanem azokkal a képes, szimbolikus eszközökkel, amelyek anélkül is megszólítják az embert, hogy igazából azokat túl kellene magyarázni.

A beszélgetés itt hallgatható vissza.

Ha szerencsés az ember, mesék kísérik gyerekkorában

A mesék csodálatos világáról és személyes, népmesékhez kapcsolódó élményeiről is beszélt a Bonum Tv adásában Végh-Fodor Mónika Mesetréning című könyve apropóján.

A beszélgetés során a szerző azt is megosztotta a nézőkkel, hogy milyen konkrét élethelyzetek feldolgozásában, megértésében adtak segítségét számára a népmesék, hiszem ezek a történetek nemcsak gyerekeknek szólnak. „A népmesék a felnőtt kultúra számára hoznak információkat, és innen kiterjedve a gyerekszobák világába is” – magyarázta az interjúban a Mesetréning szerzője.

A népmesék és a meseterápiák kapcsán nagyon praktikusan megmutatható a hétköznapi életben, hogy hogyan tudjuk használni azt az ősi tudást, amit a népmesék kínálnak nekünk.
Ha szerencsés helyre születik az ember az életben, akkor mindenképp a gyerekkorát mesék kell hogy kísérjék, szülőként pedig ez egy törekvés is kell legyen, hogy mesékkel itassuk át a gyerekkort.

Végh-Fodor Mónika a Mesetréning folytatásáról is nyilatkozott a Bonum Tv műsorvezetőjének. Jelenleg egy meseterápiás regényen dolgozik, aminek az alapötlete az volt, hogy hogyan tudja történetbe ágyazva közel vinni azt az olvasókhoz, hogy megértsék a kapcsolatot a mesék és az életük között.

Az interjú itt nézhető vissza.

“Az adventi koszorú fényénél rádöbbenhetünk arra is, hogy mesevilág az életünk.”

De hogyan lettem meseolvasó?

Nem lennék meseterapeuta-mesetréner, ha nem tapasztaltam volna meg a mesék erejét a saját életemben. Mindaddig azonban, amíg távolságtartással olvastam és hallgattam őket, nem tudtak segíteni. Aztán megbetegedett az Édesapám, és néhány hónap múlva már nem mondhattam soha többé: „Papi!”, „Papi, ne már!”. Furcsa kapcsolat volt a miénk. A rajongva szeretésnek egy szemérmes formája. Amikor elment, hirtelen szürke és hideg lett a világ. Nem tudtam örülni a nyári napsütésnek, a Balaton kékeszöld vizének, semminek. Meséket olvastam. Sokat. És elkezdett kirajzolódni az, amit egyébként a hitemből tudtam: az örökkévalóság.

Az elengedés nehéz útja volt az első, amit a népmesékkel jártam végig.

Kis idő múlva várandós lettem a kislányunkkal. A létezés mélységeit és magasságait, szélességeit és tágasságait tapasztaltam meg néhány hónap alatt. Most az életre, az új életre kellett fókuszálnom.

Hogy a lelkem is rátaláljon az anyaságra, ebben is a mesék segítettek.

Emlékszem a fordulat pillanataira is: egy ljubjanai kávéház teraszán ültem. A Hófehérke története zakatolt bennem, és összeállt mindaz, amivel az új életszakaszt el tudtam indítani. A folyóparti kávézó asztalához még csak nőként ültem le, de már – lélekben is – anyaként álltam fel. Ez az út gyönyörű, és minden feltett kérdésével a mesékhez tudok kapcsolódni, és onnan erőt és útmutatást nyerni. Manapság már, persze, a „hogyan neveljek jól”, „hogyan legyek jó és szerető szülő”- ügyekben jönnek a válaszok.

Karácsonyra várva belekezdeni egy lelki edzésbe jó választás.

A vaníliás kiflik és bejglik sütéséhez idő kell, a lakásnak is ünnepi fényben kell pompáznia, mégis hagyjunk az előkészületek között arra is időt, hogy a lelkünk ünnepi fénybe öltözzön. Ezt pedig úgy tudjuk megvalósítani, ha naponta 15–20 percet magunkra fordítunk, befelé figyelünk. Akár a kávé melletti időt is felhasználhatjuk erre, de még a napi utazási időbe is beleférhet.

Mesét olvasni, mesetréningezni bárhol, bármikor lehet. Az eredmény pedig mindig, mindenhol látható lesz. A szenteste nyugalmában, békéjében is.

