Visszhang kategória bejegyzései

Ez történt az Ad Librum szerzőivel és a kiadványai körül.

Írás és pozitív gondolkodás

Villax Richárd egy új szupererőt sajátított el a napokban. Erről ír e heti bejegyzésében.

„Éltem az átlag magyarok életét. Sokszor kiegyensúlyozottan, de még többször mérgelődve, idegeskedve, mártírkodva. Törvénytisztelő ember lévén mindenek fölé emeltem Murphy törvényeit, melyek „mindig beigazolódnak”.

Hiába rendelkezem megfelelő szabadságfokot nyújtó kenyérkereső munkával, egyik nap azon rugóztam, hogy mennyi energiámat elveszik a szervezések, másnap az volt a baj, hogy monoton, unalmas dolgokkal állok szemben. Ezt az unalmat a rádió bekapcsolásával enyhítettem.”

Négy fontos dolog, amit egy bántalmazói kapcsolat után meg kell tanulnod

V. Kiss Orsolya ezen a héten pontokba szedte, hogy mit kell felismerned, ha benne vagy, esetleg ha már sikerült kitörnöd egy bántalmazói kapcsolatból, de nem tudsz elszakadni a férfi gondolatától.

Nem kell áldozatnak lenned. A bántalmazó elhiteti, hogy hatalma van feletted. Illetve van is, de csak amiatt, mert ezt te is elhiszed.”

Az LXXX-es mozgalom

Mester Györgyi mulatságos története feldobja az ember hétfőjét, igaz? A novella itt olvasható.

 Az Erzsébet-napon tartott, jó hangulatú összejövetelen pattant ki az ötlet valamelyik töltöttgalamb alkatú, harmincas asszonyka fejéből, hogy fogjanak össze, és – a mostanság oly népszerű fanklubokhoz hasonlóan – hozzanak létre ők is egyet. Viccesen nevezhetnék akár LXXX-es mozgalomnak is, kiindulva abból, hogy az alapítók többségének a ruhamérete L-es, a koruk meg átlagban harminc, amire a három X-szel lehetne utalni.”

Reményvesztett tél

Szakáczky Edit szerzői oldala minden héten, olykor naponta frissül. A versekért érdemes  bekukkantani.

„Volt, hogy még csak kopogtatott odakint az igazi fagy és a hideg, de belül már réges-régen havas, sötét tél volt…”

Reményvesztett tél

Mit hoz majd a holnap? Rég nincs jele jónak…
Csak fagy van és csak hó van. Fehér takaróban.

Meredten és bambasággal kószál csak az élet,
megdermedve cipeli ő súlyát még a létnek.

Falak, csak a falak, itt sok-sok fura alak,
mint bádogdoboz olajában összepréselt halak.

Élni csak a létnek, egy vad mókuskeréknek.
Menni, csak úgy körbe, a szép végtelenségbe.

Mert forog és csak forog, mind unos-untalan.
…És nem leli már honját az a vén otthontalan.

De bárcsak megkeresné, s talán megtalálná,
s a hiábavalóság is csak mindhiába várná.

De nem vár rá, hisz itt van régen, benne él egészen,
átjárja mind lénye lényét, vadul, vakmerészen…

Átöleli, s lassan, végül felemészti végleg,
mert ketyegett az óra, aztán megállt egyszer, s vége.

Szoba? Konyha? Fészer?

Hegedűs Rita ezen a héten azt részletezi, mikor és hol szokott ötletelni a következő írásához.

„Az egyik tanítványom elmesélte nekem, mennyire érdekelné, hogy egyik kedvenc írója, Gárdonyi milyen körülmények között alkotta meg Az egri csillagokat. Szerencsém volt, mert Gárdonyi háza mellett nőttem fel, és ugyan el tudtam mesélni, de látni és mesélni róla, nem ugyanaz.”

 

Legendás filmek és megfigyelésük

Barczikay Lilla – nem meglepő módon – nagy fantasy, de legfőképp Harry Potter fanatikus. Na ki találja ki, hol járt szerda éjjel?

