Címke: írástechnika

A Rádió Bézs Pauer Emánuellel beszélgetett

Június 29-én A Rádió Bézs műsorvezetője, Madár Tamás reggeli kultúrrovatában – a Szendvicsben –  Pauer Emáuelt kérdezte többek között arról, hogy mik azok, amik leginkább meghatározzák írói munkásságát.

Az interjúból kiderült, hogy a mindennapi életben is jellemző rá a fekete humor, amellyel már a holnapja bemutatkozó oldalán is találkozhat az érdeklődő.

„… amit már humorral kezelek, az már meg van emésztve.”

Beszélgettek arról is, hogy elsősorban problémákat szeretne felvetni és nem megoldásokat tárni az olvasó elé, aminek jó példája a nemrég az Ad Librum gondozásában megjelent Magamon kívül c. kisregény is. Annak kapcsán, hogy lesz-e folytatás, vagy milyen további mű várható, Emánuel azt is elárulta, hogy épp egy nagyobb lélegzetvételű regényen dolgozik, amit remélhetőleg még idén befejez.

Mi már kíváncsian várjuk.

kép forrása: http://onlineradiok.blog.hu/2015/03/07/radio_bezs_a_lagy_hangok_vonala_vagy_a_lagy_vonalak_hangja

„Ha az ifjú pár sem tud figyelni, akkor arra szoktam gondolni, hogy felvételről úgyis újra meghallgatják, amit nekik mondok”

F. Szőllősi Csilla anyakövvezető Házasságkötési köszöntőbeszédek anyakönyvvezetőknek című kötetét hét éve nem vitte könyvesboltba, mégis szépen fogy. Az Ad Librum Kiadónál kiadott könyv szerzője nemrégiben  Könyv Guru portálnak adott interjút,  amelyben többek között beszél arról is, honnan szerez ihletet a beszédeihez, mit gondol a válásról, és hogy melyik a kedvenc idézete esküvőre.

„Az első beszédet egy kéttanús esküvőhöz írtam, 2001-ben. Nem volt könnyű dolgom, mert mindkét fél második házasságkötésére kellett készülnöm. Nagyjából a felét, pontosabban a második felét írtam magamtól (az elsőt átvettem egy másik kiadványból), és, erre tisztán emlékszem, a végét egy idézettel zártam.”

A teljes interjú itt olvasható.

„Ötször kezdtem hozzá, mire megértettem, hogy csak a teljes igazságot kell megszépítés nélkül leírni”

Élete legértékesebb éveit élte át a családtörténet írása közben Kerekes Anna, aki sváb felmenői és saját tragikus (kitelepítéssel, málenkij robottal tarkított) sorsát írta meg Megszépítés nélkül – Egy sváb család hányattatásai című kötetében. A Könyv Guruval készült interjúban a szerző mesél arról is, milyen fájdalmas vagy kényes részeket hagyott ki a kötetből.

„A 80. évhez közeledve az ember bölcsebb lesz. Igyekeztem a sok kis apró történetet érzelemmentesen leírni, az önsajnálatot lehetőleg mellőzni. Engem a felnőttek életútja „gyötört meg”: Anyukáé, aki csak 8 évig volt boldog, Nagymamáé, aki fiatal férjét 3 évi házasság után veszítette el, Jokié, akinek 10 évi boldogság adatott meg. Nagytata, a büszke eleki sváb Németországban meghasonlott, és magyarnak tartotta magát. Több mint 70 év telt el azóta, és én úgy látom, hogy a szüleim, a nagyszüleim minden tagja hős volt, a hősi tett az volt, hogy átélték ezeket az éveket.“

„Egy napot is sok arra vesztegetni, hogy ne a valódi önmagunk legyünk”

Az Expert Books Kiadó gondozásában jelent meg Böhönyey Márta és Tóth Melinda népszerű pszichológus szerzőpáros új kötete, a Mira – Így váltsd meg a világod.

A (szak)könyvben egy terápia története és a terápia receptje is el van rejtve. A Könyv Guruval ezen a héten készült interjúban a szerzők mesélnek a közös munka nehézségeiről, a kiadókeresés buktatóiról, és hogy mások-e a terápiában a férfiak.

„A sématerápia korunk egyik leghatékonyabb és legszéleskörűbben felhasználható terápiás eljárása. Problémáink megértését segítő elméleti keretet és kiutat is biztosít azzal, hogy összeköti visszatérő problémáinkat egyrészt az ezeket mozgató, a valóságot eltorzító beidegződéseinkkel, másrészt az ezeket kialakító gyermekkori élményeinkkel. Ennek hála, képessé válunk segíteni magunkon azáltal, hogy nem látunk rémet ott, ahol nincs, viszont meglátjuk ott, ahol van, és így tenni is tudunk ellene.”

A teljes interjú itt olvasható.