Végh-Fodor Mónika írása

Forrás: https://kepmas.hu/edzes-felnotteknek-mesetrening

De mi lesz a 31 nap után?

Végh-Fodor Mónika szerint nagyon fontos tudatosítani, hogy a kívánságainknak milyen következményei vannak. Ezt mérlegelve érdemes megfogalmazni őket. A Cinkotai kántor története (Mátyás király meséje) jó példa erre. A mesék jó útmutatóul szolgálnak a felmerülő kérdésekhez, az önismereti úthoz.

A Rádió Dabas műsorában azonban felmerült a kérdés, hogy mi történik a 31. nap után. Végh-Fodor Mónika szerint a 31 napos Mesetréning alatt kiderül, hogy ez a módszer passzol-e a személyiségünkhöz vagy sem, befogadható-e, használhat-e, rutinná válhat-e. Szerinte nincs olyan módszer, amely mindenkire alkalmazható, emiatt fontos kipróbálni.

A Rádió Dabas teljes interjúja itt hallható.

Mesék a hétköznapi gyakorlatban

A Bonum Tv kultúra rovatában Végh-Fodor Mónika újabb kulisszatitkokat árult el Mesetréning című könyvéről.  Szerinte azok a felnőttek sem foglalkoznak a mesékkel, akik a gyerekeiknek gyakran olvasnak. Ilyenkor is úgy vélekednek, hogy az nem nekik szól, tulajdonképpen eltartják maguktól, és pont emiatt nem veszik észre, hogy igazából nekik szól, hiszen a felnőtt élet problémáit dolgozza fel.

A kötetben népmesék és műmesék is helyet kaptak.  Fontos, hogy hagyjuk, hogy érzelmileg hassanak, és ne irodalmi érdeklődéssel forgassuk, így lesz esélyünk, hogy a megfelelő mesével találkozzunk a megfelelő élethelyzetben.

A gyakorlatok pedig rávezetnek, hogy a mesék által megfogalmazott szabályok mentén haladva pozitív irányba fordíthatjuk az életünket.

A teljes interjút itt érhetik el.

„Az a mesehős tudja megtalálni a harmóniát, aki a földi és a transzcendens világban is otthonosan mozog”

A Képmás magazinban jelent meg interjú Végh-Fodor Mónikával a Mesetréning kapcsán. Újabb érdekes dolgokat tudtunk meg, például, hogy ő hogyan mesél kislányának, miben más a könyv, mint a többi, hasonló témájú mű, vagy hogyan dolgozik egy meseterapeuta.


– Mi alapján válogattad össze a 31 mesét? Hogyan építetted fel a tematikát?

– Arra törekedtem, hogy a fejezetek az önismeret alapvető témáira kérdezzenek rá. Akár a magánélet, akár a hivatás felől jön az olvasó kérdéssel, tud majd a könyv meséihez kapcsolódni. De akkor is, ha a kérdése már a transzcendenciát érinti. Sok ember számára, akik korábban nem gondolkodtak a hit dimenzióiban, a találkozás a népmesékkel revelációszerű felfedezése annak, hogy az életnek a fizikai és a lelki síkon túl szellemi dimenziója is van, ami az istenihez vezet.

A népmesék számára nemcsak a vízszintes, földi világ létezik, hanem a függőleges, transzcendens világ is érdekes.

Az a mesehős tudja megtalálni a harmóniát, aki a vízszintes és a függőleges világban is otthonosan mozog.

A teljes interjú itt olvasható.

 

A mesék elsősorban nem gyerekeknek szólnak

Végh-Fodor Mónika a TV13 műsorának vendége volt.  Az interjúban újabb érdekes kérdések merültek fel a Mesetréning kapcsán.

Valószínűleg manapság, ha meghalljuk a mese kifejezést, elsősorban a gyerekekkel kapcsoljuk össze, azonban a népmesék eredetileg nem nekik szóltak. Az élet alapvető, és legfontosabb kérdéseit járják körül (házasság, párválasztás, élet, halál, felnőtté válás), útmutatást, tanácsot adtak.

A könyv alapvetően nem csoportos terápia eszközének készült, hanem bárkinek, aki kicsit önmagához szeretne közelebb kerülni. Az énidő, önmagunk megismerése nagyon fontos, hogy kiegyensúlyozottabbak lehessünk. Ehhez ad segítséget a kötet gyakorlati tanácsokkal, feladatokkal.

A teljes interjú itt tekinthető meg. (22.56-tól)