Hát persze, hogy a Legendás állatok és megfigyelésük premier előtti vetítésén!

Az élménybeszámoló itt olvasható.

Élet a Megszámlálhatatlan előtt

„Természetesen nem a Megszámlálhatatlan volt az első iromány, amibe annak idején belekezdtem.” – Krencz Nóra ezen a héten első próbálkozásairól mesél.

„Természetesen nem a Megszámlálhatatlan volt az első iromány, amibe annak idején belekezdtem. Több próbálkozás is megelőzte, de azok közül egyet sem fejeztem be. Mindegyiket írtam egy darabig, aztán rám talált egy újabb remek ötlet, és máris félbehagytam a korábbi történetet. Ez nem azt jelenti, hogy a kitartás hiányzott belőlem, inkább azt, hogy nem akartam, hogy bármi feledésbe merüljön.

A gondolataim folyamatosan csapongtak egyiktől a másikig, de ezzel csak azt értem el, hogy nem tudtam száz százalékot beleadni egyikbe sem. Nagyon fiatal voltam a komoly és következetes munkához, de arra jó volt az a néhány év, hogy legalább folyamatosan gyakoroltam.

Ha előveszem a régi füzeteket, és beleolvasok a 16 éves fejjel papírra vetett szövegeimbe, tisztán kirajzolódik az évek múlása, jól látható a különbség a régi és az új között és, hogy rengeteget fejlődtem.”

„Szórakoztató olvasmány kemény mondanivalóval, ami mellett nem lehet csak úgy szó nélkül elmenni”

Csak kapkodjuk a fejünket, mert máris újabb kritika jelent meg A herceg fekete lovon érkezett című regényről. Köszönjük a bizalmat Eviinek!

Mutatjuk a kedvenc részeinket a recenzióból:

„A legnagyobb erőssége, hogy súlyos és fontos problémát tartalmaz, ami sajnos a mai napig jelen van.”

„Egy jól szituált, sokak által körülrajongott személy is lehet bármikor vadállat, csak a megfelelő társ kell hozzá, akiben látja azt a gyengeséget, amit keres egy nőben.”

„Szórakoztató olvasmány kemény mondanivalóval, ami mellett nem lehet csak úgy szó nélkül elmenni.”

A teljes kritika itt érhető el.

Álmokból születik

Jenei András e heti írásából megtudhatjuk, hogyan, mikor láthat egy nem látó is.

„Álom. Egy szó, ami varázslatos, mély és igazán semmit sem tudhatunk róla…

Amióta világ a világ, érdekelte az embereket, hogy hol járunk, amikor álmodunk. Mi az a forma, ahol a nem létező – legalábbis nem minden formában létező – élet játszódik? Mi szabja meg, hogy mit látunk, érzünk „odaát”, és mi dönti el, hogy az jó, kellemes vagy éppen lidérces?”

„Az idei év egy nagyon jó könyve volt a Megszámlálhatatlan, amit szívesen elolvasok bármikor újra”

A Megszámlálhatatlan ismét kedvező kritikát kapott. Köszönjük szépen Noéminek!

Szemezgettünk a szívünknek legkedvesebb mondatokból:

„Az egyik [pozitívum] a főszereplő fiúnk. Imádtam a karakterét. Nem az a tipikus YA hősszerelmes szereplő, mégis nagyon szerethető és érdekes jelleme van. Üde színfolt, mind a könyvben, mind a YA férfi főszereplői között is.”

„Az első perctől fogva csak úgy faltam a lapokat és magába szippantott az egész.”

„A világa elég egyedi és mindennel együtt érdekes is, valamint karakterek szerethetőek. Nagyon erős a kezdése, és folyamatosan fenntartja az ember kíváncsiságát.”

„Az idei év egy nagyon jó könyve volt a Megszámlálhatatlan, amit szívesen elolvasok bármikor újra.”

A teljes recenzió itt érhető el.