 

„A démonokkal meg kell barátkozni, de közben nem kellene nekünk is démonná változni”

„Egyes emberek rohadtul nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy élnek” – mondja Pauer Emánuel, az Ad Librum Kiadónál bemutatkozó elsőkönyves szerző, aki Magamon kívül című új kisregényében egy szabadságkereső férfi útját követi – a mélybe.

„…a könyvben megírt probléma, szorongás, kínlódás mind a bensőnkből ered. A »bennrekedtség« az oka. A saját énünk kényszerít minket a szenvedésre. Ez egy skizoid, tudathasadásos dilemma, azaz, hogy azt sem tudom elfogadni, hogy egyedül vagyok én, és ki sem tudok szakadni magamból. Bízhatunk a lélek halhatatlanságában és szabadságában, de ez a bizalom sem véletlenül van jelen a hívőkben. Én is bízom benne, máskülönben nagy szarban vagyunk. Nem látom a megoldást, és a szövegből is csak irányokat tudok kiolvasni, és az irányok többsége zsákutcába vezet. Viszont a kísérletezés lényege, hogy megismerjük a rossz megoldásokat, hogy végül meglegyen a jó.”

Könyv Guru interjúja szerzői kínokról és egzisztenciális szorongásról.

 

„Mindig meg is leptük egymást, hogy mit talált ki a másik”

Hogyan lehet közösen sci-fit írni, a műfaj mely klasszikusai hatottak a szerzőkre, és mit gondolnak a világegyetem meghódításának lehetőségéről? Könyv Guru ezen a héten K. Grein és A. Decker szerzőpárossal készített interjút az Ad Librum Kiadónál frissen megjelent A Szektor krónikái – Felbukkanás című regényük kapcsán. 

„Az igazi kihívás egy sci-fi esetében egy olyan világ megteremtése volt, ami összességében egyedi és izgalmas, de ugyanakkor megtartja a realitás szabályait.”

A teljes interjú itt olvasható.

„A regény megírása spirituális élmény volt számunkra, a féktelen önfeledtségből született”

Mi az abszentológia filozófiai irányzat, hogyan célszerű olvasni egy filozófiai regényt, és miként lehet közösen regényt írni? Egyebek mellett ezekre is választ kapunk A megsemmisülés szerzőivel, Horváth Márkkal és Lovász Ádámmal készített rendhagyó páros Könyv Guru-interjúból.

„Először mindent kézzel írok le, töltőtollal, bőrkötéses jegyzetfüzetbe”

„A legfontosabb írástechnikai titok szerintem a családi háttér” – vallja Csüllög Ferenc, akinek kötetbe foglalt öt kisregénye a napokban jelenik meg Világfa címmel. Az Ad Librum Kiadónál publikált kötet szerzője az interjúban mesél arról, milyen titok nyomában jár öt írásában, hogyan kutatja ki írásai történelmi hátterét, mit tud tenni a könyve sikeréért és milyen tanácsok segítségével lendül túl az írói válságon.

A szerzővel készült interjú itt olvasható.

Luca széke és a vetkőző pszichológusnő

Villax Richárd e heti bejegyzésében írásról, időről és a következő könyvéről mesél.

„Mit gondoltok, mi az a kérdés, amit szinte minden olvasó, netán újságíró feltesz e sorok írójának? A helyes választ beküldőket Fanyűvők könyvvel jutalmazom! Lehetek gáláns, hiszen én például előzetesen ki nem találtam volna. Nem, nem a „hogyan lettél író” a megfejtés.

A „mennyi idő alatt írtad e könyvet” a befutó! Ami nem baj, csak egy vele a gond: erre a kérdésre lehetetlen jól válaszolni. Az olvasók – akik egyébként nagyon cukik, és imádom őket – hajlamosak a következő fantáziakép követésére.

Az író sétál az utcán, egyszer csak elragadja az ihlet. Mindent félredobva (hogyan?) betér a legközelebbi kávéházba, s az ihletre még néhány rumos kávéval rásegítve hipersebességgel körmöl, egy hétig alig alszik, s máris kész a Nagy Mű.”

Írás és pozitív gondolkodás

Villax Richárd egy új szupererőt sajátított el a napokban. Erről ír e heti bejegyzésében.

„Éltem az átlag magyarok életét. Sokszor kiegyensúlyozottan, de még többször mérgelődve, idegeskedve, mártírkodva. Törvénytisztelő ember lévén mindenek fölé emeltem Murphy törvényeit, melyek „mindig beigazolódnak”.

Hiába rendelkezem megfelelő szabadságfokot nyújtó kenyérkereső munkával, egyik nap azon rugóztam, hogy mennyi energiámat elveszik a szervezések, másnap az volt a baj, hogy monoton, unalmas dolgokkal állok szemben. Ezt az unalmat a rádió bekapcsolásával enyhítettem.”